- Tegdes Péter
- 2021. március 12. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
A kortárs krimiszerzők közül a skandináv íróknak van a legnagyobb népszerűségük, amit talán szorgalmasságuknak is köszönhetnek, ugyanis szinte havonta több új regény is megjelenik tőlük hazánkban. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy ebből a bőséges kínálatból ajánlunk hét könyvet, szándékosan kihagyva a skandináv krimi legnagyobb neveit (mint például Joe Nesbø–t, Stieg Larsson-t vagy Lars Keplert) és inkább olyan régebbi, kissé elfeledett könyvekről írunk, amik évekkel megjelenésük után is megérdemlik, hogy emlékezzünk rájuk.
Északi ízek Jo Nesbø-n és Lars Kepleren túl
Camilla Lackberg 2003-ban jelent meg a magyar könyvpiacon Jéghercegnő című krimijével, melyet lényegében minden évben újabb kötet követett. Történetei egy apró svéd kikötővárosban, Fjällbackában játszódnak, ahol különböző véres gyilkosságok rázzák meg a vidéki (ál)idilt. Nemcsak a rendőrök, hanem az egyik rendőrnek, Patrik Hedströmnek a felesége, Erica Falk is beleveti magát a nyomozásba, mint egy újraértelmezett és megfiatalodott Miss Marple. Lackberg korai műveiből nehéz kiválasztani egyet, mi most mégis A hableányt ajánljuk, melynek főszereplője, Christian Thydellnek épp valóra váltja álmát, amikor megjelenik a regénye és nagy népszerűségre tesz szert. Csakhogy mindennek ára van: kiderül, hogy Christian másfél éve névtelen fenyegető leveleket kap, ráadásul egyik barátja megmagyarázhatatlanul eltűnik. Néhány nappal később a jég alól húzzák ki a holttestét. Ahogy azt sejteni lehet, a zsarolóleveleknek és a gyilkosságnak nem kevés köze van egymáshoz, melynek kiderítésében Erica Falk játszik jelentős szerepet. Lackberg legutóbb megjelent könyvei (Aranykalitka, Ezüstszárnyak) helyszíne már nem Fjällbacka, és semmi köze nincs az Erica-Patrick pároshoz, sőt, nem is annyira illeszkedik a skandináv krimik zsáneréhez. Ha nem ismered még az írónő munkásságát, úgy tippelnénk, inkább a Fjällbacka-sorozat válna inkább a kedvedre.
Camilla Lackberg: A hableány
A skandináv krimi nem ér véget Svédország és Norvégia határainál, Izlandnak is vannak igazán lenyűgöző szerzői. Elősorban Yrsa Sigurdardóttirra gondolunk, aki egy állandó nyomozópárossal dolgozik: Huldar, a detektív munkáját egy gyerekpszichológus, Freyja segíti. Már ebből is sejthető, hogy Sigurdardóttir krimijeiben – hiszen több is megjelent már, március elején pedig újabb könyvvel jelentkezett a magyar olvasóknál – mindig fontos szerepet kapnak a gyerekek; ilyen vagy olyan módon, de ők is érintettek a bűnügyekben. Különösen igaz ez az Exitre, ahol egy sorozatgyilkos olyan gyerekekre vadászik, akik megalázták iskolatársaikat. A megölt diákokról a gyilkos Snapchat-üzeneteket küld az áldozat barátainak, hogy a halálukat véletlenül se lehessen eltussolni. A skandináv krimikre általában jellemző, hogy valamilyen társadalmi problémát (is) ábrázolnak, nincs ez másként az Exitben sem. Sigurdardóttir arra hívja fel olvasói figyelmét, mennyire kegyetlenek és gyűlölködőek tudnak lenni a gyerekek (és felnőttek is) a különböző közösségi oldalakon.
Yrsa Sigurdardóttir: Exit
És ha már az imént rámutattunk, hogy a skandináv krimi Izlandon is teret hódított magának, ideje egy finn szerzőt is szerepeltetni a listánkon. Lehtolainen krimije abból a szempontból kakukktojásnak számíthat összeállításunkban, hogy eléggé emlékeztet az Agatha Christie-krimikre, legalábbis abban a tekintetben, hogy itt is meghatározott számú gyanúsított van, akik között bonyolult kapcsolathálók bontakoznak ki. Az első gyilkosságomban néhány fellépésre készülő kórustag egy tóparti nyaralóban tölti a hétvégét, próbálással és persze iszogatással. Egyikükre azonban a tóban bukkannak rá holtan. Persze, előfordulhat, hogy valaki külső személy (betörő, elszabadult őrült vagy börtöntöltelék) követte el a gyilkosságot, de erre egyetlen rutinos krimiolvasó sem mer tippelni. Az ügyet vizsgáló nyomozó ezúttal nem egy vérbeli profi, hanem egy fiatal lány, akit kora és neme miatt is lekezelnek. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kórustagok zömét korábbról személyesen is ismeri, nehezen tudja gyanúsítottként, nem pedig ismerősként kezelni őket. Lehtolainen krimijében kiderül, hogy a sármos, népszerű áldozat több sunyiságot is művelt életében, amivel többeket is magára haragított, így lényegében kijelenthető, hogy mindenkinek bőséges oka volt eltenni őt láb alól.
Leena Lehtolainen: Az első gyilkosságom
Nora Lindqvist élete egy felszínes külső szemlélő számára tökéletesnek tűnhet. Férj, gyerekek, szép lakás, karrier. Nora sikeres életmód-tanácsadó, aki következő könyvén dolgozik, ami a hét főbűnről szól. A törékeny idill akkor ér véget, amikor új szomszédjuk lesz Klara személyében, aki népszerűségében hamar Nora riválisává válik. A krimiben nemcsak a két nő között feszül éles ellentét, hanem Nora mutatott és valódi érzései közt is. Könyveiben és önsegítő előadásaiban bármennyire is jól tudja, mikor mit kell mondani és cselekedni, a valóságban bizonytalanság és önbizalomhiány kínozza. Aldén műve egyrészt azért szerepel a cikkünkben, mert a szerzőnő nagyon jól ért a feszültségkeltéshez, története végig feszes és izgalmas, másrészt pedig azért, mert nagyon jól kritizálja azt a napról napra jobban megfigyelhető jelenséget, hogy az emberek görcsösen ragaszkodnak az önmagukról keltett hamis illúziókhoz. Amikor pedig kiderül, hogy ez nem igaz, sokszor túl nagy árat kell fizetniük korábbi hazugságaikért és csúsztatásaikért. Egyedül azt sajnáljuk, hogy a svéd írónőnek nem jelent meg több könyve magyarul.
Rebecka Edgren Aldén: A nyolcadik főbűn
Jobban belegondolva listánk lehetne akár egy többnyire rendhagyó skandináv krimiket felsorakoztató összeállítás is, ugyanis Karin Alvtegen is kirí a svéd krimi írók közül. Bár több bűnügyi regény borítójára rá szokás írni, hogy lélektani/pszichothriller, Alvtegen valóban remekül ért ahhoz, hogy az emberi lélek mély és sötét részeire kalauzolja az olvasót, ami bármennyire könnyen is ránk telepszik, lehetetlen abbahagyni az olvasást. Az Árnyak című művében azonban nemcsak szuggesztív karakter- és érzelemábrázolásról van szó, bőven akad benne izgalom és rejtély is. Gerda Persson egy teljesen hétköznapi, jelentéktelen idős nő, akinek halála napokig fel sem tűnik senkinek. Amikor felfedezik a holttestét, egy bizarr dolgot találnak az otthonában: hűtőszekrényében egy jólismert író dedikált könyvei sorakoznak. Ha megtetszett az írónő stílusa, és szeretnéd egy sokkal kevésbé kriminek, annál inkább lélektani drámának beillő könyvét is elolvasni, ajánljuk a Szégyent, amiben két, egymástól nagyon különböző élet kapcsolódik össze, rendkívül érdekes és sokkoló módon.
Karin Alvtegen: Árnyak
A Szent szövetségről azért éreztük úgy, hogy helyet érdemel az összeállításunkban, mert rendkívül izgalmas az, ahogy a bűnügy beúszik a történetbe. Adva van egy életvállságba került nő, Eva, aki szerelmét és újságírói munkáját is elvesztette. Eva egy óvodában, konyhai dolgozóként talál munkát, itt, eléggé közvetett módon találkozik azzal a bűnténnyel, ami útjára indítja a könyv eseményáradatát. Az történik ugyanis, hogy az egyik óvodás egy rajzot csempész Eva táskájába, ami egy gyilkosságot ábrázol. Evát többen is őrültnek nézik, de a nő még életét kockáztatva is azon van, hogy kiderítse, milyen gyilkosságot akar a kisfiú a tudtára hozni, akinek édesanyja a királyi családnál dolgozik. A könyv a második felében inkább egy akciófilmre, semmint skandináv krimire emlékeztet, de ez semmit nem von le a sztori élvezhetőségéből. A szerző neve többszörösen is megtévesztő. Bár talán arra gondolnál, hogy egy szláv származású személyt fed, valójában dánokról van szó, és igen, indokolt a többes szám, ugyanis az álnév egy szerzőpárost, Anders Rønnow Klarlundot (író, szövegíró) és Jacob Weinreichet rejti.
A. J. Kazinski: Szent szövetség
Bár úgy kezdtük a mondandónkat, hogy leginkább régebben megjelent könyveket fogunk ajánlani, a végére egy friss, idei megjelenésű skandináv krimit tartogatunk. Arne Dahl a magyar olvasóközönségnek a Valaki figyel címe könyvével mutatkozik be, amiben egy fiatalokat kipécéző sorozatgyilkost nyomába ered a főhős, Sam Berger felügyelő. A nyomozást többek közt főnöke is nehezíti, aki nem hiszi, hogy sorozatgyilkos mászkál Svédországban, Berger felettese nem kapcsolná egymáshoz a fiatal lányok eltűnését. A nyomozó végül mégis nyomra bukkan, talál egy nőt, aki több bűntény helyszínnél is feltűnt, a nő azonban nem hajlandó vallomást tenni. A patthelyzet végül egy váratlan csavarral új irányba mozdul ki, Dahl pedig bebizonyítja olvasóközönségének, hogy kevés (lényegében kettő) szereplővel is tudja fokozni a feszültséget, ami szerencsére a könyv végére sem csúszik ki ujjai közül. A Valaki figyel egy okos és izgalmas skandináv krimi, amiben nincsenek felesleges mellékszálak és cirádák, pont azt adja a krimirajongóknak, amire vágynak.
Arne Dahl: Valaki figyel
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
