Irodalom

Irodalmi évtizedelő VI. – 10 kiváló regény az 1940-es évekből

Hirdetés

Nagyon rég jelentkeztünk az Irodalmi évtizedelő sorozat legutóbbi epizódjával, így éppen itt volt az ideje, hogy folytassuk a megkezdett szériát, hiszen azt láttuk, hogy a korábbi részeket is kifejezetten szerettétek, így itt is vagyunk a következővel, amikor is az 1940-es évek világirodalmi termésébe kalauzolunk el Titeket, ahol – különösen az 1920-as és 1930-as éveket figyelembe véve – jól kirajzolódik, kik is voltak a korszak írófejedelmei, akikre ma is generációk tekintenek példaképként, az ekkoriban született regények népszerűsége pedig a manapság sem látszik megtörni, hiszen köztük több kötelező, vagy épp ajánlott olvasmány is megtalálható.

Az 1940-es évek leginkább a második világháború évtizedeként híresült el, a világégés zárásaként Truman elnök atombombát vet be Hiroshima és Nagasaki ellen, Adolf Hitler pedig öngyilkos lesz Berlin alatti bunkerében, megalakul az ENSZ, ítélet születik a nürnbergi perben, kettéosztják Németországot, megalakul a KGST, megindul a Marschall-segély, és kezdetét veszi a hidegháború. Megtalálják a Holt-tengeri tekercseket, Thor Heyerdahl belefog a Kon-Tiki expedícióba, megszületik Arnold Schwarzenegger, Stephen King, és Elton John, meghal viszont Aleister Crowley és Al Capone is, a világirodalom pedig újabb remekekkel gazdagodik.

Irodalmi évtizedelő az 1940-es évekből

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943)

A második világháborúban elesett pilóta, Saint-Exupéry világhírű műve a hivatalos ajánlások szerint gyermekkönyv, ám rendkívül sokrétű, és mély filozófiát tartalmazó története, és elbeszélésmódja ennél sokkal globálisabb közönséghez szól. A tragikus sorsú író már nem érhette meg főműve világsikerét, 1944 júliusában vélhetően a Rhône-völgy felett lelőtték a gépét. A kis herceg csak a háború után kezdte meg világhódító útját, máig 345 nyelven, vagy dialektusban jelent meg, és összességében több mint 80 millió példányban talált gazdára, ezzel a számadattal pedig minden idők 50 legolvasottabb könyvének exkluzív listáján szerepel. Magyarországra a mű már 1957-ben megérkezett, értelmezhetőségéről pedig sokat elmond, hogy csak magyar nyelven 9 különböző kiadása létezik, ami közel példa nélküli.

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943)

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg (1943)

Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940)

A kritikusok egyértelműen a Búcsú a fegyverektől, valamint Az öreg halász és a tenger mellett teszik le a voksukat, amennyiben az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Hemingway kerül szóba, ám alapvetően talán legnépszerűbb regénye mégis az 1940-es Akiért a harang szól, melyben az amerikai író a spanyol polgárháborúban szerzett tapasztalatait öntötte formába, ahogy szokta, egy tragikus és magávalragadó szerelmi történetbe ágyazva. A Kubában és Key Westen írt háborús regény első kiadásának 75 ezer példánya pár nap alatt elkelt, aztán a következő fél évben további félmillió darabot adtak el belőle, és Pulitzer-díjra is jelölték, sőt, a bizottság nyertesnek hozta ki 1941-ben Hemingway regényét, ám végül az egyik tag felülbírálta a döntést, és inkább abban az évben nem osztották ki az elismerést.

Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940)

Ernest Hemingway: Akiért a harang szól (1940)

Arthur Miller: Az ügynök halála (1949)

A világhírű drámaíró leghíresebb művéről beszélünk, mely megjelenése után megkapta a Pulitzer-díjat, majd később, színpadi bemutatásakor a Tony-díjat is, mikor a nagy Elia Kazan adaptálta azt. A hatvanas éveiben járó üzletkötő tragikus története lenyűgöző társadalomkritika, tűpontot lélek- és karakterábrázoláson át nyújt bepillantást az emberi érzelmek útvesztőjébe, miközben felfedi az amerikai álom keserű realitásait. Egy lenyűgöző történet a kisember titokban építgetett hiú vágyain át, melyek lényegében sehová sem vezetnek, ha mégis, csak a teljes eltévelyedéshez, és talán éppen ennek a témának a rendkívül globális megközelítése miatt is érezte magáénak annyi ember, és ezért válhatott a XX. század egyik legnépszerűbb darabjává. Magyarországon is már 1949-ben bemutatták, azóta pedig 28 különböző variációban állították színpadra itthon.

Arthur Miller: Az ügynök halála (1949)

Arthur Miller: Az ügynök halála (1949)

Norman Mailer: Meztelenek és holtak (1948)

Minden idők egyik legnagyszerűbb háborús regénye a Csendes-óceáni hídszíntérre kalauzol el minket, és betekintést enged a halál árnyékában mindennapjaikat töltő katonák életébe. A később önmagát rendkívül sokoldalú íróvá képző Mailer első megjelent műve volt ez, melyet mindössze huszonöt évesen, mégis rendkívül érett prózával, és tűpontos lélekábrázolással vetett papírra. A szerző már itt is jeleskedett abban, hogy nem feltétlenül egy adott szituációt – mint a háború – akart ábrázolni, sokkal inkább azt, hogy az abban részt vevő emberek közt milyen interakciók történnek, és milyen reakciókat mutatnak. A regény 62 hétig tanyázott a The New York Times bestsellerlistáján, és még manapság is az egyik legnagyszerűbb háborús regénynek tartják, később bekerült egyébként minden idők 100 legjobb angol nyelvű műve közé is.

Norman Mailer: Meztelenek és holtak (1948)

Norman Mailer: Meztelenek és holtak (1948)

Tennessee Williams: A vágy villamosa (1947)

Egy újabb dráma a listán, szintén Pulitzer-díjas alkotás, ezúttal Tennessee Williams tollából, melyből ezúttal nem csak a színpadi, de a filmadaptációt is elkészítette Elia Kazan, a fiatal Marlon Brando főszereplésével, akinek ez jelentette az igazi belépőt Hollywoodba. Elképesztően erős, kifejezetten fülledt atmoszférával rendelkező, egészen megrázó darab A vágy villamosa, mely mélyrehatóan festi meg az 1940-es évekbeli New Orleans-t, ugyanakkor hozzá kell tegyük, hiába ez Williams karrierjének leghíresebb darabja, sokak szerint Kazan filmadaptációja, különösen Brando és a pályája végén járó Vivien Leigh párosának köszönhetően plusz dimenziót ad hozzá az egyébként is kiváló történethez, ugyanakkor kétségtelenül ez is ráerősít arra, amit Arthur Miller és Williams művészetének különbségeként szoktak emelgetni: előbbi az ész, utóbbi a szív.

Tennessee Williams: A vágy villamosa (1947)

Tennessee Williams: A vágy villamosa (1947)

George Orwell: 1984 (1948)

Nem tudom, be kell-e mutatni bárkinek is George Orwell remekét, de kétlem. Az Aldous Huxley útján járó disztópiák legnagyobbika a totalitárius diktatúrák feneketlen mély kútjába, és rémisztő működésébe enged bepillantást, mely ráadásul napjainkban talán aktuálisabb, mint valaha, nem hiába nevezik sokan a XX. század egyik legnagyobb hatású művének. Az egész életében betegeskedő, az elnyomó rendszerek örökös bírálójának tartott Orwell sajnos már nem érhette meg főművének diadalmenetét, mely számos szállóigét, és a társadalmi közbeszédbe beépülő kifejezést is szült később. Természetesen a regény része minden idők 100 legjobb angol nyelvű műveit tömörítő bármilyen listának, a The New York Times szerint pedig az amerikai Penguin Books kiadó még 2017-ben is évi 75 ezer darabot nyomott belőle, melynek a nagy része gazdára is talált.

George Orwell: 1984 (1948)

George Orwell: 1984 (1948)

A.E. van Vogt: A nulla A világa (1948)

Alfred Elton van Vogt a sci-fi második világháború utáni aranykorának egyik legkeresettebb szerzője volt, a kanadai író képei, motívumai és ábrázolásmódja számtalan későbbi kultikus szerzőre, többek közt Philip K. Dickre is hatással volt. A magyarul is olvasható A nulla A világa eredetileg az Astounding Stories magazinban jelent meg három részben, később pedig a háború utáni idők legelső keménytáblás kivitelben is kiadott sci-fije lett, sokak szerint ez a mű indította be a következő években felfutó, Asimov, Clarke, vagy Ray Bradbury fémjelezte aranykorszakot. Bár a kritikusok közt a mai napig megoszlanak a vélemények, vajon van Vogt műve valóban olyan kultikus-e, mint a híre, és bár manapság már meglehetősen keveset emelgetik a regényt, és magát van Vogtot is, ugyanakkor az egykori pályatársak, vagy épp az utódok továbbra is esküsznek A nulla A világának formabontó erejére.

A.E. van Vogt: A nulla A világa (1948)

A.E. van Vogt: A nulla A világa (1948)

Arthur Koestler: Sötétség délben (1940)

A magyar születésű brit társadalomfilozófus főműve gyakorlatilag egy Sztálin diktatúrája elleni vádirat, melyet nagyrészt saját börtönévei inspiráltak, és mely francia megjelenése után hozott számára világhírt, és éles szembenállást az akkor még hithű kommunista Jeal-Paul Sartre-al. A sztálini koncepciós kirakatperek kritikáját persze maga Koestler is úgy írta meg, hogy annak adott időben jóval globálisabb jelentősége lehessen, így aztán a Sötétség délben a mai napig őrzi aktualitását, ugyanakkor leplezetlen emlékállítás a totalitárius rendszerek áldozatainak is, egy mű, melynek még olvasása is legalább annyira megrendíti az embert, mellyel talán csak Alexandr Szolzsenyicin, és az általa írt A Gulag-szigetvilág említhető egy lapon. A Sötétség délbent már megjelenésekor magasztalta a The New York Times, George Orwell pedig a legbriliánsabb regénynek nevezte, amit csak valaha olvasott.

Arthur Koestler: Sötétség délben (1940)

Arthur Koestler: Sötétség délben (1940)

John Hersey: Hirosima (1946)

Hersey egy új újságíró iskola egyik első képviselője volt, aki a korábban ismert száraz, és tényszerű tájékoztatást a fikciós regények kifejezőerejével tette élvezetesebbé. A Kínában született Pulitzer-díjas szerző 1946-os műve eredetileg folytatásos alakban jelent meg a New Yorker magazinban, majd néhány hónappal később könyv formában is napvilágot látott, és összesen 3 millió példányban talált gazdára. Hersey hat, a hiroshima-i atombomba-támadást túlélt japán ember történetét meséli el újszerű formában vegyítve történelmi tényekkel a fikciós elbeszélői stílust. A Hiroshima az egyik legfontosabb kordokumentum a nukleáris hadviselésről, és annak hatásairól, ugyanakkor Hersey rövidke művének kétségtelenül kitüntetése az is, hogy senkit sem menteget, és senkit sem vádol, csupán tökéletesen pártatlanul bemutat.

John Hersey: Hirosima (1946)

John Hersey: Hirosima (1946)

Thomas Mann: Doktor Faustus (1947)

Minden idők talán legnagyobb német regényírója sokak szerint már túl volt karrierje csúcsán, tarsolyában az irodalmi Nobel-díjjal 1947-ben írta meg utolsó befejezett művét, melyben a klasszikus – és általa is többször használt – ördög-ember paktum egészen nyilvánvaló motívumán át tárja fel a náci Németország működését, egyesek szerint párhuzamba állítva azt Friedrich Nietsche életrajzával. A Faust témájának meglehetősen egyedi feldolgozására rengeteget készült a szerző, az eredménye pedig egy rendkívül nehéz hangulatú, és összetettségű műremek, mely egyértelműen méltó Mann örökségéhez, és sehol sem mutatja egy pályája csúcsát elhagyó művész hanyatlását, sőt. Igazi, pszichológiai nagyregény, még jóval azelőttről, hogy ennek hagyománya kerekedett volna.

Thomas Mann: Doktor Faustus (1947)

Thomas Mann: Doktor Faustus (1947)

Kapcsolódó cikkek

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Winston Groom 77 éves volt

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A kiváló író 77 éves volt, világhírű regényéből 2 millió példányt adtak el.

Hírek

2020. 09. 18.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Rettegett diktátorok és az irodalom

Véreskezű diktátorok, akik könyvírásra adták a fejüket

A történelem mészárosai, akik ideológiájukat a könyvesboltok polcaira is eljuttatták.

Történelem

2020. 09. 18.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

Irodalom

2020. 09. 16.

Agatha Christie plagizált volna?

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

Irodalom

2020. 09. 15.

A Nautilus és az óriás tintahal

10 legendás kalandregény, mely megszerettette velünk az olvasást

Gyerekkorunk hősei, akik miatt mi is hősnek éreztük magunkat.

Irodalom

2020. 09. 14.

Facebook közösség