
- Magyar Miklós
- 2021. május 28. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
A Ballada a hajdani idők dámáiról, az Ének hajdanvaló urakról és az Ének eleink beszéde szerént tudatos szerkesztéssel kerültek Villon Nagy Testamentumába. Ezek a balladák az ubi suntra épülnek.
A Ballada a hajdani idők dámáiról című versében Villon összesen tizenkét híres nőt sorol fel. Ezek között vannak valóságos és mitológiai alakok. Az első versszakban ókori hírességeket idéz fel. Flórát, aki a római mitológiában a virágok és a tavasz istennője, de létezett egy Flóra nevű római kurtizán is. Archippiádát Athén legszebb nőjének tartották, Szophoklész szeretője is volt. Thaisz híres görög hetéra. Ekhó a görög mitológiában a visszhang nimfája.
Az „ubi sunt” latin nyelvű toposz, jelentése ’hol vannak’. Négy elemből áll. 1. Megszólítás. 2. Kérdés (ubi sunt). 3. Felsorolás (meghalt személyek, városok nevei, evilági javak). 4. Válasz a kérdésre. Az ubi sunt toposzra alapuló irodalmi művek sora végtelen, a Bibliától kezdve a középkori irodalmon át napjainkig.
Mondd, hol is van, mely földön is
Flóra, a szép római dáma?
Archippiada és Thais,
hol az ő édes nénje-ángya?
S folyón, tavon ha kél a lárma,
szólal, de hol is van Echó?
Embernek túlszép volt az árva…
De hol van a tavalyi hó?
Botticelli: Tavasz (Flóra virágos ruhában látható a képen)
A második és a harmadik versszakban a középkor hölgyei szerepelnek. Héloïse d’Argenteuil Pierre Abélard, skolasztikus filozófus és költő tanítványa és szerelme volt. A „királyné” a parázna burgundiai Margit, aki a legenda szerint minden szeretőjét zsákba varratva a Szajnába dobatta, így Buridánt is:
Hol van a tudós Helois,
ki miatt herélt voltát bánta
Esbaillart Péter s Sainct Denys
rendjében is szerelmét szánta?
S a királyné, ki Buridant a
Szajnába volt parancsoló!
Hogy zsákba kössék, úgy kivánta…
De hol van a tavalyi hó!
Jean Vignaud: Héloïse és Abelard
Az utolsó versszak asszonyai: Blanche (Blanka) királynő, Szent Lajos király lánya, akit Villon a szirénekhez hasonlít. Nagylábú Berta vagy Magyarországi Berta Kis Pipin felesége volt, egyik gyermeke pedig Nagy Károly.
Eugène-André Oudiné szobra a Luxembourg-kertben: Nagylábú Berta
Beatrice Dante örök szerelme, akit többek között az Isteni színjátékban örökít meg. Alisz III. (Együgyű) Károly anyja. Mayne úrnője (Haremburgis) Ermengarde maine-i grófnő, Fulkó jeruzsálemi király felesége. Johanna Jeanne d’Arc, az „orléans-i szűz”, francia nemzeti hős, akit az angolok tizenkilenc éves korában máglyán megégettek:
A maine-i Harembourges, Alisz,
Nagylábú Berta, Beatrix,
Blanka –liljom szinű volt maga is, –
Szűzanyám, hol van szirénhangja?
S akit az angolok Rouenba’
megégetének, ő, a jó,
a lorraine-vidéki Johanna?
De hol van a tavalyi hó!
(József Attila fordítása)
Jeanne d’Arc a máglyán. Freskó az orléans-i szűz szülőfaluja, Domrémy temlomának falán
Az Ének hajdanvaló urakról című verset a feltételezések szerint Villon akkor írta, amikor Orléans püspökének, Thibaud d’Aussignynak börtönében kivégzését várva eszébe jutottak az elhunyt történelmi személyek. A ballada így kezdődik: Hol Harmadik Calixe vajon. III. Kallixtusz (1378-1458) mindössze három éven át volt pápa. Ezalatt az idő alatt a törökök elleni keresztes hadjárat megszervezésének szentelte idejét. Nekünk, magyaroknak arról is emlékezetes, hogy ő rendelte el a déli harangszót a magyarok megsegítésére a török elleni harcban.
III. Kallixtusz pápa
Villon sorra veszi a híres személyeket:
S Alphonse, kit uralt Aragon?
S Hetedik Károly, a Derék?
Brit földön Artus úr-e még?
És hol a legfenségesebb
Jó Bourbon herceg, ama szép?
De hős Nagy Károly hova lett?
(Mészöly Dezső fordítása)
Nagy Károly (742-814) azért kerülhetett be a refrénbe, hogy kiemelje: még a legnagyobb császárok sem kerülhették el a halált. A refrénnek még egy szerepe van: a következő vers, az Ének eleink beszéde szerént ófrancia nyelven íródott, amit Nagy Károly idejében beszéltek.
Nagy Károly
A triptichon harmadik verse, az Ének eleink beszéde szerént, akárcsak a megelőző Ének hajdanvaló urakról az elmúlást választja témájául. Ebben a versben Villon ófrancia nyelven ír a múló időről. Az előző balladához a ’car’ (mert) szóval köti a költő: „Car, ou soit ly sains apostolles.” A magyar fordításban Mészöly Dezső ugyanazzal a ’hol’ kérdőszóval kezd, mint a megelőző versben, így érzékelteti a két ballada összetartozását. Kikre kérdez Villon ebben a versben? Kik a múlt nagyjai, akiket ’elfújt a szél’? A fehér palástú pápa, Bizánc császára, a Frankok királya. A költő az ajánlásban összegzi az intést:
Ahány Hertzeg, mind vesztit érzi,
Elpusztul sorban az, ki él.
Mit használ sírni-ríni néki?
Tsak elseper mindent a szél.
(Mészöly Dezső fordítása)
A ballada refrénje: „Autant en emporte ly vens” (a magyar fordításban: „Tsak elseper mindent a szél.”) utalás az Ószövetségre: „Porrá zúzódott az arany, ezüst, réz, vas és cserép, s a fölkerekedő szél úgy elfújta, mint nyári szérűn a polyvát. A kő pedig nagy heggyé lett, és betöltötte a földet.” (Dániel Könyve, 2:31–35).
Apollinaire nem egyszer merít Villon költészetéből. Idézzük fel egy beszélgetését későbbi menyasszonyával, Madeleine Pagès-szel, amelyben ’kedves Villonomként’ említi az elátkozott költőt. 1915. január 2-án egy vonaton találkozik Apollinaire a lánnyal, akivel beszélgetésbe kezd. Találkozásukat Madeleine Pagès az 1952-ben a Gyöngéd, mint az emlék címmel kiadott kötet előszavában eleveníti fel. Amikor a költő megkérdezi tőle, szereti-e a verseket, ő azt válaszolja, hogy úgy szereti, mint az életet, és hogy a kettőt nem tudná elválasztani.
Ettől kezdve egymás szavába vágva idézik kedvenc poétáikat. Apollinaire hirtelen felteszi a kérdést:
„Ismeri az én kedves Villonomat, kisasszony?”
„És én elragadtatva azonnal rávágtam:
Én csak szegény kis vénasszony vagyok,
Oly együgyű, a betűhöz nem értek;”
(Madeleine Villon Ének, melyet Villon anyja kérésére szerzett, hogy azzal könyörögjön Mi Asszonyunkhoz című verséből idézett).
Apollinaire és Madeleine Pagès
Nos, Apollinaire Villonhoz nyúl vissza, amikor a Kalligrammák legismertebb darabját, A megsebzett galamb és a szökőkút című versét megírja. Tipográfiai eljárásokkal egy galambot és egy szökőkutat ábrázol. A képvers az elmúlt szerelmeket és a háborúban elvesztett barátokat idézi fel. A vers megszületésének előzménye, hogy André Rouveyre küld a költőnek egy fényképet magáról uniformisban „Guillaume Apollinaire és Louise de Coligny-nak szívélyes emlékül Rouveyre 1914. dec.” dedikálással.
Apollinaire és André Rouveyre
A verset szokatlan formája ellenére témája és hangvétele révén a hagyományos elégikus költemények közé lehet sorolni. De a költemény zeneisége és a visszaemlékezés módja is jellemző az elégiákra.
A megsebzett galamb és a szökőkút
A képvers két része a címben jelzett „megsebzett galamb”, kiterjesztett szárnyakkal és a szökőkút, alsó részében a medencével, fölötte a vízsugarakkal. A költeményt hagyományos formában is át lehet írni. Az első rész a béke szimbóluma, a galamb – a versben „megsebzett galamb” – itt a háborút idézi fel.
Az első részben csupa női név szerepel, míg a másodikban férfiaké. Ahogyan Villon az elmúlt korok hírességeit sorolja, Apollinaire régi szerelmeinek és barátainak elvesztésén kesereg:
MAREYE MARIE ANETTE LORIE
MIA s te szőke YETTE
Hol vagytok ó jaj ifju lányok
Hol van Braque s Max Jacob a hű
S Derain a hajszín szemű
Hol van Raynal Billy Dalize
Szájamban régi méla íz
Nevek zsongása andalítsz
S hol van most Cremnitz messze jár
Mindannyian holtak talán
Emlékkel telt meg ím a lelkem
Sír a szökőkút is felettem
(Radnóti Miklós fordítása)
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.