Irodalom

Josikava Eidzsi, a modern szamuráj és a japán történelem őrzője

Hirdetés

Napjainkban egyre népszerűbb a japán kultúra – persze sok szempontból jobbára az a része, mely szervesen beépült a popkultúrába is – de azért érdemes mélyebben is beleásnunk magunkat a tradíciók, a művészetek kiapadhatatlan világába és annak tényébe, vajon mindez mit jelent magának a japán népnek. A japán művészet a nyugati szemnek olykor furcsa árnyalatok és a csend világa, mely tulajdonképpen a buddhista zen tanításokban gyökeredzik. Hatása minden területen jelentős, a kalligráfiától a költészeten át az írás művészetéig. A tökéletességre és természetességre való hajlam különbözteti meg más kultúrákról, és egyedi ízvilágot is ez kölcsönöz neki.

Ezért is érdemes kiemelni talán az egyik, a nyugati világban is méltán elhíresült japán író munkásságát. Josikava Eidzsi elkötelezett híve volt a japán történelemnek és neki hála számtalan történelmi életmű került újrafeldolgozásra a lehető legautentikusabb módon a szigetország különböző korszakaiból.  Már fiatalon megihlették az ókori és középkori mesék és mondák, ráadásul nem csupán a japán, de a kínai történetek is jelentősen hatottak későbbi munkásságára, mindez pedig találkozott saját világszemléletével, mely valahol a szamurájok eszméin és szokásrendszerén alapult.

Josikava Eidzsi (1892-1962)

Josikava Eidzsi (1892-1962)

A modern szamuráj

Josikava Eidzsi 1896. augusztus 11-én született Josikava Hidecugu néven a Kanagava prefektúrában, mely ma Jokohama részét képezi. Rögös életutat járt be, hiába született szamuráj családba, hiszen már 11 évesen ott kellett hagynia az iskolát, hogy apja helyett is dolgozzon, majd később folytatta tanulmányait az esti tagozatban. 18 évesen elköltözött Tokióba, ahol tanonc lett egy arany-zománc műhelyben. Később megismerkedett a költészettel és 1914-ben az Enosima meséje című művével első helyen végzett egy regényíró versenyen. 1921-ben a Maiyu Shimbun nevű lapnál kezdett el dolgozni, ahol belefogott első történelmi sorozatába, mely a Sinran életével foglalkozott. Később az 1923-as Nagy Kantói földrengést túlélve írásai leginkább a lelkivilágát és életeseményeit tükrözték vissza, egészen az 1930-as évekig, mikorra is már országszerte elismert íróvá vált.

Josikava szenszei megtalálta az útját és kizárólagosan a történelmi regények felé fordította energiáit. Természetesen a Muszasi hozta meg számára az országos hírnevet, mely mellett azonban olyan kiváló történeteket tett le az asztalra, mint a Taikó vagy éppen a Három királyság regényes történetének átiratai. Eidzsi a háború alatt sem hagyta abba az munkát, ugyanakkor világnézetét számos ponton befolyásolta a világégés: kimértebb lett, mennyiségét tekintve nem írt annyit, ám, amit igen, abból olyan csodálatos alkotások születtek, mint az új Heike mesék. Haláláig folytatta a munkát, míg végül 1962. szeptember 7-én hunyt el a rák okozta komplikációk következtében.

Eidzsi modern szamuráj volt és a japán történelem és kultúra őre, aki nem csak az Asahi-díjat nyerte el, de ő kapta meg első lektűríróként a Kultúra érdemrendet, illetve halála előtt Japán legnagyobb kitüntetését a Szent-kincs rendet is nekiadományozták.

Eidzsi munkái a japán és kínai hagyományokból táplálkoznak

Eidzsi munkái a japán és kínai hagyományokból táplálkoznak

Muszasi és más történetek

Mielőtt belevágnánk Josikava Eidzsi főművébe, a Muszasiba, érdemes pár szót ejtenünk további munkáiról is, hiszen – bár csak az utóbbi években újra kiadásra került többek közt a Taikó is – viszonylag kevés kötet lelhető fel tőle magyar nyelven. A Taikó a Muszasi után a szerző második legértékesebb története, mely népszerűségét egyes kritikusai szerint az ábrázolt korkép miatt nyerhette el, hiszen hűen bemutatja, milyen is volt a Szengoku-kor vagyis a hadakozó hadurak korszaka, egy sötét fejezet a felkelő nap országának történelmében, mikor egész Japán lángolt és mindenki szeme előtt csak a hatalom lebegett, mindegy, mit szükségeltetett feláldozni érte.

Megismerhetjük a hadurak életét, a különböző klánok közti politikai cselszövéseket, azok társadalmi hatásait ugyanúgy, mint a korabeli hadászati technikákat, amiből autentikus módon rajzolódik ki, miképpen zajlott le e rettentően véres korszak.

A mesternek persze ezeken kívül rengeteg műve létezik, mint a Heike monogatari vagy a Private Record of the Pacific Wars vagyis a Shihon Taihei ki, noha a legtöbb magyarul elérhetetlen – bár a Muszasi több magyar kiadást is megért, ez vélhetően így is marad – de szinte mindegyikből egészen kiváló angol fordítások születtek.

Muszasi egy korabeli ábrázoláson

Muszasi egy korabeli ábrázoláson

Egy szamuráj útja

Josikava Eidzsi Muszasija talán a japán irodalom egyik legismertebb műve, az övéi közül pedig egyértelműen a legnépszerűbb. A legendás kardforgató története nem egyszerű fikció, főhősünk, és a gigászi történet legtöbb mellékszereplője ugyanis nem csupán létezett, de Muszasi a történetnek megfelelően valóban a szigetország történelmének leghíresebb kardforgatójaként ismert manapság is. A férfi egy igazán vadtermészetű és pökhendi alak volt a kor leírásai alapján és később vált a kard tántoríthatatlan és legendás hírű mesterévé. Feltehetőleg 1584-ben született Takezó néven, majd a buddhizmus tanainak befogadása után változtatott csak nevet. Megjárta a Sekigaharai csatát a vesztes oldalon, ám túlélte az öldöklést, majd később filozófiát, és művészeteket tanult, miközben, ahogy mondták róla: „a kard útját járta”.

Számtalan, mítosszá híresült párbaján legyőzte többek közt Sasaki Kodzsirót, majd élete vége felé megírta az Öt elem könyvét, melyben összefoglalta filozófiáját és tanításait.

Muszasi rengeteg párbajt nyert meg élete során, híres volt gátlástalan harcstílusáról, mely némileg szembement a szamurájok a becsületes, és tisztességes harcot szem előtt tartó eszméivel. Ugyanakkor afféle vándorszamurájként éppen ez hozta meg számára a hírnevet, és végül szamurájtársai közt a megbecsülést is, tulajdonképpen egyfajta új iskolát teremtve. Vívmányai közül az élesben gyakorolt két-kardos technika olyan újdonsággal is szolgált, melyért harcedzett szamurájok jártak hozzá, hogy eltanulhassák a kardforgatás e különös titkait, és nem voltak restek adományokat gyűjteni, hogy rendkívüli tapasztalataira alapozva iskolát alapíthasson.

A magyar is megjelent teljes Muszasi-sorozat

A magyar is megjelent teljes Muszasi-sorozat

A Muszasi-regények

A Muszasi öt köteten keresztül meséli el nekünk a híres kardvívó lenyűgöző történetét, annak minden részletével és fikcióval kiegészült elképzelésével együtt. Akad itt minden, ami egy monumentális és emlékezetes történelmi eposzhoz szükséges: szerelem, cselszövés, árulás, harc, mindez átitatódva az összetéveszthetetlen távol-keleti ízvilággal.

A kötetek ráadásul nem csupán fordulatos és kalandos regények, de valódi kortablók, ízlésesen tárják fel Japánt a tájak leírásától kezdve a kultúrán, a különböző szociális kapcsolatokon át a társadalmi és politikai hierarchiákig, mindezt olyan egyszerűséggel, és érthetőséggel, mellyel még a feudális japán kultúrát kevésbé ismerő olvasó is rögtön azonosulni tud, hisz közvetlenül ismerkedik meg a szokásrendszerrel, a szamurájok mindennapjaival, és persze az azt végletekig befolyásoló Busidó-törvénnyel.

Azonban mindezen erényein is túlmutat maga a „kard útja”. Végigkövethetjük, hogyan lett a vad, dacos, és látszólag betörhetetlen fiatalemberből bölcs és legyőzhetetlen kardforgató, hogyan járta be ezt az utat a megvilágosodásig, és mi motiválta, hogy egy látszólag magányra ítélt utat járjon élete végéig, ahol egyetlen igazi társa a kardja lehet csupán. A könyveket átjárja a buddhista zen filozófia, akárcsak a japán kultúrát, ezáltal pedig nem csupán a főhős, de az olvasó is megérezheti azt a szabadságot, nyugalmat, és szolgálatkészséget, mely a világ legnagyobb, és leghíresebb harcosaivá tette egykor a szamurájuk nemzedékeit.

Kapcsolódó cikkek

Michael Farris Smith: Nick

Erős közepesre értékelik az amerikai olvasók az egyik legamerikaibb regény folytatását

Magyar megjelenésről egyelőre nincs hír, angol nyelvterületen 2021 január elején debütált a regény.

Hírek

2021. 01. 20.

A boltot 1888-ban Joseph Gibert alapította

A járvány miatt végleg bezár Párizs 130 éves könyvesbolt-hálózatának ikonikus üzlete

A Gibert Jeune-t leginkább a turizmus visszaszorulása vitte a csőd szélére.

Hírek

2021. 01. 20.

A tér toposzai Az atléta halálában – 100 éve született Mészöly Miklós

A kiváló Kossuth-díjas íróra emlékezünk egyik legfontosabb művén keresztül.

Irodalom

2021. 01. 19.

Az Office a 2000-es évek egyik legsikeresebb sorozata volt

A Jóbarátok után az Office kulisszatitkaiba is a készítők engednek bepillantást

A 2000-es évek egyik legsikeresebb sorozatát a készítők, írók, és maguk a színészek kommentálják.

Hírek

2021. 01. 19.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A tér toposzai Az atléta halálában – 100 éve született Mészöly Miklós

A kiváló Kossuth-díjas íróra emlékezünk egyik legfontosabb művén keresztül.

Irodalom

2021. 01. 19.

Jack London (1876-1916)

A csavargó írózseni, akinek élete maga volt a kaland – 145 éve született Jack London

Kevés olyan kalandorszerző létezik a világon, akinek élete legalább annyi izgalommal volt tele, mint az általa megírt könyvek.

Irodalom

2021. 01. 12.

10 kiváló művész 10 nagy sikerű önéletrajz

10 kiváló művész, 10 nagy sikerű önéletrajz, mely igazi bestsellerré vált

Kulisszatitkok elsőkézből az irodalom, a zene és a filmek világából.

Irodalom

2021. 01. 11.

Alexandr Szolzsenyicin (1918-2008)

A gyötrelem dalnoka – Alexandr Szolzsenyicin, a vermonti remete

Az orosz óriás, aki mintha önként ment volna a szenvedés elébe.

Irodalom

2021. 01. 08.

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Nincs tudatom vers nélkül – 85 éves Nemes Nagy Ágnes első verseskötete

A kiváló, Kossuth-díjas költőnő 99 éve született, és immáron kereken 30 esztendeje nincs köztünk.

Irodalom

2021. 01. 04.

Hirdetés