• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Csukás István (1936-2020)

Irodalom

Generációk magyar mesélője – 85 éves lenne Csukás István

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Pozitív kisugárzása, életszeretete lenyűgöző volt, nem lehetett nem mosolyogni a közelében. Hite szerint a boldogság nem bonyolult dolog: barátság, jó idő, öröm, meg egy kis hit az életben, ennyi a boldog élet receptje. A veszekedéséhez túl rövid az élet, a rosszkedv pedig hamar terjed, így hát egyszerűen ne legyünk rosszkedvűek.

Kisújszálláson született 1936. április 2-án. Édesapja kovács volt, ő pedig imádta gyermekkora szabadságát, és a kovácsműhelyt, ami egészen varázslatos hely volt számára. A háború után édesanyja érezte, hogy a fiának tehetsége van a zenéhez, ezért beíratták a békéstarhosi zeneiskolába. Úgy gondolta, hogy hegedűművész lesz, élvezte a közös zenéléseket, óvta és ápolta a kezét. Amikor azonban kamasz lett, mégis hátat fordított a zenének, és jogot kezdett tanulni, de nagyon hamar beismerte, hogy ez nem az ő világa. Pár évet járt bölcsészkarra is, de azt sem fejezte be, és végül a harmadik egyetemétől tanult a legtöbbet, amit Hungária Kávéháznak hívtak.

Csukás István (1936-2020)

Csukás István (1936-2020)

Ráébredt, hogy szeret és tud is verset írni, és már középiskolás korában megjelentek első költeményei. A poétának még nem kell sokat tudnia a világról, csak saját magáról, ezért lehet valaki fiatalon is költő, állította idősebb korában. A Csillag című lapban 1954-ben megjelent egy verse, amely mellé ezt írta bemutatkozásnak: „Tizenhétéves vagyok. Pattanásos arcú, nagyhomlokú és egy kicsit borongós-komoly fiú. Érzem, hogy még szükségem volna bírálatra, tanácsadóra.” A Szabad Ifjúság újságírója aztán nem is fogta vissza véleményét a versről az Üröm az örömben című cikkében: „A vers tartalma és hangja idegen pártunk és kormányuk politikájától! A Csillag szerkesztőségének meg kellett volna magyaráznia Csukás Istvánnak, miért hibás az írása; ha másként nem, hát a folyóirat hasábjain a vershez fűzött kritikai megjegyzésben a költő és mások okulására is.”  Talán már ekkor sejteni lehetett, hogy Csukásnak nem lesz nagy jövője a szocialista realizmusban.

18 évesen felutazott Budapestre, ahol körbeérdeklődött, hogy milyen lapokban jelennek meg versek. Így került a Művelt Nép című újság szerkesztőségébe. Egy „mogorva úr”, ahogy egy interjúban fogalmazott, elvette tőle a versét, ami hétvégén meg is jelent. Visszasietett a szerkesztőségbe, és büszkén mutatta a mogorva úrnak a lapot, melynek címlapján szerepelt a neve. Keller Andor pedig – aki nem is volt olyan mogorva – levitte a Hungária Kávéházba. Soha nem járt még korábban ilyen helyen, és ámulva látta, hogy olyan nevek gyűltek össze itt mulatni, és eszmét cserélni, mint Ottlik Géza, Tersánszky Józsi Jenő és Tamási Áron.

Ott volt mindenki, aki nemkívánatos a rendszer számára. A fiatal Csukás itta a nagyok szavait, elfogódottság nélkül belesimult a kávéházi csapatba. Olyan anekdotákat hallhatott itt, melyek sehol nem jelentek meg nyomtatásban, például József Attiláról, aki addig nem engedte továbbmenni azt, akihez beszélt, amíg végig nem mondta, amit akart.

Női szemmel: Szabad Ifjuság, 1954. július-szeptember 1954-08-19

Női szemmel: Szabad Ifjuság, 1954. július-szeptember 1954-08-19

Néha rendeltek egy nagyfröccsöt az ügynöknek, aki őket figyelte, hogy ne egy kisfröccs mellett töltse az egész estéjét. Elszakadt a tájtól és a gyerekkortól is, és egy egészen új világ fogadta, rekordgyorsasággal írta meg a versesköteteit, de az akkori kiadói politika miatt egy fiatalembernek csak két-három évente jelenhetett meg könyve. Egy idő után Kormos István azt javasolta Csukásnak, hogy írjon a gyerekeknek. Ha irodalommal akar foglalkozni, és nem akar segédmunkásnak menni, akkor ez az egyetlen lehetősége. Csehszlovákiában az írók a krimik felé orientálódtak, nálunk pedig a gyerekirodalom felé, ezzel pedig az akkori gyerekek nagyon jól jártak. Egyszerűen nem volt annyi káder, hogy minden gyerekkönyvet cenzúrázzanak, és így lehetett szabadon írni. Az ifjúsági regények mind-mind a nyári szünetben zajlottak, bennük volt a szabadság, az elnyomástól való megszabadulás, az önálló döntések, a huncutság megélése.

A Keménykalap és krumpliorr, a Nyár a szigeten, a Vakáció a halott utcában gyerekkorunk meghatározó olvasmányai, és gyerekként is éreztük a bennük vibráló szabadságot, a titkokat, az izgalmat.

Kezdetben nem volt könnyű gyerekeknek írnia, pedig Csukás egy napon született a nagy meseíróval, Hans Christian Andersennel. Nem akart didaktikus lenni, és tudta, hogy a gyerek keményebb kritikus, mint a felnőtt. A Fiatal Művészek Klubjának vezetője volt, majd a Művészeti Alapnál, a Munkaügyi Minisztériumban, a Néphadsereg című lapnál dolgozott. 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál munkálkodott, ő készítette az Úttörőhíradót és a Hétmérföldes Kamerát. Majd 1978-tól 1985-ig a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztői tisztjét töltötte be.

Keménykalap és krumpliorr

Keménykalap és krumpliorr

A kiadó mellett gyermekeknek szóló folyóiratot is szerkesztett, például a Kormos Istvánnal közösen létrehozott Kincskeresőt. Egy ideig a Kölyökmagazin szerkesztő bizottságának az elnöke volt, majd a Piros Pont főszerkesztője. És közben folyamatosan írt. Költészetében hangsúlyos az élet szeretete, az egyszerűség dicsérete, a boldogság, és ezeket a műveket ellenpontozzák az elmúlással foglalkozó művei, ahol megjelenik a halál figyelmeztetése. Igazán népszerű azonban megkerülhetetlen mesealakjaival lett. Pom Pom, Süsü, Mirr-Murr részei voltak a gyerekkorunknak, és a mai gyerekek előtt sem ismeretlenek. Nagy sikerrel mutatták be Ágacska című színdarabját, amiből aztán bakelit lemez verzió is készült. Az írót gyermeki örömmel töltötte el, hogy az ő általa írt szavak élővé válnak a színészek által.

Legnagyobb sikert 1975-ben a Bácskai Lauró István által rendezett Keménykalap és krumpliorr című regényéből készült televíziós játékfilm hozta. Alfonzót Prix Jeunesse-szel tüntették ki érte Münchenben, amiről viszonylag sokat cikkezett a sajtó.

A film pedig elnyerte a legjobb gyerekfilm díját a X. Hollywoodi Világfilm Fesztiválon, amiről csak egy kis nyúlfarknyi hír jelent meg a napilapokban. Itthon el sem akarták hinni. Persze arról szó sem lehetett, hogy kimenjen átvenni a díjat, mint ahogyan az is egyértelmű volt, hogy nem engedik ki az Egyesült Államokba, amikor a Hanna-Barbera produkciós cég hívta – akinek a Tom és Jerry-t, és Frédiéket köszönhetjük, – hogy sorozatot készítsenek Pom Pom kalandjaiból. Ez egyszerűen lehetetlen volt akkor.

Ráday Mihály

Ráday Mihály

Művei azért ilyen sikeresek, mert nem tanítani akart. A gyerek egy olyan lény, aki egy méteres magasságból szemléli a világot, ahonnan az sokkal izgalmasabb és sokrétűbb. Zseniálisnak tartotta, hogy a Keménykalap és krumpliorr operatőre, Ráday Mihály a film egy részét ebből a szögből vette fel. A gyerek nézőknek nagyon ismerős volt így a világ, a felnőtteket pedig visszarepítette saját gyermekkorukba. Ugyanúgy kell írni a gyereknek, mint a felnőttnek, csak jobban. Sokat volt gyerekek között, hallgatta a szófordulataikat, a témáikat. A mese teljességében ábrázolja a világot, benne vannak a túlvilág csodalények, az élet, a halál. A gyerek még fel tudja fogni a mesei világot, mert végtelen a felfogó képessége.

Érdemes felkeresni a Pom Pom játszóteret a Naphegy téren Budapesten, ahol megelevenedik Picur, Gombóc Artúr, és maga a Szomorú Szamovár, a játszótéri kút.

Pom Pom játszótér

Pom Pom játszótér

A mese Csukás István számára ahhoz volt segédeszköz, hogy a gyerek megismerje és birtokba vegye a világot. Saját gyerekkora volt az inspiráció; úgy gondolta, hogy a gyerekkor egy kincsesbánya. Bagaméri például valóban fagylaltos volt Kisújszálláson, már csak egy jó rím kellett a nevéhez.  Ha megfigyeljük a jól ismert szereplőket, Pom Pom barátait, a Nagy ho-ho-ho horgászt vagy a Süsü körüli királyi udvart, mind-mind lehetnének a szomszédaink, a szüleink, a barátaink. Szerethető, de esendő figurák, vannak hibáik, amit aztán igyekeznek kiküszöbölni, vagy kiegyenlíteni, vagy egyszerűen attól lesznek szerethetők, hogy nem tökéletesek.  Az író ars poeticája szerint a mese, az ifjúsági regény olyan élményt kell, hogy adjon a gyereknek, mint amilyen élményt ad a felnőttnek egy Tolsztoj, vagy Móricz regény. A gyereknek ugyanúgy szüksége van a katarzisra, és arra, hogy a történet az életre tanítsa, nem pedig arra, hogy hogyan kell fogat mosni.

A gyerekek, számára az óriási hitet képviselték, hogy van még értelme a létezésnek. Ha figyelünk a gyerekekre, azok nem csak centiben fognak növekedni, és nem csak izmaik és a csontjaik erősödnek, hanem növekszik majd a szívük és a lelkük is.

Élete utolsó éveit Balatonszárszón töltötte, ahol a Csukás Színházban a Süsü állandóan repertoáron volt. Boldogan állt meg szelfizni a gyerekekkel és felnőttekkel a balatoni sétányon, nem bánta, hogy a félórás út megtétele a közértig másfél óráig tart. Ajándéknak élte meg, hogy dől felé a szeretet. Egyszerűen kell élni, egyszerűeket kell enni; imádott bográcsozni, kártyázni, főleg a társaság kedvéért. „Tartjuk egymásban a lelket.” idézte gyakran Ottlik Gézát. Súlyos betegség után hunyt el Budapesten, 2020. február 24-én.

Magyar Hírlap, 1975-05-03

Magyar Hírlap, 1975-05-03

ŐSZI ÉNEK (részlet)

Tisztán élni magamért s az életért!

A hemzsegő s összekoccanó

kusza vágyakért, e széthulló őszi tájért!

Felelősség, amely a szót

kikényszeríti s leláncol, ha futni vágynék!

Az egymásra halmozódó

életekben lenni biztos ész, irányzék!

Így állok a világ kereszttüzében: mérnek!

Nyugtass meg táj, ó, emberek! Itt ez őszi ének.

Kapcsolódó cikkek

Tollriválisok 2.0

Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

Irodalmi díjat alapítottak a fantasy legenda, Ursula K. Le Guin emlékére

A sötétség balkeze kultikus szerzője 2018-ban hunyt el.

William Gibson: Neurománc

Világirodalmi krónikák 41. – William Gibson: Neurománc

Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tollriválisok 2.0

    Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

    Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 25.

    Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

    Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

    • 2021. október 22.

    10 kiváló novelláskötet, ha csak negyedórád van kikapcsolódni

    Avagy amikor a kevesebb valóban több.

    • 2021. október 21.

    Világirodalmi krónikák 41. – William Gibson: Neurománc

    Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.