- Kovács Krisztián
- 2022. február 3. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Alighanem az irodalom sok tekintetben nem szól másról, mint annak megnyilvánulásáról, miként próbáljuk értelmezni, megoldani, vagy csak reakciót adni a valóságban jelentkező problémáinkra. Nem hiába használják a drámát, vagy az írást terápiás eszközként sem, és most már jó néhány éve tendenciává vált, hogy egy korábban tündérmesének titulált zsáner, a fantasy éppen az, mely ontja magából a fontosabbnál fontosabb társadalmi, filozófiai, politikai, vallási, vagy pszichológiai kérdésekre választ kereső remekeket.
Bár sokan még manapság is J. R. R. Tolkiennel, és A Gyűrűk Urával, sárkányokkal, tündérekkel, középkori háborúkkal, és egyéb meselényekkel benépesített világokkal azonosítják a fantasy-t, itt az ideje felismerni, hogy a modern zsánerirodalomban is akadnak szegmensek, melyek bátran, izgalmasan, és ambiciózus újító erővel boncolgatnak olyan problémákat, melyekbe olykor-olykor még a szépirodalomnak sincs mersze belevágni. És további jó hír, hogy magyarországi kiadóknak hála e művek nagyobbik része anyanyelvünkön is elérhető, úgyhogy ajánlunk is rögtön egy csokorravalót, hátha fogódzkodót szolgáltatunk a karácsonyi ajándékvásárlás előtt.
Moskát Anita egyértelműen „a” magyar fantasy író, a Bábel fiai, és a Horgonyhely is újat, változatosat, megfoghatatlanul eredetit hozott a zsáner hazai olvasóinak világába, ám saját, rendkívül egyedi látásmódját, és kimunkált univerzumát harmadik regényében járatta a csúcsra. A sztori egy látszólag képtelen alapötletből indul ki, Húsvét-napján az állatok némelyike elkezdett bebábozódni, ha pedig túlélték a folyamatot, furcsa antropomorf lényekként éledtek újjá. Az egyértelműen fantasztikus, némileg weird alapötletből aztán egy egészen komplex, számos társadalmi, fiziológiai, lélektani kérdést érintő, fájóan aktuális regény kerekedik, ahol szó esik a faji szegregációról, az alapvető szocializációs folyamatok hatásairól, és módszereiről, az emberség mibenlétéről, a gyűlölet és a kirekesztés sokrétűségéről, és személyes dühünk megéléséről is. Megkapó és elgondolkodtató történet vélhetően az egyik legjobb magyar kortárs írótól.
Moskát Anita: Irha és bőr (Magyarország)
A nigériai származású író a 2000-es évek közepe táján robbant be a köztudatba, de neve leginkább 2010-es, World Fantasy-díjat nyert regénye kapcsán lehet ismerős, ami a fantasy-t egy olyan helyre vitte el, melyen korábban ritkán láthattuk. A posztapokaliptikus Afrikában járunk talán a távoli jövőben, talán egy párhuzamos univerzumban, nem számít, itt látja meg a napvilágot Onyesonwu, a nemi erőszakból fogant főszereplőnk, egy félvér, aki ráébred, hogy különleges erő birtokosa. Okorafor regényének legnagyobb erénye, hogy bár támaszkodik a hőst középpontba állító, klasszikusnak is nevezhető fantasy toposzokra, de tovább is megy ennél, itt ugyanis hősünk ugyanolyan gyarló, végtelenül emberi, dacos tinédzser, ugyanakkor bátor akarnok, a felnövés egy olyan szintjén, melynek érzelmi káoszán mindannyian keresztülmentünk. A szerző az ő alakján keresztül ismertet meg minket regénye egzotikus, és millió veszélyt rejtő Afrikájával, miközben olyan örökérvényű kérdéseket érint, mint a halálhoz való viszony, vagy épp a kiállás az elnyomottak, a nők és etnikai csoportok mellett.
Nnedi Okorafor: A halálmegvető (Nigéria)
Azt már tudtuk Cixin Liu, Ted Chiang, vagy Ken Liu műveiből, hogy Kína egyre erősebb sci-fiben, most kiderült, hogy a kínai fantasy sem marad el tőle. Az R. F. Kuang trilógiájának első kötete két állam, a Nikani Birodalom és Mugeni Föderáció ellenségeskedéséről szól, mely két mákháborút robbantott már ki a hatalmak közt, miután az utóbbi ópiummal árasztotta el Nikant. A Mákháború egy eltartója által végletekig kihasznált hadiárva története, aki azon ügyködik, hogy bekerülhessen a Nikan Birodalom katonai akadémiájára. Szerencsére a regény nem pusztán egy gyötrelmes felemelkedéstörténet, sokkal komplexebb, izgalmasabb történet egy rendkívül magával ragadó, már-már egzotikus környezetben, szépen kidolgozott háttérbe helyezve, melyből kiválóan érződik a távol-keleti, kínai életfelfogás lenyomata, ám mint a felhasznált toposzokon, úgy ezeken is csavar egyet, amivel egyértelműen 2018 egyik legizgalmasabb megjelenésévé válik.
R. F. Kuang: Mákháború (Kína)
A spanyol szerző regénye különös keresztmetszetét adja annak a helyzetnek, mi történik, ha Scooby-Doo világát keresztezzük H. P. Lovecraft borzalmaival. Négy jóbarát és a kutyájuk története, akik megfejtették tinédzserként az Álmostavi Rém rejtélyét, ám most, felnőttként, félresiklott életeik útvesztőjében bóklászva kénytelenek újra összefogni, és visszatérni oda, ahol minden elkezdődött. A Kotnyeles kölykök legnagyobb erénye, hogy a két fentebb felvázolt popkultúrális ikon vonatkozásait finom, ám olykor kifejezetten karcos humorral, de teljesen észrevétlenül fésüli egybe, tisztelettel nyúl a nagy előd, Lovecraft szellemiségéhez, és hibátlanul ülteti azt át a modern korba, szerethető, fiatal felnőttek mindennapi problémáin keresztül is. Cantero egyszerre tár elénk egy borzongató horrorhajszát egy rejtélyes mítosz nyomában, ugyanakkor egy jóleső felnövéstörténetet is, melyben mindannyiunk felnőtté válása tükröződik vissza.
Edgar Cantero: Kotnyeles kölykök (Spanyolország)
Kuang Kína mitológiájába, Chakraborty Egyiptom mágikus múltjába vezeti be az olvasókat a nagyszabású és epikus Dévábád-trilógia első kötetében. A történet szerint a 18. század elején járunk Kairóban, főhősünk, Nahri igazi Aladdin-szerű szélhámos figura, lopással, kuruzslással keresi a kenyerét, miután azonban megidéz egy rejtélyes harcost, hirtelenjében élete központi részévé a mágia, és az azon át új értelmet nyerő képességei válnak. Chakraborty regényének izgalmas, és egyetlen percre le nem ülő történetén túl nagy előnye a hangulatteremtés és a világépítés, a közel-keleti hangulat megidézése, melynek hatására valóban az Ezeregyéjszaka meséiben érezzük magunkat, át és átszőve politikai machinációkkal, intrikákkal, melyek észrevétlenül váltogatják egymást a történelmi kalandregényekbe illő fordulatokkal. Az olvasót elvarázsoló színes debütálás ez az írónőtől, aki ugyan már amerikaiként született, gyökereit azonban le sem tagadhatná.
S. A. Chakraborty: Bronzváros (Egyiptom)
A listán szereplő egyetlen novelláskötetről sokat elmond, hogy rajongói közt olyan nagyságok szerepelnek, mint China Miéville, vagy Jeff VanderMeer. A svéd írónő kiválóan ötvözi történeteiben a Julio Cortázar és Jorge Luis Borges-féle mágikus realizmust, Ursula K. Le Guin epikus társadalmi fantasy-ból merítő vonalát, valamint azt a sötét, dark fantasy tónust, amit H. P. Lovecraft nevével fémjeleznek. Rendkívül szürreális, ám mégis elgondolkodtató novellacsokor a weird irodalom legszebb hagyományait követve, olykor csak ötletes, olykor kifejezetten morbid, máskor megmosolyogtatóan abszurd, és magán viseli mindazt az egyedi, és semmivel sem összetéveszthető hangulatot, mely a skandináv írók műveit jellemzi, ugyanakkor a történetek mégis univerzálisan értelmezhetőek, és garantáltan megfekszik némely olvasó gyomrát, aki azonban nyitott, egy rendkívül izgalmas olvasmányélménnyel lehet gazdagabb.
Karin Tidbeck: Rénszarvas-hegy és más történetek a peremlétről (Svédország)
Mit lehet mondani egy trilógiáról, mely a tengerentúlon milliós eladásokkal büszkélkedhet, mely a legtöbb kritikus, és olvasó szerint egyértelműen új alapokra helyezte a fantasy műfajt, és melynek mindhárom kötete három egymást követő évben, egyedülálló módon hozta el a fantasztikus irodalom legrangosabb elismerését, a Hugo-díjat? Jemisin trilógiáját nem is feltétlenül lehet és kell külön kötetekként kezelni, ha nem is olyan szorosan, mint A Gyűrűk Ura, de ez is szorosan egy történetet alkot, és egyben olvasva adja igazi erejét is. Egy mellbevágóan brutális kezdés után egy epikus apokalipszis, melyben jelen világunk számtalan aktuálpolitikai, társadalmi problémája képez borzongató áthallást, és csak olvasás közben jövünk rá, hogy a fantasy jótékony köntöse alatt bizony egy szívbemarkoló, és zsigerbe vágó lélektani dráma pereg a szemünk előtt, olyan érzelmek viharán vezetve végig az olvasót, mely mindenkit megkörnyékez a mindennapokban, ha az kicsit is érzékeny a világban zajló történésekre.
N. K. Jemisin: A megtört föld-trilógia (Egyesült Államok)
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
