• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Kísértő emlékek – 10 kiváló regény a feldolgozatlan múlt eseményeiről

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A múlt nem csak velünk él, a múlt meg is határoz. Elmúlt tetteink, szavaink megmásíthatatlanul életünk részeivé válnak, hogy aztán jelenünket, személyiségünket alakítsák. Ám e múlt sajnos sok esetben tragédiákkal, traumákkal és titkokkal terhelt, így aztán tökéletes alapanyag arra nézve, hogy mindezeket az élményeket akár fiktíven, a művészet eszközével dolgozzuk fel. Íme tehát most 10 nagyszerű olvasmány, mely izgalmas narratívában járja körbe a feldolgozatlan múltat, hogy vigaszt vagy megnyugvást, de mindenekelőtt magyarázatot találjon a jelen problémáira, feltépett sebekre, családi konfliktusokra és a gyógyulás útjára.

Margaret Mazzantini: Ne mozdulj!

Az olasz és ír felmenőkkel is bíró Margaret Mazzantini az 1980-as évek elején televíziós és színházi színészként kezdte pályafutását, később lényegében hazájában minden létező irodalmi díjat elnyert, 2001-es regényéből pedig Penélope Cruz főszereplésével készült film. A Ne mozdulj! Timoteo, a jól menő sebészorvos története, aki élete és énje sötét oldalát balesetet szenvedett 15 éves lánya kórházi ágya mellett tárja fel először: e történetben pedig erőszak, agresszió, és egy tiltott viszony képe körvonalazódik, bemutatva, mennyire ügyes az ember, amikor a mélyben rejlő titkokra kell mázat építenie, és miként hazudik önmagának is korábbi tettei valós következményeiről és súlyáról. A Ne mozdulj! egészen megrázó olvasmány, és különösen aktuális jelen társadalmunkban, ugyanakkor ez a feloldozás, a gyónás lehetőségének reménye is, ami azonban egy meggyötört léleknek talán még így sem képes valódi megnyugvást adni. A regény április hónapban a Nincs időm olvasni kihívás közös könyve is, speciális borítóval kapható a Libertine Könyvesboltban, és annak webshopján ITT.

Margaret Mazzantini: Ne mozdulj!

Margaret Mazzantini: Ne mozdulj!

Michael Chabon: Ragyog a Hold

A Pulitzer-díjas Michael Chabon regényben írta meg szeretett anyai nagyapja fiktív élettörténetét, ahol az idős és demens férfi haldoklása közben tárja fel emlékeit unokájának. Az emlékek pedig egészen a második világháború pokláig nyúlnak vissza; európai hadjáratok, Németország felszabadítása, háború utáni talpraállás, amerikai rakétaprogram, szakszervezeti harcok és persze Werner von Braun. Mindez egy nagyívű, epizódokból épülő történet keretében, melyben a zsidó gyökereknek legalább akkora szerepe van, mint a természettudományos érdeklődésnek, és melynek felelevenítésével a nagyapa már nem megváltást, vagy megértést keres, csupán jó helyen kívánja tudni életének titkait. Chabon ragyogó mesélőkedvvel tárja fel hetven év emlékanyagát, és mutatja be, miként hatnak legapróbb döntéseink életünk alakulására, és hogyan határozzuk meg utódaink személyiségfejlődését azáltal, hogy beszélünk, vagy épp hallgatunk.

Michael Chabon: Ragyog a Hold

Michael Chabon: Ragyog a Hold

Andrés Barba: Fényes Köztársaság

A spanyol szerző nemrég magyarul is megjelent rövidke kötete William Golding A legyek ura című regényének mintegy reciproka. A történet San Cristobal városában játszódik, a dzsungel szélén, ahol egyik napról a másikra harminckét koszos, büdös, szakadt ruhákban járó gyermek jelenik meg. Koldulnak, lopnak, büntetlenül garázdálkodnak, de a civilizált világ számára kaotikusnak tűnő kis életükben mégis rendszer uralkodik, és e rendszer nem valamiféle barbár, állatias szokásrendből áll, ugyanakkor mégis ellentétes azzal, amit a nagyváros átlagpolgára képvisel, így aztán elkerülhetetlen a tragédia, mikor a hatóságok kénytelenek hajtóvadászatot indítani a bennszülöttekké vedlett utcagyerekek után. Barba műve egyfajta pedagógiai tanmese arról, miként veszíti el a felnőtté váló ember a gyermeki lélek megértésének jogát és lehetőségét, és ez milyen befolyással bír a jövő generációjára, vagy épp saját emberi erkölcsi és morális érzékenységére.

Andrés Barba: Fényes Köztársaság

Andrés Barba: Fényes Köztársaság

Donna Tartt: Titkos történet

Donna Tartt-ot egy csapásra hírességgé tette 1992-ben megjelent gigantikus sikerű regénye, a Titkos történet, mely egyrészt a zárt, amerikai, egyetemi közösségek káros működésének bemutatása, másrészt lenyűgöző lélektani fejlődésregény, és kifacsart bűnügyi történet. Tartt egyetemista főhősei – négy fiú és egy lány – ugyanis úgy döntenek, megölik szűk klubjuk egyik tagját, a gyilkossághoz vezető út és annak utóélete pedig egyikük elbeszélésében elevenedik meg az olvasó előtt. Már-már lírai mondatok, lassan hömpölygő próza, melankolikus hangulat, nagyívű lélekelemzés, mely ugyanakkor fordulatos és feszült cselekményben ölt testet, és mely természetesen csupán annyira rokon a bűnügyi regényekkel, amennyire a Bűn és bűnhődés, vagy Gabriel García Márquez-től az Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája. A Titkos történetet egyértelműen morális és filozófiai kérdései, és persze Tartt nagyszerű stílusa viszi el a hátán, és teszi szerzőjét a kortárs amerikai irodalom egyik legfontosabb képviselőjévé.

Donna Tartt: Titkos történet

Donna Tartt: Titkos történet

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

2018 talán legnagyobb hazai könyvsikere volt a korábban jobbára költőként működő Krusovszky Dénes első hosszabb prózakötete, mely egy újságíró alakján át mesél a második világháború utáni magyar történelem legfontosabb szakaszairól, különös tekintettel az 1956-os forradalom évtizedekig visszhangzó eseményeire, miközben átfogó portrét alkot a főváros és a vidék viszonyáról egy lassan csordogáló, és csak a végére összeálló történet formájában. Az Akik már nem leszünk sosem a szó legklasszikusabb értelmében vett családregény, mely egzisztenciális problémákról, családi dinamikáról is szót ejt a didaktikusság csapdáját átlépve. A regény igazi ereje mégis az atmoszférájában mutatkozik meg, mert bár a szöveg emiatt némileg lassabbnak hat, az olvasót valósággal körülfonja a magyar történelem.

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem

Nathan Hill: Nix

Nathan Hill bemutatkozó regénye 2016-ban az év egyik legkellemesebb meglepetése volt a tengerentúlon, hiába egyértelműen felismerhető prózáján, képein és történetvezetésén Jonathan Franzen hatása. Amerikai nagyepika, mondhatni klasszikus családregény, mely oda-oda ingázik múlt és jelen közt. Samuel ​Andresen-Andersont tizenegy éves korában elhagyta az anyja, hogy aztán évtizedekkel később egy politikus elleni merényletkísérletben bukkanjon fel először a neve, fia pedig iránta érzett harangjában megkísérli kihasználni, hogy menekülni tudjon egy számára előnytelen szerződésből. Eközben persze feltárulnak az 1960-as évek végi polgárjogi mozgalmak, az amerikai álom halála, és azon transzgenerációs traumák, melyeket vérvonalunk hordoz magában, és melyektől a múlt megértése és feltárása nélkül vélhetően soha sem szabadulhatunk. Hill műve nyilvánvaló hatásai ellenére is üdítő olvasmány, melyben még arra is jut ideje, hogy emléket állítson a geek kultúrának.

Nathan Hill: Nix

Nathan Hill: Nix

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Whitehead Pulitzer-díjas regényében még A föld alatti vasútnál is érzékenyebb témához nyúl, egy borzalmas bűneset tényeit vette alapul a sztori kibontásához, és egy sodró lendületű, és végtelenül nyomasztó, megrázó, sokkoló történetet tár elénk a kis Elwood Curtis borzalmas megpróbáltatásain keresztül egy bestiális javítóintézet falai közt töltött évei alatt. Whitehead elképesztően tudatos író, biztos kézzel vezeti végig az olvasót a hangulatok végtelen tárházán, mégis a rémségek közepette sem érezzük az öncélúság nyomát sem. A szerző saját származására is reflektálva már nem először vesézi ki a faji elnyomás miértjeit, és igyekszik hatni a századközepi Amerika társadalmi lelkiismeretére, de ilyen erős, ilyen naturális formában talán még sosem tette meg ezt korábban. A szerzővel készült interjúnkat ITT találod.

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Colson Whitehead: A Nickel-fiúk

Paul Auster: Az illúziók könyve

Auster minden egyes regényében a múlt emberi rejtélyeire keresi a választ, így tulajdonképpen kivétel nélkül bármely műve idecitálható lenne, de Az illúziók könyve már csak felütésében is szimbolikus, hisz főszereplője egy borzalmas repülőgépszerencsétlenségben egész családját elveszítette, hogy aztán az 1920-as évek eltűnt, és azóta sem látott némafilmes sztárjának rejtélyes életét kutatva találjon vigaszt, és menekülési utat saját traumája elől. Auster a rá jellemző történet-a-történetben narratívával egyfajta transzcendentális hidat épít két fő karaktere közé, akik időn és téren át kacsintanak egymásra valamiféle sosemvolt megváltás reményében még akkor is, ha az olvasóban végig ott bujkál a balsejtelem, miszerint e történetek ugyanúgy tragédiában végződnek, ahogy tragédiában kezdődtek. Auster ugyanakkor szövevényes, már-már krimijelleggel bontja ki a történetet, és olvasójával karöltve utolsó oldalig kutatja az egyetemes válaszokat.

Paul Auster: Az illúziók könyve

Paul Auster: Az illúziók könyve

Bartók Imre: Lovak a folyóban

Már a Jerikó épül is messze kiemelkedett a hazai kortárs szcénából 2018-ban, ám Bartók új művében nem csupán a korábbi nagyregényre érkezett kritikákra reagál, de ezzel egyidejűleg kigyomlált mindent, ami esetleg korábbi fejlődésregényében kifogásolható volt, ami nem csak csodálatos önreflexió, de emellett még egy szürreális detektívregénynek is beillik, noha persze, amolyan Paul Auster-es módon. Kiváló prózájú és rendkívül rétegzett műremek, mely abszurd fordulataiban itt-ott még Örkény István szellemét is megidézi, tobzódó kulturális utalásai pedig bőven adnak feladványt az olvasónak. Bámulatos prózaírói készséggel megalkotott regény, tényleg csak szuperlatívuszokkal emlegethető, és ha valaki megkérdezi, vajon ki lehet idehaza Esterházy, Nádas Péter, vagy Krasznahorkai örököse, aki nemzetközi viszonylatban is megállná a helyét, nos Bartók Imre e regényével végérvényesen jelezte részvételét a versengésben.

Bartók Imre: Lovak a folyóban

Bartók Imre: Lovak a folyóban

Ernest Hemingway: Édenkert

A Nobel-díjas Hemingway regénye befejezett, de szerkesztetlen kézirat formájában került elő az író hagyatékából, a művön a kisebb-nagyobb megszakításokkal a második világháborúból hazaérvén kezdett dolgozni, és felütésében némileg eltér más műveitől. David Bourne író újdonsült feleségével mézesheteit tölti a francia Riviérán, mikor házasságukba belép egy harmadik személy: egy nő, akit felesége hoz a kapcsolatukba, és aki alaposan felborít mindenféle társas dinamikát, miközben Bourne azon igyekszik, hogy könyvsikerei után legújabb elbeszéléseiben feldolgozza apjához kötődő emlékeit, melyeket afrikai vadászataikon szerzett, és melyek máig visszhangoznak személyiségében. Az Édenkert kétségkívül nem a legsikerültebb Hemingway-regény, különösen az író klasszikusainak fényében, ugyanakkor egy szeretetteljes tiszteletadás apja előtt, aki önkezével vetett véget az életének, és egy furcsa megértési kísérlet a női lélek rejtelmes működésére.

Ernest Hemingway: Édenkert

Ernest Hemingway: Édenkert

Kapcsolódó cikkek

Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

Szeptemberben jön magyarul az Oscar-díjas Will Smith memoárja

A kötet idehaza is megjelenik még idén szeptemberben.

A regény legelső kiadása

Csaknem tíz év után kapott új kiadást a leghíresebb szerelmes regény

Margaret Mitchell egyetlen regényének népszerűsége továbbra sem kopik.

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a 2022-es Libri-díjat

Bödőcs Tibor másodszor, Krasznahorkai először a díjazottak közt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. május 24.

    Olvass klasszikus hazait! 2.0 – Újabb 10 halhatatlan regény a XX. századi magyar irodalomból

    Avagy újabb 10 klasszikus, mely nélkül értelmezhetetlen a magyar irodalom jelene.

    • 2022. május 19.

    A felkelő nap ereje – 10 letehetetlen regény Japánból

    Ahogy a dél-amerikai országok irodalma, úgy bizony Japán ízei is eltéveszthetetlenek.

    • 2022. május 11.

    Hidak az irodalomban – 10 szépirodalmi mű, mely kriminek sem utolsó

    Egy ponyvaműfaj, amivel még az irodalmi elit nagyjai is kacérkodtak.

    • 2022. május 9.

    Azért írt ilyen jól, mert keveset írt? – 110 éve született Ottlik Géza

    Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.

    • 2022. május 6.

    Gondolatok Szerb Antal akaratáról, A Pendragon-legenda szövegromlásáról, a szerkesztő felelősségéről

    Az új kiadás kapcsán a kötet szerkesztőjét kérdeztük a munka nehézségeiről.