Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére!

2020. június 6., szombat

Irodalom

A jövőlátó fotelkalandor – 115 éve hunyt el Jules Verne

2018. október 29.
Becsült olvasási idő: 7 perc

Hirdetés

Aki fiatalon, gyerekfejjel szerette meg az olvasást, kétlem, hogy ne hallott volna May Károlyról és Verne Gyuláról. A XX. század eleji céltalan magyarítás két kiváló írót takart, akikben egy közös vonás volt. Egyikük sem járt soha életében azokon a helyeken, melyekről szárnyaló fantáziával írt, de míg Karl May-t manapság már némileg ritkábban emlegetjük, az idén 115 éve elhunyt Jules Verne nélkül egészen biztos, hogy másként nézne ki a XX. és XXI. századi kultúra térképe.

Bár Vernét gyakran nevezik a sci-fi irodalom előfutárának H. G. Wells-szel együtt, de ez csupán egy aprócska része annak a hihetetlen inspirációnak, melyet különböző tudományterületek és a popkultúra milliónyi szegmense merített a munkásságából. És az egészben a legszebb, hogy egy olyan végtelenül egyszerű emberről beszélünk, aki valóban semmi mást nem akart, csak mesélni, és aki bár messzi és egzotikus tájakról, kalandos és veszélyekkel teli utazásokról írt, valójában igazán messzire soha életében nem hagyta el Franciaországot.

Az író időskori portréja

Az író időskori portréja Forrás: wikipedia.com

Honnan a fantázia?

Verne egyik első nyomtatásban megjelent életrajzát egy bizonyos Marguerite Allotte de la Füye írta, aki elterjesztett az íróról egy legendát, miszerint 11 évesen hajósinasként elszegődött a Nantes kikötőjében veszteglő Coralie nevű három árbócosra, mely vele együtt hajózott ki India felé. A kis Jules a szülei tudta nélkül indult volna útra, nem másért, minthogy hazahozzon onnan egy eredeti korallnyakláncot, mellyel unokatestvérének és szerelmének, Caroline-nak akart kedveskedni. Apja, Pierre végül a Paimboeufban megálló hajóról vonszolta le a fiát, akit megesketett, hogy egész életében kizárólag a fejében utazhat.

A történetről már Verne halálakor, 1905 környékén tudvalévő volt, hogy kitaláció, mégis jól összefoglalja mindazt, amit a már felnőtt író végül beleszőtt minden egyes történetébe. A kalandvágy, az egzotikus országok és vidékek, valamint az ismeretlen iránti vonzalom, a szerelem, az utazás ígéretét, mely minden Verne-regényben visszaköszön, és mely végül viszonylag könnyedén emelte ki őt kortársai közül, hiszen a melankolikus történetekhez szokott XIX. századi közeg számára a pörgős cselekmény, és az egzotikus tájak már ép elégnek bizonyultak erre.

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből Forrás: pinterest.com

Mentorhatás

Ahogy számtalan francia írópalánta, ő is a nagy mesélőt, Victor Hugot-t, és Alexandre Dumas-t tartotta elő- és példaképének, Hugo stílusát konkrétan utánozni is igyekezett, Dumas-val pedig személyesen is lehetősége akadt megismerkedni, még mielőtt akár egyetlen írása is megjelenhetett volna, és ez a találkozás, valamint a nagy előd noszogatása is kellett ahhoz, hogy Verne elhiggye, lakozik benne akkora tehetség, mellyel el lehet jutni a könyvpiacra.

Dumas hatása későbbi történetei humoros és kalandos vonásaiban is visszaköszönnek, mely lényegében vegyül egy másik nagy és fontos találkozással. Verne földrajzi kutatásai során megismerkedett a népszerű geológussal és felfedezővel, Jacques Arago-val, aki bár találkozásukra már elveszítette a látását, de amit addig látott a világban tett utazásaiból, azt történetek formájában átadta az ifjú írónövendéknek. Az, hogy Verne művészetének abszolút origópontjává az utazás vált, lényegében egyszemélyben köszönhető az Aragóval kötött barátságának.

Illusztráció Verne regényeihez

Illusztráció Verne regényeihez Forrás: en.fundaciontelefonica.com

Előrelátás, és kreativitás

Verne a nagy elődökhöz képest egyértelműen többet akart, egyértelműen el is érte azt, ezáltal lényegében a század végén kialakuló sci-fi irodalom abszolút előfutárává és bevezetőjévé avanzsálva. Mindig egy ponttal előrébb tekintett, az egzotikus tájakat, a kedves szereplőket, a kalandos bonyodalmakat, és az utazás örömét talán egyszerűen csak kevésnek találta, nem tudni, de széleskörű kutatásai nyomán több ponton ördögi előrelátással hibázott rá a tudomány fejlődésére, vagy arra a folyamatra, miként hat mindez a társadalom szerkezetére, vagy természetére.

Verne a munkáiban összesen 108 db találmányt, vagy szociológiai és természeti jelenséget említ, melyek több mint 2/3-a napjainkra megvalósult. Az űrhajó, a tengeralattjáró, az atombomba, a televízió, a gépfegyver vagy a hangosfilm legkésőbb a XX. század közepére kézzelfogható valósággá érett, a század második felére pedig több, saját korában kínzóan szürreálisnak számító jelenség is bekövetkezett, mint az óceánok vízfelszínén úszó olajfoltok és ezzel együtt a környezetszennyezés, és előre látta azt is, hogy ezek a folyamatok és emberi tevékenységek különböző állatfajok eltűnésével járnak majd.

Verne nem volt Nostradamus, a regényeiben megfogalmazott találmányok nem jóslatok, mindössze alapos kutatás és megfigyelés okozta logikus következtetések, nem tudjuk persze, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, nem is számít, ami viszont igen, hogy ez is megmutatja számunkra, milyen hihetetlen kreativitással megáldott író volt.

James Mason, Peter Lorre és Kirk Douglas az egyik leghíresebb Nemo kapitány adaptációban

James Mason, Peter Lorre és Kirk Douglas az egyik leghíresebb Nemo kapitány adaptációban Forrás: wordpress.com

Bizonyított és bevallott inspiráció

Felsorolni is nehéz, hány, a tudományos életre és felfedezésekre nagy hatást gyakorolt egyén állítja, hogy érdeklődését Verne egy-egy regényéből merítette, de tegyünk egy kísérletet. Simon Lake haditengerészeti építész, aki többek közt az első motoros tengeralattjárók építését felügyelte, a Nemo kapitányból szerezte az ihletet. A XX. század olyan felfedezői, mint a népszerű tengerkutató Jacques Cousteau, vagy a Titanic roncsának megtalálója Robert Ballard víz alatt világhoz való vonzalmát mind Verne regényei táplálták.

Az Apollo 8 űrhajósai, mint Frank Borman, vagy a később a szerencsétlenül járt Apollo 13 parancsoka, Jim Lovell szerint Verne igazi úttörő volt az űrtudományok területén. Ugyanezt mondja róla az űrhajósokat a Holdra juttató Saturn 5 rakéták megalkotója, a német származású Werner von Braun, és az űrben járt első ember, Jurij Gagarin is.

Edwin Hubble csillagászra, akinek nevét a Hubble-űrtávcső is viseli, olyannyira nagy hatással volt Verne műveinek befolyása, hogy ellentmondott keménykezű apjának, aki tiltotta a tudományos pályától. David Hanson, a hongkongi illetőségű Hanson Robotics alapítója és vezérigazgatója cége első elkészült prototípusát Verne tiszteletére Jules-nak nevezte el, és így tovább és így tovább.

A USS Nautilus, az USA első atommeghajtású tengeralattjárója nem véletlenül kapta ezt a nevet

A USS Nautilus, az USA első atommeghajtású tengeralattjárója nem véletlenül kapta ezt a nevet Forrás: wikipedia.com

Irodalmi jelentőség és befolyás

És akkor el is érkeztünk Verne hazai pályájához, itt nem is mennék már bele különösebben, alighanem éppen elég lesz, ha felsorolok pár nevet, akik mindannyian merítettek valamit Verne regényfolyamaiból. Olyanok, mint Arthur Rimbaud, Antoine de Saint-Exupéry, a legendás barátságot ápoló C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien, valamint a sci-fi aranykoraként emlegetett második világháború utáni időszak nagyjai, mint Arthur C. Clarke, Ray Bradbury, Robert Heinlein. Bradbury egészen odáig merészkedett, hogy kortársaira és önmagára úgy hivatkozott, mint „Verne gyermekeire”.

A milliónyi popkulturális utalás említéséhez tényleg nincs itt elég hely a Vissza a jövőben-trilógiától a Transformers filmekig bezárólag számtalan helyen fordul elő Vernéhez köthető említés. Nevét viseli egy párizsi étterem, a világ legnagyobb konténerszállító hajója, egy holdbéli kráter, valamint az Európai Űrügynökség egyik teherszállító űrhajója is.

Ha a horrort Mary Shelleytől, a krimit Edgar Allen Poe-tól eredeztetjük, akkor ezen gondolatmenet mentén haladva ki kell mondanunk azt is, hogy az idén 190 éve született francia fotelkalandor nélkül a tudományos-fantasztikum ma nem tartana ott, ahol, és akinek éleslátása, és kutatási vágya nem csupán műfajt teremtett, de írók elkövetkező generációi számára mutatta meg, hogy a sci-fi nem egyszerűen űrhajókat jelent, a sci-fi valójában felhasználja kora tudományos eredményeit, hogy azokból valami olyasmit alkosson, mely túlmutat az emberen.

A világ legnagyobb konténerszállító hajója is a nevét viseli

A világ legnagyobb konténerszállító hajója is a nevét viseli Forrás: www.cma-cgm-blog.com

Kapcsolódó cikkek

Bud Spencer után Terence Hill élete lesz terítéken

2020. június 4.

Hírek

Király Levente Bud Spencer után ezúttal Terence Hill életéről írt portrékötetet

Bud Spencer után a magyarok másik nagy kedvenc pofonosztója, Terence Hill életéről is portrékötet írodott.

A megkerült ponyvaíró, a magyar szórakoztatóirodalom nagysága

2020. június 3.

Irodalom

A megkerült ponyvaíró – A 10 kedvenc Rejtő Jenő regényünk

Nem egyszerű listázni a magyar szórakoztatóirodalom zsenijét, de íme a mi kedvenceink.

Szeptemberben jön Vámos Miklós új regénye

2020. június 3.

Hírek

Dunapest címmel szeptemberben érkezik majd Vámos Miklós új regénye

A Hetvenkedő című rendhagyó kötet után ezúttal jöhet az újabb Vámos-regény.

Ian Livingstone új játékkönyvét, az Allansia bérgyilkosait teszteltem

2020. június 2.

Hírek

Ian Livingstone vadiúj kalandkönyvében mindenki a fejedet akarja – Könyvkritika

A nosztalgia-faktor erős, de nem csak ezért érdemes elolvasni Ian Livingstone vadonatúj lapozgatós könyvét.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A megkerült ponyvaíró, a magyar szórakoztatóirodalom nagysága

2020. június 3.

Irodalom

A megkerült ponyvaíró – A 10 kedvenc Rejtő Jenő regényünk

Nem egyszerű listázni a magyar szórakoztatóirodalom zsenijét, de íme a mi kedvenceink.

John Updike: Nyúlcipő

2020. május 28.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 13. – John Updike: Nyúlcipő

A modern amerikai próza egyik legfontosabb sorozatának nyitánya.

Öldöklős reality tizenéveseknek - Az Éhezők Viadala-trilógia

2020. május 27.

Irodalom

Öldöklős reality tizenéveseknek – Az Éhezők Viadala sikerének titkai

A fecsegő poszátából még ennyi év után sem fogy ki a szusz…

Kiváló regények egyenesen Japánból

2020. május 22.

Irodalom

A felkelő nap ízei – 9 felejthetetlen regény Japánból

Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre

2020. május 19.

Irodalom

Világirodalmi krónikák 12. – Tom Clancy: Vadászat a Vörös Októberre

Egy thriller, melyet Ronald Reagan is olvasott, és ami sztárrá tette szerzőjét.

Facebook közösség