• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Gondolatok Szerb Antal akaratáról, A Pendragon-legenda szövegromlásáról, a szerkesztő felelősségéről

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A Libertine Könyvkiadó gondozásában a héten jelent meg Szerb Antal 1934-es külföldön is nagy sikert aratott első regényének, A Pendragon-legendának egy eddig nem látott, számos szövegjavítást tartalmazó, exkluzív kiadása, mely egyben a Nincs időm olvasni kihívás május közös könyve is. A már most elképesztő sikert aratott (az első sorszámozott 1000 példány másfél nap alatt elkelt) kötet kapcsán most a szerkesztőt, Németh Lucát kérdeztük a munka nehézségeiről.

Budapest, 1920-as/1930-as évek
Szerb Antal író, költő, műfordító portréja.
A felvétel készítésének pontos ideje ismeretlen.
MTI Fotó: Haár Ferenc

“A könyvkiadásnak számos, az “egyszeri olvasó” számára nehezen megfogható része van, ezek egyike a szerkesztés is. Amikor éppen készülő szövegről, megírandó, alakuló kéziratról van szó, még csak-csak el lehet képzelni, milyen feladatai akadnak a szerkesztőnek a szöveggel, de ha egy, már közel 100 éve megszületett szövegről beszélünk, joggal tehető fel a kérdés, hogy mégis milyen teendője lehet ezzel a szerkesztőnek? Hasonló kérdéseket kaptam a közelmúltban  A Pendragon-legenda kapcsán.” – mondja Németh Luca. – “Amennyiben az ember halott szerző szövegével foglalkozik, annyi könnyebbsége lehet, hogy a szerzővel nem kell vitába bocsátkoznia – ez azonban nehézséget is jelent, hiszen nincs kitől megkérdezni, pontosan mire gondolt egy-egy fordulatnál, vagy ragaszkodik-e egy kötőjelhez ott, ahol egyébként az egybeírás a megfelelő. Sok-sok évvel, évtizeddel ezelőtt megjelent szövegek esetében számos kiadással számolhatunk, különösen így van ez, ha a szerző halálától számított 70 év is eltelt, így szerzői jogi szempontból az adott mű szabadon felhasználható, kiadható. A filológiailag kevésbé pontos kiadások eltérő szövegváltozatokat eredményeznek, magukban rejtve a szövegromlás lehetőségét is. (Ezeket a különböző változatokat gyűjtik össze egy-egy szerző vagy mű esetében az úgynevezett kritikai kiadások, amelyek célja éppen a számos szövegváltozat összevetése után a lehető legtökéletesebb, a szerzői szándékot leginkább tükröző szövegváltozat megteremtése és bemutatása.)”

Vajon milyen hibák kerültek elő a szövegváltozatok összevétésénél? “A Pendragon-legenda szövegváltozatainak vizsgálatával is számos, esetenként nem várt szövegromlást tudtam kiszűrni. A munka során az 1934-es első kiadás szövegét vetettem össze egy közelmúltbeli, 2020-as kiadással (Helikon Zsebkönyvek). Az összevetés meglehetősen aprólékos munkát takar, egészen konkrétan mondatról mondatra haladást. Ennek köszönhetően találtam rá két olyan mondatra is, amely az eredeti műben szerepel, ám a 2020-as szövegből kimaradt.”

És vajon mi a helyzet a helyesírással?Ugyancsak fontos döntéseket kell meghozni a helyesírás kapcsán. Az 1934-es szöveg ebben kevésbé iránymutató, hiszen – főleg az egybe- és különírás, valamint az idegen szavak helyesírásában — még egészen más volt akkor a szokásrend, illetőleg a szabályozás. Ezen a téren a helyesírást egyrészt modernizálni kell — a mai olvasó befogadását is segítendő –, valamint át kell gondolni az időközben bevetté vált, korábban sokkal inkább idegennek ható szavak helyesírását. Ma már inkább koktél a cocktail, és cecelégy a tse-tse légy. Talán apróságnak tűnik, de mégis számtalanszor végiggondolandó döntések ezek: mi az, amit kell/érdemes megváltoztatni, és miben ragaszkodjunk inkább az eredetihez?” – folytatja Németh Luca. – “Míg bizonyos kifejezések korábban kevésbé számítottak bevettnek a nyelvhasználatban, mások jelentése 100 évvel ezelőtt egyértelműbb lehetett, mint most. A mai olvasó tanácstalan lehet az email szót látva egy fegyver említése kapcsán, vagy ha azt olvassa, hogy az egyik szereplő mondain életet él. Ezekben az esetekben szerkesztői megjegyzéssel, az említett kifejezések lábjegyzetbeli magyarázatával igyekeztem segíteni az olvasókat.”

Végezetül a szerkesztő szerepéről:Az Aranylétrás Könyvek első darabja gyönyörű kivitelű kötet, és a belbecsről sem jómagam, hanem inkább Szerb Antal gondoskodott. Szerkesztőként csak igyekeztem még könnyedebbé és teljesebbé tenni az olvasmányélményt. Bízom benne, hogy sikerrel jártam.”

A Libertine Könyvkiadó legújabb kiadása

A Libertine Könyvkiadó legújabb kiadása

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Egri Lajos: A kreatív írás művészete

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.