Irodalom

Irodalmi évtizedelő VII. – 10 kiváló regény az 1980-as évekből

Hirdetés

Szerencsére azt látjuk, hogy nagyon szeretitek visszatérő sorozatainkat, mind a Világirodalmi krónikák, mind a Hollywoodi akták magas olvasottságot produkál, és nem szeretnénk a legkorábban indult, ám sajnos hosszú hónapokig folytatás nélkül álló Irodalmi évtizedelő című szériánkat sem hanyagolni, úgyhogy íme a folytatás: ezúttal az 1980-as évekből hoztunk nektek 10 felejthetetlen regényt, ismét szem előtt tartva, hogy lehetőleg meglehetősen széles palettáról válogassunk.

Az 1980-as években elindul a Space Shuttle-program, megkezdődik az irak-iráni háború, az Apple bemutatja az első Macintosh gépet, pályára áll a MIR, Romániában kitör a forradalom, és megbukik Nicolae Ceaușescu, lebontják a berlini falat, borzalmas vérengzés zajlik a Teinanmen téren, szikh testőrei meggyilkolják Indira Ganghit, Ronald Reagan ellen merényletet követnek el, mozikba kerül a Jedi visszatér, a Vissza a jövőbe, és a Szárnyas fejvadász, megjelenik minden idők legkelendőbb lemeze, Michael Jackson Thrillere, befut a Bon Jovi, a Metallica, és a Guns ’N Roses, megszületik Macaulay Culkin, Natalie Portman, és Michael Phelps; meghal Ingrid Bergman, Rockenbauer Pál, Alfred Hitchcock, Frank Herbert, és Salvador Dalí. Mindeközben irodalmi remekművek születnek.

Irodalmi évtizedelő az 1980-as évekből

Irodalmi évtizedelő az 1980-as évekből

Umberto Eco: A rózsa neve

Eco leghíresebb művének is kifejezetten jót tett a Jean-Jacques Annaud által Sean Connery főszereplésével készített adaptáció, ám hiába dolgozta át az alapművet a későbbi kiadásokra többször is a szerző, A rózsa neve egyáltalán nem könnyű olvasmány, rendkívül összetett, több rétegből álló, felfedezésre váró műremek. Miután 1983-ban angolul is megjelent, az évek során közel 50 millió példányban talált gazdára, amivel az irodalomtörténet egyik legkeresettebb kötetének számít, melyben Eco páratlan egyensúlyérzékkel merített a szépirodalomból, a filozófiából, vagy épp a ponyvairodalomból, a hatások közt ugyanis ötvöződik Sir Arthur Conan Doyle, Jorge Luis Borges-szel, vagy épp Alexander Dumas Rudyard Kiplinggel is.

Umberto Eco: A rózsa neve

Umberto Eco: A rózsa neve

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Atwood 80 éves korára az egyik legfontosabb kortárs íróvá nőtte ki magát, holott már az 1960-as évek óta aktív, leghíresebb művének több magyar kiadása is létezett már az HBO által készített sorozat bemutatása előtt, népszerűsége azóta azonban az egekben van, sőt, azóta megjelent a folytatás is. A borzongatóan élethűen ábrázolt disztópikus történet elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, de jelölték Hugóra, és Booker-díjra is. A rendkívül összetett, szociológiai, jogi, biológiai és politikai kérdéseket is felvető művet sokan „a feministák 1984-e” címkével illették, sokan pedig Aldous Huxley Szép új világához hasonlították. Nem csoda hát, hogy a Testamentumok címre keresztelt folytatás 2019 őszén az elmúlt évek egyik legszigorúbb embargója mellett került a boltokba.

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

Az idén már 91. évét töltő világhírű, Franciaországban élő író évtizedek után épp tavaly kapta vissza a cseh állampolgárságát. Egyik leglenyűgözőbb regénye művészetének esszenciája is, az 1984-es mű a nietzschei történetfilozófia ellentmondásait egy prágai sebészorvos szerelmi életének és házasságának történetén keresztül és az 1968-as események tükrében mutatja be, lenyűgöző, és a szerzőtől elvárható kisebb-nagyobb életigazságokkal megfűszerezve. Kundera érdekes formát produkál, ő ugyanis ezúttal elméleteket állít fel, majd egy-egy történeten, epizódon keresztül magyarázza meg őket. A mű egyébként sokáig, Kundera tiltólistára tétele miatt hazájában nem volt kapható, de közben 1988-ban amerikai filmadaptáció is készült belőle a zseniális Daniel Day-Lewis-al a főszerepben, aki a film kedvéért még csehül is megtanult.

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

Milan Kundera: A lét elviselhetetlen könnyűsége

Carl Sagan: Kapcsolat

Sagan minden bizonnyal a XX. századi természettudomány egyik legfontosabb alakja, kevesen tettek többet az ismeretterjesztésért nála. Kötetei, mint Az Éden sárkányai, vagy a Halványkék pötty mind ugyanazt az arcát mutatták, a Földért, és az emberiségért élő tudósemberét, egyetlen megjelent regénye, a Kapcsolat pedig mintegy summázata személyes hitvallásának, és tudományos törekvései összességének. A magyarul meglehetősen hiányosan, gyatra fordítással, és kivitellel megjelent mű 1985-ben az év hetedik legolvasottabb remeke volt, és a megjelenése utáni első két évben 1,7 millió példányt adtak el belőle. A regényt igencsak korrekt módon sikerült filmen is feldolgozni, de sajnos a premiert betegsége miatt Sagan már nem érhette meg.

Carl Sagan: Kapcsolat

Carl Sagan: Kapcsolat

Salman Rushdie: Sátáni versek

Az indiai születésű író Mohamed próféta élete alapján írta meg karrierje leghíresebb művét 1988-ban, mely aztán alaposan összekuszálta a szerző életét. Khomeini ajatollah a regény megjelenése után élő rádióadásban ítélte halálra Rushdie-t, mivel, ahogy fogalmazott „a könyv az iszlám, a Próféta és a Korán ellen való”. Érzékeny témáját jól mutatja, hogy először még a magyar kiadók is nemet mondtak rá, végül 2004-ben úgy jelenhetett meg a Konzorcium Kiadó gondozásában, hogy egyetlen a könyvön dolgozó munkatárs nevét sem tüntették fel a kötetben. Mindez nem csoda, hiszen korábban Rushdie japán fordítóját halálra késelték Tokióban, a Kaliforniai Egyetem könyvesboltját pedig, ahol elsőként árulták a művet, bombatámadás érte. Rushdie fején Iránban ma is hárommillió dolláros vérdíj van. Vélhetően a botrány is szülte, hogy máig ez Rushdie legkelendőbb műve.

Salman Rushdie: Sátáni versek

Salman Rushdie: Sátáni versek

Stephen Hawking: Az idő rövid története

A tudományos, mégis közérthető ismeretterjesztés egyik mintapéldája a kötet, mely lényegében egyfajta divatot indított a tényirodalmi zsáneren belül. Hawking olyan vékony határmezsgyéjét találta meg a szórakoztató és a tisztán tudományos irodalomnak, melyre korábban – főleg saját szakterületén belül – egyáltalán nem volt példa. Az idő rövid története laikusok számára is közérthető módon beszélt az elméleti fizika legfontosabb kérdéseiről, leginkább tér és idő viszonyáról, mindezt a szerző részéről tudatosan a tömegek igényére szabott struktúrával és stílussal. Hawking jutalma lett, hogy a könyv hetekig tanyázott a legfontosabb könyves toplisták élén, világszerte negyven nyelvre fordították le, és közel 30 millió példányban fogyott el, ráadásul mind a mai napig elképesztően népszerű, Hawking halálakor ismét több országban vált listavezetővé.

Stephen Hawking: Az idő rövid története

Stephen Hawking: Az idő rövid története

William Gibson: Neurománc

Vélhetően a sci-fi történetének egyik leghíresebb, műfajteremtő remeke ez, ami életre hívta a cyberpunkot Philip K. Dick nyomdokain haladva. Gibson műve a távoli jövő helyett a közeljövőre fókuszált, egy olyan rideg társadalmi tablót villantva fel, mely túlságosan is hihetőnek hatott. A Neurománc világában ugyanis az értékek egyáltalán nincsenek biztonságban a virtuális hálózatokban, a bűnelkövetés legnépszerűbb formája a kiberterrorizmus, hackernek lenni hivatás, és mindenki retteg az adathalászok, adatlopók rohamától. Gibson számtalan jövendölése kisebb-nagyobb mértékben be is vált, a Neurománc megnyerte a Hugo- és a Philip K. Dick-díjat, és további két folytatást fialt, miközben az első részt számtalan kritikus és újság választotta be az elmúlt 100 év legjobb angol nyelvű regényeinek sorába.

William Gibson: Neurománc

William Gibson: Neurománc

Ken Follett: A katedrális

A világhírű bestselleríró ázsióját csak emelte 1989-ben A katedrális megjelenése, a 12. századi Angliában játszódó eposzban Follett törekvése az volt, hogy egy átfogó, meglehetősen naturális tablót fessen a középkori mindennapokról, amiben olykor tort ül az erőszak és a szexualitás. Persze a korábban főleg kalandregényeket, thrillereket író Follett itt sem szakadt el saját bevett sablonjaitól, ami miatt rengeteg kritika is érte a művet, kritikusok szerint leginkább a történelmi hitelesség az, ami csorbát szenvedett, ám ez nem állíthatta meg a diadalmenetet, hogy a szerző egyik legnagyobb bestsellerévé válhasson. 2010-ben sorozat is készült belőle többek közt Donald Sutherland, Eddie Redmayne, és Ian McShane főszereplésével, Follett pedig hosszú várakozás után megírta a történet előzményét is, mely a világpremierrel egy időben kerül majd idén szeptemberben a magyar könyvesboltok polcaira is.

Ken Follett: A katedrális

Ken Follett: A katedrális

Isabel Allende: A kísértetház

Az egykori chilei elnök, Salvador Allende másodunokahúga a kortárs dél-amerikai irodalom egyik legfontosabb női képviselője, akinek főműveként emelgetik az 1982-ben megjelent Kísértetházat. A vaskos történelmi, család- és kalandregény a Trueba család több nemzedékének különc nő- és férfitagjain át ad részletes keresztmetszetet a chilei társadalomról, ahol megfordulnak parasztok, prostituáltak, katonák és csendőrök, arisztokraták és politikusok, akik alakján keresztül egy teljes történelmi tabló elevenedik meg, ugyanakkor Allende nem jelent ki semmit, szigorúan csak bemutat. Talán ez a hozzáállás is hozzájárult ahhoz, hogy a kötetet az elmúlt 30-40 év egyik legnépszerűbb dél-amerikai kötete lett, népszerűségét pedig jó jelzi, hogy még magyarul is legalább négy különböző kiadása érhető el jelenleg is.

Isabel Allende: A kísértetház

Isabel Allende: A kísértetház

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Az 1980-as évek egyértelműen kedveztek a már akkor is a legolvasottabb dél-amerikai származású írónak számító Márqueznek, ám az önmagát egész életében újságírónak valló szerző itt ért egyértelműen a szakma csúcsára, hiszen munkássága elismeréseként 1982-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. Bár a Száz év magány kétségkívül híresebb, de manapság ezt a regényét is legalább annyiszor emlegetik, nem véletlenül. Márquez a tőle megszokott gyönyörű nyelvezettel tárja elénk saját nagyszülei fikcióba bújtatott egyszerűen és varázslatosan gyönyörű, máskor valósággal megrázó szerelmét. Jólesően melankolikus történet, egy letűnt kor krónikája két ember szoros kapcsolatán keresztül, ami szépen, lassan rágja be magát az emberi bőre alá, és hogy aztán vele is maradjon.

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Gabriel García Márquez: Szerelem a kolera idején

Kapcsolódó cikkek

Winston Groom 77 éves volt

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A kiváló író 77 éves volt, világhírű regényéből 2 millió példányt adtak el.

Hírek

2020. 09. 18.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Rettegett diktátorok és az irodalom

Véreskezű diktátorok, akik könyvírásra adták a fejüket

A történelem mészárosai, akik ideológiájukat a könyvesboltok polcaira is eljuttatták.

Történelem

2020. 09. 18.

20 év után érkezik új kötet a The Beatles történetéről

Az utolsó lemez történetét meséli el az új The Beatles-könyv

A The Guardian szerzője autentikus felvételek alapján szerkesztette meg a kötetet.

Hírek

2020. 09. 18.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

Irodalom

2020. 09. 16.

Agatha Christie plagizált volna?

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

Irodalom

2020. 09. 15.

A Nautilus és az óriás tintahal

10 legendás kalandregény, mely megszerettette velünk az olvasást

Gyerekkorunk hősei, akik miatt mi is hősnek éreztük magunkat.

Irodalom

2020. 09. 14.

Vajon melyik a Nagy Amerikai Regény?

10 világhírű mű, mely pályázik A Nagy Amerikai Regény címére

Egy fiktív kategória, és annak dinamikus változó tényezői.

Irodalom

2020. 09. 07.

Facebook közösség