• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Így fordítotok ti – Ady Endre, Albert Camus, François Villon és a Biblia-probléma

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az Így fordítotok ti Karinthy Frigyes 1912-ben írt Így írtok ti irodalmi karikatúrái címének parafrázisa. Karinthy arra is ad példát, hogyan lehet egy verset a felismerhetetlenségig elferdíteni egy fordításban. Persze –Tabi László szavaival – ezt is „humorban pácolova”. Ez már Leiter Jakab, alias lejtejakab birodalma. Emlékeztetőül: A bécsi lapok beszámoltak Nadar, francia fényképész és léghajós Géant nevű óriás léghajón történő párizsi felszállásáról 1864. szeptember 26-án.

Nadar a Géant nevű léghajóban

Nadar a Géant nevű léghajóban

A magyar sajtó sem akart lemaradni az esemény tudósításáról. Ágai Adolf egy német cikket ültetett át magyarra a következőképpen: „Midőn a legfelső felhőrétegen is átröpültek, a gömb megrezdült, kissé oldalt hajolt de – így állítják az utazók – egyikük sem ijedt meg. Előhítták Godardot, a tapasztalt léghajóst. »Fel, fel, oly magasra akarunk szállni, mint Leiter Jakab«.”

Marc Chagall: Jákob létrája

Marc Chagall: Jákob létrája

Megindulnak a találgatások. Ki ez a Leiter Jakab? Valami ismeretlen léghajós? Mindenki tanácstalan volt a hír olvasásakor. Azután kiderült, hogy a fordító, nem értve meg a bibliai utalást: Ímé egy lajtorja vala a földön felállítva, melynek teteje az eget éri vala, és ímé az Istennek Angyalai fel- és alájárnak vala azon.(Mózes I. Könyve 28, 11-12), a Jacobs Leitert, Jákob létráját Ágai tulajdonnévnek vélte, mivel a német nyelvben a főneveket nagybetűvel írják. Azóta az ilyen félrefordításokat lejterjakabnak nevezik. Álljon itt a lejterjakabok legszebb gyűjteménye Karinthytól:

Műfordítás.”

Egy költői antológiában megjelent a következő szép versszak Ady Endrétől:

Jöttem a Gangesz partjairól
Hol álmodoztam déli verőn
A szívem egy nagy harangvirág
S finom remegések: az erőm.

Egy széplelkű műfordító olvasta az antológiát és kiváltképpen megtetszett neki ez a vers. Elhatározta, hogy a «Dichterstimmen» című folyóiratnak beküldi. Le is fordította következőképpen:

Ich kam vom Ufer der Ganges
Dort träumt ich von südischen Schlager
Mein Herz, du Blume, du banges
Du bist so zitternd, so mager.

Hát Istenem, a rím kedvéért az ember változtat egyet-mást egy ilyen műfordításban. Eddig minden rendben volt, de egy másik műfordító elolvasta a verset a «Dichterstimmen»-ben: nagyon megtetszett neki és elragadtatásában nem vette észre, hogy a verset magyarból fordították németre; eredetinek nézte és lefordítván magyarra, ilyen formában küldte be egy magyar szépirodalmi lapnak:

Ufer, a zsidó kupléíró
Aludt a folyosón mélyen
Barátja, Herz, biztatta
Hogy ne remegjen, ne féljen.

Egy kis félreértés tagadhatatlanul van a dologban: de ezekben a fene gót betűkben az ördög ismeri ki magát, − érthető, hogy a különben kitűnő műfordító a «südischen» szót «jüdischen»-nek olvasta. Azonkívül, hogy a Ganges szót «folyosónak» fordította, Istenem, nem szabad elfelejteni, hogy a gang nálunk ilyesvalamit jelent. Más baj nem is lett volna, ha történetesen nem olvassa a verset egy harmadik műfordító, aki magyar versnek nézte, lefordította és beküldte a «Gedicht-Magazin»-nak, az alább olvasható tökéletes átköltésben:

O, Dichter der alton Juden
Was schläfst du im Flussalz so tief?
Hörst du nicht den stolzen Herzog
Der dir in Ohren rief?

No igen, ami a folyosót illeti, hát az igaz, hogy ha az ember német fordító, nem lehet tekintettel ilyen hajszálfinom árnyalati különbségekre, hogy minálunk «folyó só» és «folyosó» mást jelent. Azt pedig igazán meg lehet érteni, hogy egy ok nélkül előforduló «Herz» tulajdonnévről inkább azt teszi fel a fordító, hogy a «Herceg» rövidítése. A «Gedicht-Magazin» nem is nyomozott a kérdésben tanáros nagyképűséggel, hanem elismerve a poetica licentia jogosultságát, eladta a verset és úgy került az a negyedik műfordító kezébe, aki aztán végérvényes magyar fordításban közölte a közben világhírűvé vált költeményt, még a következő formában:

A Herz-féle szalámiban
Sokkal sűrűbb a só,
Mint más hasonló terményekben
Hidd el, ó, nyájas olvasó!

Ami tekintve, hogy a «Dichter» szót «sűrűbb»-nek fordítani valóban éppen úgy lehet, mint «költő»-nek: egyelőre a legpontosabb magyar fordítása a rendkívüli költeménynek. A költő − eltekintve azoktól a módosításoktól, amiket a költői forma megenged − a vers tartalmán igazán keveset változtatott s amellett a magyar költészeten kívül még az illető szalámigyárost is hálára kötelezte, aki, reméljük, kifejezést is adott hálájának. Ami mindenképpen szép eredmény.”

Az Így írtok ti első kiadása

Az Így írtok ti első kiadása

Ha nem is Karinthy-féle lejterjakabok, de lejterjakabocskák nem ritkák francia regények és versek magyarra történő átültetésekor. Ezekből szemezgettem Albert Camus és François Villon magyarul megjelent köteteiből.

Amikor segített volna a Biblia forgatása

Albert Camus behatóan tanulmányozta a Bibliát, mivel Algír egyetemén záródolgozatát Keresztény metafizika és Neoplatonizmus, Plótinosz és Szent Ágoston címmel írta. Ebben elemzi az evangéliumi kereszténység, az időszámítás utáni első századok görög filozófiája és Szent Ágoston keresztény dogmatizmusa közötti kapcsolatokat. Regényeiben Camus nem csupán utal a Bibliára, de abból sokszor szó szerint is idéz.

A bukásban Clamence, a valaha neves párizsi ügyvéd egy amszterdami kocsma pultjánál mesél elmúlt életéről. Saját lelkifurdalását szótlan hallgatójára és az egész emberiségre ki akarja terjeszteni. Társának bibliai ismereteire támaszkodva, szó szerint idéz a Bibliából, és az idézetekhez fűzött kommentárjaival leleplezi az evangéliumi idézetek mögé bújó képmutató polgárokat. A könyv két fordításban is megjelent magyarul. (Európa Kiadó, 1998 és Jelenkor Kiadó, 2020). Első fordítója, Szávai Nándor nem vette magának a fáradságot, hogy elővegye a Biblia leghitelesebb fordítását, Károli Gáspár szövegét, hanem mindenütt szabadon fordítja az idézeteket. Csak két példa, amelyekből kitűnik, hogy a fordító a Biblia szókincse helyett a köznyelv szavait használja. Je ne sais pas ce que tu veux dire” „Nem tudom, mit akarsz mondani” – olvassuk A bukásban. Károlinál: Nem tudom, mit beszélsz.” De van ennél súlyosabb melléfordítás is A bukásban. Camus szövegében ezt mondja Clamence: Voyez-vous, il ne suffit pas de s’accuser pour s’innocenter, ou sinon je serais un pur agneau.” Ez egy intertextuális utalás Isten Bárányára, ami a regényben szereplő Jan van Eyck Genti oltárképén szerepel.

Jan van Eyck: Genti oltárkép

Jan van Eyck: Genti oltárkép

A magyar fordításban ez az utalás elsikkad: Mert látja, nem elegendő vádakat szórni a fejünkre, hogy tisztára mossuk magunkat, hisz akkor máris ártatlan bárány volnék.” Az „un pur agneau” azt jelenti, hogy „csupán egy bárány” és nem „ártatlan bárány”.

A 2020-as kiadás fordítója, Dunajcsik Mátyás is beleesik abba a hibába, amibe Szávai Nándor. Abban a részben, ahol Clamence elviszi társát a Marken-szigetre, hogy bemutasson neki egy tájat, amely a Bibliát idézi fel, van egy bibliai utalás, amivel egyik fordító sem tudott mit kezdeni: „Észrevette-e, hogy Hollandia egén millió és millió galamb lebeg, (…) de nincs semmi, csak a tenger, semmi más, csak a csatornák, cégtáblákkal fedett tetők, és egyetlen menedék sem, ahol megpihenhetnének” – olvassuk Szávai fordításában. Ugyanez a rész Dunajcsiknál: „Talán nem vette észre még, hány millió galamb repül Hollandia egén (…) Itt viszont nincs semmi, csak a tenger és a csatornák meg a cégérekkel teleaggatott házak, de sehol egy hely, ahol letelepedhetnének.”

Az eredeti szövegrész utolsó mondata: „Mais il n’y a rien, que la mer et les canaux, des toits couverts d’enseignes, et nulle tête où se poser.” A „nulle tête où se poser” nem a galambokra vonatkozik, hanem egy bibliai utalás a Máté evangéliumának nyolcadik fejezetében olvasható mondatokra, amikor Jézus megparancsolja a körülötte lévőknek, hogy menjenek át a túlsó partra, és ekkor az egyik hívő ezt mondja neki:Maître, je te suivrai partout où tu iras” Jézus így válaszolt: „Les renards ont des tanières, et les oiseaux du ciel ont des nids; mais le Fils de l’homme n’a pas où poser sa tête.A magyar bibliafordításban: „»Mester, követlek téged, bárhová mégy is.« Jézus így válaszolt: »A rókáknak van vackuk, az ég madarainak fészkük, de az Emberfiának nincs hova fejét lehajtania.«”

Máté evangéliuma. Átkelés a túlsó partra. Illusztráció

Máté evangéliuma. Átkelés a túlsó partra. Illusztráció

A bibliai idézetek fordításai a továbbiakban sem problémamentesek egyik változatban sem. Camus mindenütt idézőjelbe teszi bibliai idézeteit. Ezeknek a magyar bibliafordításokban megvan a hiteles fordítása. Valamilyen módon mindkét fordító elferdíti Camus idézeteit. „Moi non plus, je ne te condamne pas” – olvassuk Camus-nél. Szávai így fordította: „Én nem ítéllek el téged.” Dunajcsiknál: „én nem ítélkezem feletted”. A bibliafordításban János evangéliuma nyolcadik részében ez áll: „Én sem kárhoztatlak.” Egy másik pontatlanság: „Sur cette pierre, je bâtirai mon église” (Én ezen a kősziklán építem majd fel az egyházamat) – idézi Camus a Bibliát. Szávainál: „Erre a kősziklára építem egyházamat.” Nem mindegy, hogy kősziklára vagy kősziklán, és a jövő idő is fontos az eredeti idézetben. Dunajcsik pedig „kiegészíti” a Camus-idézetet, és átveszi a bibliafordítás teljes mondatát: „Te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel az egyházamat.”

Befejeztet, bevégeztet vagy beteljesül. Nem mindegy

A bukás végén Clamence egyértelműen utal Az idegen című regényének befejezésére. Ugyanazokkal a szavakkal szól haláláról, mint Meursault: Au-dessus du peuple assemblé, vous élèveriez alors ma tête encore fraîche, pour qu’ils s’y reconnaissent et qu’à nouveau je les domine, exemplaire. Tout serait consommé, j’aurais achevé, ni vu ni connu, ma carrière de faux prophète qui crie dans le désert et refuse d’en sortir.Szávai fordításában: Az egybegyűlt nép előtt ön felemelné még friss fejemet, hogy felismerjék magukat benne, és hogy én, a példamutató, még egyszer uralkodjam felettük. Akkor aztán elmondhatnánk, hogy minden befejeztetett, én is bevégezném − köd előttem, köd utánam − a hamis próféta szerepét, aki a pusztába kiált, s nem hajlandó otthagyni.” Camus mindkét regényében „consommé-tír.

Jegyezzük meg, hogy a L’Étranger új fordításában, Az idegenben (Ádám Péter és Kiss Kornélia fordítása) „bevégeztetett” áll, míg Gyergyai Albert a Közönyben a Bibliából ismert „beteljesül” szót használja.

Ha megkeressük János evangéliumának idevonatkozó részét, ezt olvassuk: Quand Jésus eut pris le vinaigre, il dit: „Tout est consommé”, et baissant la tête il rendit l’esprit.” Károli Gáspár fordításában: „Amint Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!” Aztán lehajtotta fejét és kilehelte lelkét.” Függetlenül attól, hogy a „beteljesedett” szebb, mint a Szávai által használt „befejeztetett” vagy Ádám Péterék „bevégeztetett” szava, a szöveghűség is csorbul A bukás és Az idegen fordításában.

Még mindig Camus, még mindig a Biblia

Camus legszebb, önéletrajzi ihletésű regényének, Az első embernek magyar változatát Vargyas Lajos szép fordításában olvashatjuk. Kár, hogy a bibliai utalásokat ő sem adja vissza maradéktalanul. A főhős, Jacques Cormery születésének körülményei akár egy bibliai átírásnak is tekinthetők. Jacques egy hosszú utazás után születik, akárcsak Jézus. A Biblia szerint Augustus császár népszámlálást rendel el, és mindenkinek a szülőhelyén kell jelentkeznie. Ezért József a várandós Máriával őse, Dávid városába, Betlehembe utazik. Kikövezetlen, kerékcsapástól felvagdalt, hepehupás, többnyire éles kövekkel teli ösvényeken haladnak. Mária egy málhás szamár hátán ül, amit József vezet a távoli Betlehem felé.

Mária és József

Mária és József

Jacques szülei, Henri és Catherine, egy Jól látható, de éppen hogy kitaposott úton”, egy ponyvás szekéren utaznak Algéria keleti felébe, ahol az apa a szántók között fekvő birtok igazgatását készül átvenni.

A ponyvás szekér. Jean Brua rajza

A ponyvás szekér. Jean Brua rajza

Megérkezésük után Mária és József egy istállóban töltik az éjszakát. Henri és Catherine egy sötét, dohos, érezhetően régóta lakott helyiségbeérkeznek. Amikor Jézus megszületik, Mária gyengéden bepólyálja a csecsemőt és a jászolba fekteti, hogy melegben és biztonságban legyen. Jacques egy ruháskosárban csendesen feküdt.”

Míg a születés körülményei Jézus születésével hozhatók párhuzamba, az elhangzott mondatok intertextuális utalások a Bibliára. Ekkor a beteg fölemelte a fejét és meglátta a férjét. Gyönyörű mosoly áradt szét fáradt, szép arcán. Cormery odament hozzá. − Megérkezett − lehelte az asszony, és nyújtotta a kezét a gyerek felé.Az eredeti szövegben nem megérkezett (Il est arrivé), hanem „Il est venu” (Eljött) szerepel. A fordító nyilván nem figyelt fel a camus-i szándékra. Máté evangéliumában ezt olvashatjuk: Eljött az Emberfia.” Úgy gondolom, az sem véletlen, hogy amikor Henri Cormery segítséget kér vajúdó felesége számára, így fordul az arabhoz: Va en paix.(Menj békével). Ugyanezek a szavak hangzanak el Jézus szájából a bűnös nő történetébenA hited megmentett. Menj békével!” − olvassuk Lukács evangéliumában. A fordításban a Járj békévelitt is eltünteti az intertextuális bibliai utalást.

Camus: Az első ember. Kézirat

Camus: Az első ember. Kézirat

Amikor a hóhért akasztják

Mészöly Dezső Az igazi Villon Mészöly Dezső Fordításai és tanulmányai című könyvében hosszasan bírálja – nem is alaptalanul – az övét megelőző Villon-fordításokat. Szabó Lőrincnél többek közt a Nagy Testamentum alábbi két sorának fordítását kifogásolja:

„Moy pauvre mercerot de Rennes.

Mourrai-je pas?”

Mészöly itt ezt írja: „A pauvre mercerot de Rennes – mint a legtöbb magyarázó megjegyzi – egykorú szólás lehet, s afféle közmondásosan nyomorult senkiházit jelenthet. „Én szegény csavargó, én ne halnék meg?” – így valahogy lehetne visszaadni Villon szavait. Szabó Lőrinc ismét szavakhoz ragaszkodik, úgyhogy Villon felkiáltása erőtlen és értelmetlen lesz fordításában:

„Én ki Rennes-ben kucséberül

éltem, ne halnék meg? Dehogynem.”

Az igaz, hogy Villont Rennes városába helyezni képtelenség, hisz a költő sohasem járt a városban, a „pauvre mercerot de Rennes” „nyomorult senkiházi” kifejezéssel viszont az a baj, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy maga Villon írta volna így. Sőt, a vers ófrancia változatában nem is szerepel: „Moy, povre marcerot de regnes,/Morrai je pas?” Alan Bathurs modern franciára való átültetésében így hangzik: „moi, pauvre colporteur de rengaines,/ne mourrai-je pas?” Magyarul szó szerint: én, üres szólamok árusa/Ne halnék meg? Lehet, hogy egy másoló elírása vagy betoldása a „Rennes” szó, mint ahogy Auguste Longnon Villon híres négysorosánál lehetőségként veti fel azt, hogy ilyesmiről lehet szó, amikor a költő Párizst jelöli meg szülővárosaként?

Az már csak – ahogy mondani szokás – hab a tortán, hogy ugyanabban a kötetben, ahol Mészöly bírálja Szabó Lőrinc fordítását, magát a kucséber szót átveszi tőle és ugyanolyan rosszul értelmezi Villon sorait, mint a megbírált költő:

„Szegény kucséber én,

Csak én kerülném el halálom?”

Vas Istvánt Mészöly azért marasztalja el, mert „az eredeti szövegnek egyik-másik kifejezését félre is érti”. Erre említi példaként A Ballade de la belle Heulmière című Villon-balladának második strófáját:

„Tost vous fauldra clorre fenestre.

Quand deviendrez vieille flestrie.

Plus ne sedrvirez que viel prebstre.

Ne que monnoye q’on descrie.”

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy ezek a sorok nem a Mészöly által jelzett versből, hanem a Ballade de la belle Heulmière aux filles de joie című balladából valók.)

Vas István az inkriminált sorokat így fordította magyarra:

„Korán bezárják koraőszben

Az ablaktáblákat a vének.

Ősz papot szolgálnak ki őszen.

Mint használatlan ócska pénzek.”

Ezért a fordításért Vas kap hideget-meleget Mészölytől: „Karinthy Frigyes tollára méltó. Az utolsó két sor hasonlata sem éppen plasztikus: használatlan ócska pénzek nem szolgálnak ki ősz papot őszen.”

Mészöly zárójelben szó szerinti fordítást ad: (Mindnyájatoknak be kell majd csuknotok a boltot, ha vének és aszottak lesztek. Annyit sem fogtok érni, mint a vén pap, annyit sem, mint az ócska pénz.) A kötetben így hangzik Mészöly fordítása:

„Ki vén, a boltot mind bezárja –

Meglátod őszen, hogy mit érsz!

Fütyülnek rád, mint agg csuhásra.

Maradsz kimustrált ócskapénz.”

Tehát a „Plus ne servirez que viel prebstre” szó szerint: „Annyit sem fogtok érni, mint a vén pap”, a versben: „Fütyülnek rád, mint agg csuhásra”. Mindkét változattal vannak bajok. Villon sora – mint annyi más esetben  kétértelmű: egyrészt azt jelenti, hogy „csak öreg papok kiszolgálására leszel jó”, másrészt azt, hogy „nem érsz többet, mint egy öreg pap”. Mészöly a szószerinti fordításban ez utóbbiként értelmezi a sort, holott Villon verse egyértelműen azt sugallja, hogy a „csak öreg papok kiszolgálására leszel jó” lenne a megfelelő fordítás. A „Fütyülnek rád, mint agg csuhásra” fordítás pedig egyenesen értelmetlen. Miért fütyülne egy megöregedett szépasszony egy öreg papra?

Ha igazságosak akarunk lenni, azt kell mondanunk, hogy Mészöly Villon-fordításai általában szépek és hűek az eredeti szövegekhez. Itt azonban a bagoly mondja a verébnek… jut az eszünkbe.

Mészöly lejterjakabkodni is tudott. A Ballade de la belle Heulmière aux filles de joie címet így fordítja: Ének melyet a hajdanszép csiszárné mond a széplányoknak. Nos, az heulmière sisak vagy más fegyverzet készítőjének, árusának a felesége. Igaz, hogy a ’csiszár’ szónak is van köze a fegyverekhez, de a kard csiszolásával, élesítésével foglalkozó mesterembert jelenti, ugyanakkor az olvasó a lókereskedő jelentésre gondol, és Arany János Epilógusának sorai jutnak az eszébe:

„Ha egy úri lócsiszárral
Találkoztam s bevert sárral:

Nem pöröltem, −

Félreálltam, letöröltem.”

A versnek Szabó Lőrinc sokkal jobb címet adott: A szép fegverkovácsné panasza.

A szép fegyverkovácsné. Telkes Tamás illusztrációja

A szép fegyverkovácsné. Telkes Tamás illusztrációja

Egyébiránt a belle Heulmière valóságos személy volt, aki Villon versének megírásakor úgy nyolcvanéves lehetett, és aki többek közt Nicolas D’Orgeont, a Notre-Dame kanonokjának is szeretője volt.

Egy másik példa: Villon a Kis Testamentum XIX. nyolcsorosában Jacques Raguier-re hagyja a Szajna felé lejtő utcában lévő kocsmát. Raguier, VII. Károly főszakácsa szakmailag rendkívüli elismertségnek örvendett, ugyanakkor a Pomme de Pin törzsvendégeként olthatatlan szomja tette híressé. Mészöly fordításában:

„Az itató sok szép gyümölcse

Jacques Raguier úré legyen!

S a Fügefában fe-felöntve

Hadd válogasson kényesen!

A Tobozban, a tűzhelyen

Talpát is melegítheti:

Nagy a Jacobinus köpeny,

S ha mégse fedné – mit neki!”

Az utolsó sort Mészöly teljesen félreértelmezte. Az eredeti versben ez áll: „Et qui voudra planter, si plante”. Szó szerint: „És ha valaki kefélni akar, hát keféljen”. Villon itt arra utal, hogy a kocsmákban a vendégek nem csupán szomjukat olthatták, de nemi étvágyukat is kielégíthették a férfiakkal együtt mulatozó, könnyűvérű nők társaságában.

Léopold Flameng: Villon a Pomme de Pin kocsmában

Léopold Flameng: Villon a Pomme de Pin kocsmában

Kapcsolódó cikkek

Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

    A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.

    • 2022. augusztus 19.

    A modern szamuráj – 130 éve született Josikava Eidzsi, Muszasi megalkotója

    Évezredes japán és kínai történelem elsőkézből a modern kor emberei számára.

    • 2022. július 21.

    Irodalmi kívülállók – 10 világhírű író, aki egy egészen más szakmában kezdte

    Avagy, amikor a tehetség áttevődik, és elindul egy karrier.