• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Ismerkedjünk kicsit Szabó Magda világával a novelláin keresztül

Irodalom

  • 2020. július 29. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Feltárjuk Szabó Magda rendkívüli világát, ezúttal a novelláin keresztül

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hancz Petra írása…

Pályája elején, a ’40-es évek végétől még verses köteteket publikált, híres színpadi szerző, irodalomtörténeti esszéiben megmutatkozik széleskörű műveltsége, érzelmes és személyes útinaplói megannyi európai nagyvárosba elkalauzolják olvasóit, mégis regényei tették világhírűvé és a legtöbb nyelvre lefordított magyar íróvá Szabó Magdát. A környezetére érzékeny, pontos lélekábrázolásáról ismertté vált írónő novellái is éppen annyira fontosak, mint nagyregényei, sőt, azon olvasóknak kifejezetten ajánljuk a novelláival való ismerkedést, akik még nem merültek el korábban Szabó Magda világában és hajlandóak rövid ideig bepillantani abba.

Az igazi rajongók számára minden életszakaszban más Szabó Magda könyv válik a kedvencükké, míg a szerencsés kisebbeknek az írónő Bárány Boldizsár vagy Tündér Lala című meseregényét olvassák fel szüleik, addig a tizenévesek már maguk sajátítják el Mondják meg Zsófikának vagy éppen az Abigél ifjúsági regényeit, később pedig a leghíresebb, Az Ajtó vagy az életrajzi elemeket is felvonultató Régimódi történet és Für Elise című könyvek válnak a felnőtt olvasók meghatározó élményeivé. De hol is érdemes elkezdeni az írónő munkásságával való ismerkedést? Rávághatnám, hogy a fenti sorrenddel tévedni nem lehet, de azok számára szeretnék segítséget nyújtani elsősorban, akik csak egy kis szeletét kívánják megismerni az írónő világának, afféle ízelítő gyanánt. Az mindenképp helytálló, hogy a novelláin keresztül is kirajzolódik Szabó Magda rendkívüli írói stílusa.

Ismerkedjünk kicsit Szabó Magda világával a novelláin keresztül

Ismerkedjünk kicsit Szabó Magda világával a novelláin keresztül

Hogyan írja novelláit Szabó Magda?

Szabó Magda regényeiben tudatosan kapcsolódik eredetéhez, a családjában eltanult minták és szülővárosa, Debrecen sajátosságai visszaköszönnek műveiben, de a vidék és város ellentétének leképeződése az emberi lélekben, az elmúlás, a titok rejtegetése és kényszerű felfedése, a csalódottság is mind részei főtémáinak. Szabó Magdát a sűrítés mestereként tartják számon, mivel karaktereit nem csak felvillantja, hanem általában több nézőpontból egy teljes sorstörténetet körít minden egyes szereplő köré. Kabdebó Lóránt magyar irodalomtörténész szerint Szabó Magda kemény, bosszút váró írói alkat, regényeiben egymástól félve élnek az emberek, lesik a másikat, gyűjtik magukba a sérüléseket, rengeteg titok hordozói.

Ez nincsen másképpen novellái esetében sem, ahol bár a műfaj sajátossága megkívánja a szerkesztésbeli különbséget, mégis ugyanazt a mélységet üti meg az írónő a rövid, alig pár oldalas történetein keresztül is. Szabó Magdát irodalmi berkekben lélekíróként tartják számon, és ez műfajtól független. Nem lenne igaz, ha azt mondanám, hogy a novellái tömörebbek vagy pörgősebbek, mint a regényei, hiszen épp azt az élményt adja egy-egy novella, mintha valamelyik nagyregényét olvasnánk, az egyik fontos különbség a novella sajátosságából fakadó csattanó vagy katarzis a történet végén.

Novelláit olvasva az volt a benyomásom, hogy Szabó Magdának elég egy fél oldal is ahhoz, hogy hangulatot teremtsen és pontos karakterisztikát varázsoljon szereplőinek, a regényeit ismerők pedig valószínűleg hamar megérzik a cselekményszálak kimeneteleit is.

Épp ez a kiszámíthatóság az egyik legfontosabb különbség a két műfaj közt az írónőnél, pontosan ezért javaslom a Szabó Magdával ismerkedők számára először a novellái olvasását.

Az íráshoz elengedhetetlen "tartozékok"

Az íráshoz elengedhetetlen “tartozékok”

Az Alvók futása című novelláskötet

Az írónő első novelláskötete 1967-ben jelent meg, Alvók futása címmel. Fogadtatása vegyes volt, az ifjúsági könyvei után többen kifejezetten örültek annak, hogy a felnőtt olvasók számára is újdonsággal jelentkezik, ugyanakkor kritizálták is éppen amiatt, hogy nem mutat gyökeresen újat, regényeinek szereplői élnek tovább a novelláiban is. Érdekes módon már akkor nagyobb sikert jósoltak novelláinak a közönség köreiben, mint a kritikai irodalomban, pusztán arra alapozva, hogy a regényei megszokott szerkezeténél sokkal levegősebb egy-egy novellája. Stílusát tekintve viszont nincs kétség afelől ennél a kötetnél sem, hogy az író védjegyévé vált több szinten is értelmet nyerő történetvezetés és lélekábrázolás az első lapokon is megmutatkozik.

A tizenkilenc novella visszatérő elemei közé tartozik az öregedés, elmúlás, idős és fiatal viszonya, együttélése. Komor olvasmányok mind, és való igaz, hogy némely csattanó hatásvadász – amit a regényeiben nem enged meg magának az írónő – mégis a szereplők olykor tragédiába torkolló felismerése teszik húsbavágóvá a történeteket.

Szabó Magda novellái tanulságosak, úgy érzem, minden egyes műve – legyen az novella, vers vagy regény – hozzájárul ahhoz, hogy a legrosszindulatúbbnak ítélt motiváció mögött is meglássuk a tudatosságot, megértsük a másik ember döntéseit, felismerjük a ki nem mondott szavakon túl az érzéseiket. Az Alvók futásában Szabó Magda felhívja a figyelmet az idősekkel szembeni érzékenyítésre, a generációk közti kommunikáció fontosságára. Regényeihez hasonlóan ezúttal ismét a női sorsok kerülnek előtérbe, erős női karaktereket fest, akik nem szorulnak megmentésre, mégis hétköznapi figurák, kisemberek, rengeteg titokkal és misztikummal.

Szabó Magda szobra

Szabó Magda szobra

Szabó Magda öröksége

Bár az írónő népszerűsége töretlennek tűnhet itthon, külföldön sokkal nagyobb a megbecsültsége Papp Gábor Zsigmond műfordító szerint, aki megrendezte az írónő külföldi ismertségét feldolgozó Szabó Magda világsikere című dokumentumfilmet. Magyarországon helytelenül lektűrként kategorizálják Szabó Magda könyveit már az ’50-es évektől a korabeli irodalmárok: Az őz és a Freskó sikerét elismerik, de hamar megtorpanást vélnek felfedezni az írói stílusban, történetmesélésben. Az idő azonban mindvégig az írónőt igazolta, Az Ajtó hamar felkerül a New York Times bestseller listájára, meghozva Szabó Magdának a világsikert, és ezáltal külföldön a legolvasottabb magyar íróvá is válik.

Szabó Magda impozáns életművét csak ajánlani tudom minden önreflektív, az életét tudatosan alakító olvasó számára.

Az írónő annyiféle sorsot vetett már papírra, hogy azok mind kirajzolnak egyfajta mintázatot, így azt a benyomást kelti olvasóiban, hogy nincsenek egyedül, bármilyen gondjuk vagy bajuk van, legyen szó a gyász feldolgozásáról, vagy akár egy szerelem elvesztéséről.

A történetekből kilépve mindig lelki síkot ad először a műveinek, és éppen ezért fontos munkássága a választott műfajtól függetlenül. Hiszem, hogy az írónő hűtőn felejtett, két soros feljegyzése is mélyebb, mint más, a kellő magasztalásban fürdőző kortársának.

A Jaffa Kiadó jóvoltából a teljes Szabó Magda életműsorozat új köntöst kapott, korábban még kiadatlan írásai is megjelentek az írónőnek. Célom, hogy a teljes életművet bemutathassam, így kéthetente #SzabóMagdaSzerda-t tartok a blogomon és közösségi oldalamon, és az írónő egyik általam választott kötetéről írok, megemlítve az adott könyv keletkezési körülményeit, fogadtatását. (A sorozat eddigi cikkei itt olvashatóak.)

Kapcsolódó cikkek

Ernest Hemingway

Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

Jack Ketchum: A szomszéd lány

Jack Ketchum regénye az a könyv, amit soha nem akarsz újra elolvasni – Könyvkritika

Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.

Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ernest Hemingway

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 23.

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    • 2021. július 22.

    Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

    Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    • 2021. július 21.

    Büszkeség és balítélet… meg a zombik – Avagy Jane Austen jól és rosszul továbbgondolt világa

    A kérdés, hogy hol a határ a “folytatásoknál”?

    • 2021. július 20.

    A fantázia bölcsője – 5 legendás ponyvairodalmi magazin az Egyesült Államokból

    A szórakoztatóirodalom melegágya a szórakoztatóirodalom aranykorából.

    • 2021. július 19.

    Egy szó, mely sosem kophat közhellyé – Avagy két regény a diktatúrákról

    Cserhalmi Dániel ÁVH-regényei, és a történelem másik oldala.