Tóth András írása…
Szeptember 11-én a Lurdy Moziban megrendezésre került a Stephen King és a horror lélektana című előadás. Az esemény apropójául szolgált többek között a horrorkirály A kívülálló című legújabb kötetének szeptember 9-i megjelenése, az AZ – Második fejezet mozifilm szeptember 6-i bemutatója illetve maga a szerző szeptember 21-én esedékes 72. születésnapja.
Egy ilyen csillagállás alatt várható volt a rendkívüli érdeklődés, így szinte teltházzal indultunk neki az estének. Az esemény könnyedén beillett volna egy Stephen King rajongói találkozónak is, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a tervezett befejezés 21 órai időpontjában gyakorlatilag közmegegyezéssel folytatódott a beszélgetés, ezzel több, mint 2 órára duzzasztva az előadást, illetve a beszélgetés előtt és után Stephen King pólóban, tömött sorokban várakoztak a résztvevők, hogy az Európa Könyvkiadó kihelyezett standjánál a frissen megjelent regénnyel, az AZ dupla kiadásával vagy egy régebbi, hiányzó kötettel egészítsék ki gyűjteményüket.
Kovács Krisztián, magazinunk főszerkesztője, az esemény szervezője és Lázár Gergely praktizáló pszichológus ültek le, hogy kivesézzék a Mester munkásságát, a beszélgetés őszinteségét és dinamikáját pedig tulajdonképpen az alapozta meg, hogy két valódi rajongó ült egymással szemben a fotelokban. De vajon lehet-e újat mondani Stephen Kingről az olvasótáborának? Nem nagyon. Ezzel azonban teljesen tisztában voltak az este főszereplői is, így szerencsére elmaradt az öncélú fun-fact puffogtatás.
A beszélgetést leginkább a kiegyensúlyozottság jellemezte. Lázár Gergely gond nélkül ugrált a szakértői, pszichológusi szerep és az érzelemmel teli, valós, Stephen King fogyasztó énje között úgy, hogy az egyensúly megmaradjon és valódi beszélgetés alakuljon ki. Rendkívül hasznosnak bizonyult iskolapszichológusi múltja, hisz King előszeretettel használja a gyermeki lelket, mint a cselekmény absztrakt színterét. Jelenleg szenvedélybetegekkel is foglalkozik, ami szintén releváns tapasztalat és tudás, ha a Mester szimbolikájának megértése a cél.
Kovács Krisztián tartotta mederben a beszélgetést úgy, hogy Lázár Gergely nézőpontján, szakmai véleményén túl teret engedett egy-egy téma tágabb megvizsgálásának. Rendre összekapcsolták az aktuális könyv cselekményének főbb vonalait a regény keretein kívüli, az általunk ismert valósággal. Ha megkívánta a helyzet, belementek olyan témákba is, mint a családon belüli erőszak, a szenvedélybetegség, az ember-, állat- és atomkísérletek morális kérdései, spiritualitás, a gyász feldolgozása, vagy a gyermekkori traumák. Ez tovább erősítette az érzést, hogy valódi beszélgetésnek voltunk tanúi, hiszen nem egy ütemterv diktálta a tempót, hanem a párbeszéd dinamikája. Lévén tapasztalt előadókról van szó, így nem lett parttalan, csapongó csacsogás sem. Informatív, ugyanakkor valódi, velős diskurzust hallottunk.
A moziterem tökéletes választásnak bizonyult. Szemléltetés gyanánt többször levetítettek jeleneteket Stephen King adott regényének filmadaptációjából. Nem feltétlen a mindenki által ismert, leghíresebb jelenteket, hanem igyekeztek olyanokat, melyeken keresztül jól lehetett szemléltetni az író valamilyen jellegzetességét. A ragyogás című filmből például nem az elhíresült lépcsős jelenetet vagy Jack egy fejszével való ajtóbontását mutatták meg, hanem a szálloda bárjának pultosa és Jack Torrance között folytatott beszélgetést. Ez ékes példája annak, hogy miben tudott új nézőpontokat behozni Lázár Gergely szakmai hozzáállása. Mint gyakorló pszichológus meglátta a jelenetben a szenvedélybeteg betegségtudatával való viszonyát, így ott pl. ez került kiemelésre és adott irányt a beszélgetés menetének.
A Mester műveit kronologikus sorrendben dolgozták fel a beszélgetőtársak, a teljesség igénye nélkül. Egyértelmű volt, hogy lehetetlen vállalkozás lenne a teljes életművet átfogóan elemezni, és ezt az elején tisztázták is. 65 mű címének felolvasása és tartalom ismertetője önmagában kitenne egy 2 órás előadást, viszont értelme nem sok lett volna. Határozottan jobban jártunk így, hiszen volt idő részletesen átbeszélni az adott regény által feldolgozott témát illetve azt tovább gondolni, a jelenünkbe átemelni és úgy kivesézni. Ha úgy érezték, hogy szükséges, akkor beemelték a regény születése idején zajló társadalmi folyamatokat, King magánéletének akkori helyzetét. Szerencsére attól függetlenül, hogy rajongók voltak maguk az előadók is, kerülték a bulvártémákat és csak akkor nyúltak King magánéletéhez, ha az szervesen kapcsolódott a témához.
Egyáltalán nem olvastam Stephen King könyvet, így véleményem sem volt a munkáiról, a filmadaptációkat sem faltam soha, így megadatott nekem, hogy semlegesen, nyitottan üljek be az előadásra. A filmadaptációk alapján pedig butaság lett volna az írói minőségére nézve véleményt alkotnom. Kíváncsi voltam rá, hogy mennyire fog nekem élményt adni az előadás úgy, hogy sztori szinten vagyok csak tisztában a klasszikusnak számító alkotásaival. Sikerült olyan előadást összerakniuk, ami egyszerre kötött le engem, a laikust, és a keményvonalas olvasótábort.
A filmadaptációk után egyszer sem éreztem, hogy el kéne olvasnom a Mester adott könyvét, de ez az este adott egy lökést ebbe az irányba, leginkább a látható és érezhető öröm és rajongás miatt, amivel a két előadó a témához nyúlt. Összességében remek este volt, remek szervezés és még jobb előadás. Tanulságos, elgondolkodtató és, ami számomra a legfontosabb, valódi és kézzelfogható élmény. Belefeledkeztek az előadók is, de nem feledkeztek meg a közönségről. A téma a horror volt, de szerencsére a hangulat nem.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.