- Kovács Krisztián
- 2022. április 28. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc
Az irodalom tele van gigászi történetekkel, melyek egy része olyan szerves részét képezi a popkultúrának, és a kultúra történetének, hogy az is hallott róla, aki esetleg egyébként sosem olvasta őket. Ráadásul gyakorlatilag nem találunk olyan műfajt, a szépirodalomtól a történelmi regényen, horroron, sci-fin és fantasyn át a mágikus realizmusig, ahol ne szembesülnénk egy-egy hosszú-hosszú estéket szórakoztatóan felemésztő remekművel, így most mi is összegyűjtöttünk Nektek néhány valóban vaskos regényt, melyekkel akár hetekre elmerülhettek egy-egy csodálatos világban.
A világirodalom egyik legnagyszabásúbb története, az angol író, professzor és filológus magnum opusa, és egyben a fantasy műfaját évtizedekre meghatározó darabja, amit a kötet egyik fordítója, Göncz Árpád egyszerűen csak minden idők legnagyobb tündérmeséjének nevezett, és nem túlzott. A hosszú-hosszú éveken át hömpölygő, egy komplett és rétegzett világot, és annak teljes történelmét, mitológiáját, társadalmi viszonyait, és mindennapos harcait bemutató gigászi mese az egyik legszebb történet, mely barátságról, bátorságról, kitartásról, szerelemről, vagy épp a gonosz és a jó évezredes szembenállásáról mesél. Nem hiába, ez az ezernyi kalandot, és sok tucat emlékezetes szereplőt mozgató mű számtalan világhírű íróra gyakorolt eltéveszthetetlen hatást Stephen Kingtől J. K. Rowlingon át George R. R. Martinig. A Gyűrűk Ura azonban nem csupán epikus tartalma, és történeti íve miatt emlékezetesen, de maga a szöveg is egyszerűen gyönyörű, művészi, már-már költészeti szépségű, a Tolkien által teremtett világ pedig segít, hogy az ember tökéletesen kimozdulhasson saját megszokott valóságából.
J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura
Szilárdan hiszem, hogy a több mint ezer oldalra rúgó, a 27 évente feltámadó gonosz entitás förtelmes ténykedéséről, és a vele szembeszálló hét bátor gyermekről szóló regény King egyértelmű magnum opusa, és esszenciája saját művészetének, egyben a legjobb regény, mely valaha kikerült a műhelyéből. Hihetetlenül komplex, igazi felnövésregény, egy óda a gyermekkorhoz, mely mesél arról, mennyire nehéz gyerekként felvállalni önmagunkat, és az érzelmeinket akár egy baráti társaságon, akár egy bimbódzó szerelmen keresztül, miként nézzünk szembe a szülői bántalmazással, vagy az iskolán belüli kirekesztéssel, ám az igazán fontos téma mégis az, ahogyan az immáron felnőtté vált, egzisztenciálisan meglehetősen széles skálán mozgó hőseink miként képesek reflektálni saját múltbéli emlékeikre, és ezáltal önbecsülésükben megtalálni a helyüket a világ viszontagságai közt. Emellett pedig egy teljes kisváros történelmét, hétköznapi életét, és emberi viszonyait építi fel a messzemenőkig aprólékos hitelességgel, és olyan hősöket teremt, akiktől a több, mint ezer oldal után az embernek valósággal fáj búcsút vennie.
Stephen King: Az
A szerző bemutatkozó műve egy valódi amerikai nagyregény, és nem csak formáját, történetét, de még méretet tekintve is. A korábban újságíróként is dolgozó Garth Risk Hallberg regénye a maga több, mint ezer oldalával, sok tucat szereplőjével, rengeteg történésével igazán mozgalmas kirándulás az 1970-es évek New Yorkjába, amikor Amerikai végleg elveszítette ártatlansága maradékát is. Hallberget e regénye kapcsán sok kritikus nevezte meg Jonathan Franzen írói örökösének, és bár ezt még korai lenne kijelenteni, kétségtelen, hogy koherens, és végtelenül olvasmányos mű született a kezei közt, tökéletesen megidézett korszellemmel, ezerarcú szereplőgárdával, művészeti és kulturális elmélkedések tömkelegével. Szerelmes levél személyes hibáinkhoz, az azokkal való szembesüléshez, az alapvető emberi érzésekhez, az elvesztett ártatlansághoz, és magához New York városához is. Hallberg a Charles Dickens-féle történetmesélési hagyatékot vette vállára első kötetében, rendkívül átfogó tablót alkotva, mely ismét csak megerősíti az olvasóban a sokat emlegetett tényt, miszerint egy jó történetet a szereplői tesznek azzá.
Garth Risk Hallberg: Ég a város
A techno-thriller pápájának kultikus hőse, Jack Ryan egyszerű CIA-elemzőből indult, hogy aztán izgalmas epizódokon, nagyívű politikai kalandok során át egy tragédiát követően ő váljon az Egyesült Államok elnökévé. Ryannek talán minden korábbinál nagyobb feladattal kell megbirkóznia az egyik utolsó történetében, hiszen egy romokban heverő országot kell talpra állítania úgy, hogy ő maga a háta közepére sem kívánja a felszínes, és korrupt politikai játszmákat. Clancy féltégláira egyébként is jellemző volt mindig is a számtalan központi szereplő, és cselekményszál mozgatása, az aktuális technológiai és haditechnikai leírások részletezése, és az USA hatalmi hierarchiájának tűpontos bemutatása, amit alighanem ebben a művében járat csúcsra. Az Utolsó parancs ráadásul valódi záróakkord, és még nagyobb élményt ad, ha együtt olvassuk előzményével, az Elnöki játszmával, a két mű együtt közel 2000 oldalnyi izgalmat ad az olvasónak egy olyan jó értelemben vett amerikai hőssel a középpontban, akinek szimpatikusságánál, egyszerűségénél fogva az is drukkolni fog, akinek amúgy keserű lesz a szájíze a csillagos-sávos pátosztól.
Tom Clancy: Az utolsó parancs
Mit lehet mondani a világtörténelem, és az irodalomtörténet egyik legjobb és legfontosabb regényéről? Tolsztoj 1500 oldalas, magyarul kettő, és négy kötetben is megjelent remeke az orosz realista regény egyik legfontosabb, mondhatni úttörő jelentőségű darabja, melyet számtalan irodalomkritikus szerint csupán az Odüsszeiával, és az Iliásszal lehet egy lapon emlegetni, és amit olyan kiválóságok jelöltek meg mindenkori kedvencükként, mint az egyaránt irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Thomas Mann és Ernest Hemingway, vagy épp az idén 70. évét töltő Vámos Miklós. Az 1800-as évek első évtizedeinek krónikája a napóleoni háborúk alatti Oroszország átfogó tablója, a nemesség mindennapjainak történelmi krónikája, az irodalom egyik legfontosabb, és a leggrandiózusabb eposza. Tolsztoj műve elképesztő teljesítmény, és nem csak gigászi hosszát tekintve, egész egyszerűen olyan hihetetlen egyensúlyt teremt a különböző műfajok közt, ami szinte példátlan a XIX. század, de a világ irodalmában is, hiszen a Háború és béke egyaránt lehet szerelmes regény, kalandregény, háborús és történelmi mű is egyaránt.
Lev Tolsztoj: Háború és béke
Murakami talán leghíresebb, háromrészes, monumentális regénye már alapszituációjában is követi a sci-fi toposzokat, de ezzel együtt a japán irodalom egyik legjelentősebb vállalkozása. A magyarul is kimondottan szellemes Ezerkülöncszáznyolcvannégy címet kapott regény egy megváltozott alternatív valóságba vezet minket, ahol más a levegő, és odafent két Hold ragyog az égen. Murakami regénye az a fajta történet, melyet itt egyetlen bekezdésben lehetetlen összefoglalni, a három főszereplő, Aomame, Tengo és Usikava valóság és képzelet határán egyensúlyozó kalandjai, és Murakami rendkívül olvasmányos, könnyen beszippantó stílusa kötelező olvasmánnyá teszi a művet. Murakamit nem hiába emlegetik a Nobel-díj várományosai közt, stílusa egyszerre bonyolult a számtalan utalástól és szimbólumtól, prózája mégis olykor már-már minimalista, mégis tökéletesen működőképes, mondhatni a távol-keleti mágikus realizmus esszenciája. Az 1Q84 sok szempontból ráadásul kilóg az író életművéből, nem hiába, négy évig készült, és megjelenésekor pár nap alatt közel egymillió példányban talált gazdára.
Haruki Murakami: 1Q84
A brit-amerikai író a második világháborúban a japánok ellen harcoló összevont brit csapatok tagja volt, ekkoriban szippantotta be a Távol-Kelet misztikus tradíciókra épülő világa. 1975-ben írta meg a nevével fémjelzett Ázsia-saga első kötetét A sógun címmel, mely egy több mint ezer oldalon át hömpölygő katonai, politikai, társadalmi szálakat egyaránt megmozgató monumentális történelmi regény az 1600-as évek feudális Japánjában. Bár sokan titulálták Clavellt egyszerű ponyvaírónak, és stílusát tekintve van is benne valami, kevés ponyvaíró képes ilyen mélyen rétegelt társadalmi tablót festeni egy számára idegen ország kultúrájáról, egy sok száz oldalon át is letehetetlenül izgalmas és fordulatos történetbe csomagolva. Nem hiába, A sógun nemzetközi bestseller lett, a megjelenését követő 15 évben világszerte 15 millió példányt adtak el belőle, Clavell pedig további fél tucat, lazán összefüggő, de legalább ennyire parádés folytatást írt hozzá a későbbiekben, melyekben az általa oly nagyon kedvelt Távol-Keleti világok több évszázados történelméről nyújtott át egy rendkívül átfogó, ugyanakkor kalandos tablót a 17. századtól egészen az 1970-es évekig bezárólag.
James Clavell: A sógun
David Foster Wallace regényét némely fórumon egyszerűen szövegdzsungelnek nevezték, és valóban, a több mint ezer oldalas monstrum közel 21 ezer darabos szókinccsel dolgozik, olvasása igazi megterhelés az agytekervényekre nézve. A Végtelen tréfát nyugodtan nevezhetjük a XXI. század Ulyssesének, megjelenésekor pedig hasonló szenvedélyes és elvakult reakciókat kapott, mint annak idején J. D. Salinger Zabhegyezője, melyben szintén egy egész generáció érezte meg saját hangját. Az egyébként tehetséges teniszjátékos, ám gyakorlatilag gimnazista évei óta antidepresszánsokon élő Wallace féktelen, ám közel sem hivalkodó intellektusa tökéletesen megnyilvánul fő művében, nem hiába reklámozta kiadója az eredeti, 1996-os megjelenéskor a következő szöveggel: „Elég vagy ehhez, olvasó?”. Wallace maga sem élte meg egyértelmű sikerként a regényt, a tömjénező szavak mögött messze nem magának a regénynek az értékét sejtette, sokkal inkább a rajongást a rajongásért. Súlyosbodó depressziója miatt végül 2008-ban felakasztotta magát saját lakásában, így a Végtelen tréfát követő regénye már csak évekkel halála után jelenhetett meg.
David Foster Wallace: Végtelen tréfa
Az angol sci-fi író Nemzetközösség Sagájának első állomása volt az eredetileg 2004-ben megjelent szerteágazó történet a 24. századból, melyben gyakorlatilag valóban minden megtalálható, ami egy ilyen erőteljes, és epikus történetet jellemezhet: társadalmi viszályok, politika, korrupció, űrbéli kalandok, technológiai újítások, és több tucat emlékezetes karakter. Hamilton, aki egyik művében sem fukarkodott a leütések számával, rendkívül aprólékosan dolgozta ki egy eljövendő világkép részleteit, és emiatt sokszor és sokan nevezték a Trónok harca sci-fi változatának is, noha talán azért kevésbé mély, mint George R. R. Martin kultikus fantasy története: ez valóban egy gigászi bolygóközi kaland közel 1200 oldalon, ami ráadásul csupán az első része ennek a monumentális történetnek, Hamilton ugyanis hasonló terjedelemben folytatta később Júdás elszabadul címmel. A 2050-ben kezdődő történet egyik legfőbb és legkimagaslóbb jellemvonása azonban számtalan erényén túl az a tény, hogy a története sem hangulat, sem izgalom szempontjából nem bicsaklik meg a nagy terjedelem ellenére sem, és a második résszel együtt, közel 2500 oldalon keresztül tart fent egy igen magas, és sci-fiben is ritkán láthatóan koherens színvonalat.
Peter F. Hamilton: Pandora csillaga
Valaha a Biblia után a második legolvasottabb regény volt a világon, és egyben tragikusan fiatalon, autóbalesetben elhunyt írónőjének egyetlen megjelent munkája, melyet hosszú-hosszú évekig tartó kutatás előzött meg. Mit lehet mondani egy ekkora klasszikusról, melyet, hacsak Victor Fleming filmje kapcsán is, de gyakorlatilag mindenki ismer? Már csak az adatok is beszédesek, az amerikai polgárháború alatt játszódó monumentális szerelmi eposzt 27 nyelvre fordították le, máig több mint 30 millió példányban kelt el világszerte, írója pedig 1937-ben megkapta érte a Pulitzer-díjat. Nem csupán a háború, de a rabszolgatartás, a szerelem, a halál, a családi örökség, és saját gyökereink tiszteletben tartásának is részletes krónikája ez, egy fantasztikus leírásokkal, érzékletes cselekménnyel operáló gigászi mű, és a XX. század egyik legfontosabb regénye.
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
