Irodalom

Irodalmi balszerencsék – 5 világhírű író, és az elveszett kéziratok esete

Hirdetés

Alighanem egyetérthetünk, hogy a leghíresebb írók azért maradnak meg emlékezetünkben, mert regényeikkel olyan világokba kalauzoltak el, olyan történeteken vezettek végig, és olyan karaktereket mutattak be nekünk, melyek hacsak napokra is, de kizökkentettek a mindennapok olykor szürke sivárságából. Természetesen egyetlen író sincs, akinek minden, ami valaha is kipattant a fejéből, nyomtatva is megjelent, azonban akadnak olyan darabjai az életműveknek, melyek nem egy tudatos döntésnek, hanem a puszta balszerencsének estek áldozatul.

Az irodalmi Nobel-díjas John Steinbeckről kering egy történet, miszerint mikor életében először a lehető legnagyobb tudatossággal írt meg egy darabot, mely akár színpadon is megállná a helyét, akkor botor módon az elkészült kéziratot az íróasztala sarkán hagyta. Mikor visszaért a dolgozószobájába, papírfecniket látott mindenütt, az író hűséges kutyája ugyanis játékot látott a papírhalomban, és apró cafatokra tépte azt. Miután másodpéldánnyal nem rendelkezett a műből, így az elejétől volt kénytelen újraírni az egészet, és ebből született végül az Egerek és emberek című kisregény. Íme most további öt eset, melyekről biztosan nem hallunk irodalomórán.

Az elveszett kéziratok esete

Az elveszett kéziratok esete

Ernest Hemingway első világháborús regénye

Hemingway írói hangját saját bevallása szerint is az első világháború utáni párizsi tartózkodása idején találta meg, többek közt Gertrude Stein és Sherwood Anderson írók segítségével, és nagyjából három tucat novella után két elképesztő sikerű regényt adott ki, a Fiestát, és a Búcsú a fegyverektől címűt. Kevesen tudják azonban, hogy még a Fiesta előtt Hemingway már írt egy komplett regényt első világháborús kalandjaiból, ám az, és vele együtt több novella kézirata is eltűnt. A történet szerint első felesége, Elizabeth Hadley Richardson egy bőrtáskában vitte volna a kéziratokat a Lausanne-i Békekonferenciára, ám a vonatúton, míg Hadley a mosdóban volt, valaki egyszerűen ellopta a csomagjait, bennük a cím nélkül regénnyel. Hemingway soha nem próbálta reprodukálni a novellákat, vagy a regényt, gyakorlatilag utóbbi helyett írta meg a Fiestát, mely végül meghozta számára a régóta áhított sikereket.

Ernest Hemingway első világháborús regénye

Ernest Hemingway első világháborús regénye

Sylvia Plath és a Double Explosure

A tragikusan fiatalon elhunyt írónőt, aki önkezével vetett véget életének, leginkább Az üvegbúra című regénye révén ismerhetjük. Már tinédzseréveitől kezdve az öngyilkosság gondolata foglalkoztatta, és halála után sokáig úgy vélték, mindössze egyetlen regényt írt egész életében. 1977-ben végül özvegyen maradt férje, a szintén író Ted Hughes hozta nyilvánosságra a hírt, hogy halála idején Plath a második regényén dolgozott, melynek a Double Explosure vagy Doubletake munkacímet adta. Hughes emlékiratai szerint Plath nagyjából 130 oldalt írt meg a regényből, melynek központi témáját kettejük házasságának széthullása adta. Az özvegy szerint a kézirat valamikor 1970 táján, nagyjából hét évvel Plath halála után tűnt el, ám sok irodalomszerető, akik egyben Plath munkásságának hívei is voltak, kételkedtek Hughes szavaiban, mondván, ő maga semmisítette meg a kéziratot, mivel abban az írónő meglehetősen rossz színben tüntette fel őt.

Sylvia Plath és a Double Explosure

Sylvia Plath és a Double Explosure

L. Frank Baum felnőtteknek szóló könyvei

Az amerikai Lyman Frank Baum főművét garantáltan mindenki ismeri, ez az Óz, a nagy varázsló, mely további 14 folytatást fialt, és gyakorlatilag világszerte ismertté tette a szerző nevét, mint a legnagyszerűbb gyerekkönyvírót. Az 1900. májusában megjelent első Óz-regényt azonban a szerző legalább akkora átoknak, mint amekkora sikernek élte meg, ugyanis nevét ma is ezzel azonosítják, holott páratlanul hatalmas életművet hagyott maga mögött, az Óz-sorozaton túl 41 regényt, 83 novellát, nagyjából 200 verset, és 42 forgatókönyvet írt. Leghíresebb szériájával párhuzamosan felnőtteknek szóló könyveken is dolgozott, összesen nyolc ilyen mű készült, melyből azonban csak 4 jelent meg, de már azok is óriási pénzügyi bukásnak számítottak, így a kiadó a másik négy mű közlésétől elállt, és inkább további gyerekkönyveket kért a szerzőtől. Arról a négy meg nem jelent regényről azonban csupán az író emlékirataiban találtak címeket és feljegyzéseket, a kéziratok sosem kerültek elő, ezért sokan arra gyanakodtak, hogy az író felesége Baum 1919-es halála után megsemmisítette őket.

L. Frank Baum felnőtteknek szóló könyvei

L. Frank Baum felnőtteknek szóló könyvei

Lewis Carroll és az eltűnt emlékiratok

Carrollt mindenki az Alice Csodaországban című világsikerű, és több tucatszor feldolgozott művéről ismeri, azt azonban kevesen tudják, hogy a szerző már gyerekkortól fogva afféle hevenyészett naplót vezetett, melynek lényege az volt, hogy minden esetben csupán a lap jobb oldalára írt, a balt üresen hagyta, hogy később megjegyzésekkel láthassa el a készülő műveket. Ezek a feljegyzések összesen 13 kötetre rúgnak az 1855 és 1897 közötti időszakból, és állítólag több teljes mű kéziratát is tartalmazzák, valamint többek közt az Alice-regények eredeti feljegyzéseit, melyek valódi Kánaánt jelentettek volna az irodalomtörténészeknek. De csak volna, ugyanis a kézirattengert az író unokaöccsére, Stuart Dodgson Collingwoodra hagyta, és dokumentáltan pár évvel később már négy teljes kötet hiányzott a hagyatékból. Collingswood később többször is azt mondta, semmiféle kéziratot sem hagyott rá a nagybátyja, amivel csak az a gond, hogy később szóról-szóra idézte őket egy saját maga által írt Lewis Carroll-életrajzban. A kéziratok hollétéről ma sincs hír.

Lewis Carroll és az eltűnt emlékiratok

Lewis Carroll és az eltűnt emlékiratok

Stephen King és az eredeti Ragyogás

King a popkultúra egyik legolvasottabb írója, akinek egyik legnagyobb hatású műve az 1977-es Ragyogás. A szerző eredetileg egyfajta Shakespeare-i drámaként öt felvonásban akarta megírni a regényt, mely állítólag A játék előtt címet viselte, azonban – ahogy azt tőle megszokhattuk – túlírta némileg a történetet, ami hosszánál fogva színpadon már nem állta volna meg a helyét. King végül elvetette az ötletet, és regényként kezdte kidolgozni a később Ragyogás címen megjelent művet, de a már megírt prológust aztán Play címen, némileg átalakítva kiadta egyik 1982-as számában a Whispers magazin limitált formában mindössze 376 példányban, melyből 26-ot maga King is dedikált. Manapság ezek a darabok igazi kincsnek számítanak, éppen ezért évek óta állítólag egy sem tűnt fel még aukciós oldalakon sem, a Play című írás ugyanakkor – vélhetően az író, vagy éppen kiadója közbenjárására – később semmilyen más formában sem jelent meg, és vélhetően már nem is fog.

Stephen King és az eredeti Ragyogás

Stephen King és az eredeti Ragyogás

Kapcsolódó cikkek

Író és fotóriporter /Fotó: Todoroff Lázár/

Szöllősi Mátyás: A valódi élet nem közönyös, hanem mindig aktív

Szöllősi Mátyás legújabb kötete nemrég jelent meg, ennek kapcsán beszélgettünk vele.

Interjú

2020. 10. 30.

Világhírű tényirodalmi remekek

7 tényirodalmi könyv, mely a leghíresebb regények népszerűségével vetekszik

Avagy nem kell feltétlenül magasirodalomnak lenni a világhírnévhez.

Irodalom

2020. 10. 30.

Sapkowski ismét nagyszabású sorozatra készül

Andrzej Sapkowski a Vaják sikere után vadonatúj sorozatba kezdett

Az elképesztő méreteket öltő világsiker ellenére a szerző nem pihen, új sorozatba fog.

Hírek

2020. 10. 29.

Az immáron 93 éves Strand könyvesbolt

Vásárlói mentették meg a csődtől New York 93 éves legendás könyvesboltját

Mindössze 2 nap alatt 25 ezer rendelés futott be a tulajdonos segélykérésére.

Hírek

2020. 10. 29.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Világhírű tényirodalmi remekek

7 tényirodalmi könyv, mely a leghíresebb regények népszerűségével vetekszik

Avagy nem kell feltétlenül magasirodalomnak lenni a világhírnévhez.

Irodalom

2020. 10. 30.

Crichton dedikáláson

Nyughatatlan úttörő volt a popkultúra polihisztora – Michael Crichton-portré

Vészhelyzet, Jurassic Park, Wesworld. Íme az ember és az örökség a címek mögött.

Irodalom

2020. 10. 23.

Jack Kerouac (1922-1969)

Jack Kerouac, a beat pápája, és a művész hobó, aki csak szabad akart lenni

A beatnemzedék atyja, és a kísérleti próza zászlóvivője.

Irodalom

2020. 10. 21.

Tolkien, a világteremtő

A bátorság az igazi mágia – J. R. R. Tolkien, a világteremtő filológus

Az ember, aki megmutatta, miben is rejlik az irodalom ereje.

Irodalom

2020. 10. 20.

Settenkedő betűrémek – 9 hátborzongató szörnyeteg a világirodalom remekeiből

Rémalakok, akik életre keltik és megtestesítik félelmeinket.

Irodalom

2020. 10. 16.

Facebook közösség