• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Latin ajkú mesélők

Irodalom

  • 2021. február 12. | Becsült olvasási idő: 5,5 perc

Latin ajkú mesélők – A kortárs spanyol irodalom 5 kiemelkedő alakja

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ha a kultúráról beszélünk, általában kevés szó esik a spanyolokról, pedig az országnak nincs miért szégyenkeznie. Bár talán erről a témáról elsősorban a spanyol sorozatok vagy filmek jutnak az eszünkbe (hála a Netflixnek, aminek köszönhetően tucatnyi spanyol sorozat és horrorfilm vált elérhetővé), tehetséges írókból sincs hiány náluk. Következzék öt kortárs író, akiknek könyveit bármikor, bárkinek bátran merjük ajánlani. 

Latin ajkú mesélők

Latin ajkú mesélők

Eva García Sáenz de Urturi

A kortárs krimiről a legtöbben a skandináv írókra asszociálunk, pedig a spanyolok ebben a műfajban sem maradnak le, sőt. Eva García Sáenz de Urturi A fehér város trilógiájának első része (A fehér város csöndje) tavaly év elején jelent meg, és szerencsére a folytatásra sem kellett sokáig várni: decemberben már olvashattuk a második részét (Vízáldozatok). Bár a trilógia ugyanabban a baszk kisvárosban játszódik és (többnyire) ugyanaz a nyomozóstáb bogozza ki a bűnügyek szálait, a két részben két külön bűnesetet dolgoz fel az írónő, noha akadnak bennük hasonló vonások. Mindkét kötetben egy sorozatgyilkos után nyomoznak, aki egy különleges, több száz éves rituálét felelevenítve végez áldozataival. Urturi két regénye nemhogy felveszi a versenyt a legtöbb skandináv krimivel, hanem jócskán le is körözi őket. A logikusan felépített cselekményszálból az elvárt meglepő fordulatok és a kissé érzelmes, szerelmes részek sem hiányoznak. A fehér város csöndjéből a Netflix filmet is készített, ami annyira gyengére sikerült, hogy inkább azt tanácsoljuk, ne pazarold rá az időd.

Eva García Sáenz de Urturi

Eva García Sáenz de Urturi

Carlos Ruiz Zafón

A kortárs spanyol irodalom egyik legnagyobb alakja, Carlos Ruiz Zafón tavaly nyáron, 55 évesen hunyt el hosszú betegséget követően. Egyik legismertebb regénye a 2000-ben megjelent A szél árnyéka, de felnőtteknek és gyerekeknek is szóló, tavaly egy újabb magyar kiadást megélő Köd-trilógiája is közkedvelt műve. 2014-ben, amikor a Penguin Classics kiválasztotta a világirodalom történetének huszonhat klasszikusát (az angol ábécé mindegyik betűjéhez egyet-egyet), a Z-t A szél árnyékának ítélte. Az író egyik legnagyobb múzsája nem egy személy, hanem egy épület volt: a Sarriái Jezsuita iskola, amelynek Zafón diákja volt. A tornyos-zegzugos gótikus épület arra ösztökélte az írót, hogy rejtélyes-misztikus történeteket találjon ki. A Barcelonában született szerző a ’90-es években költözött Amerikába, itt is halt meg. Könyveit több mint ötven nyelvre fordították le. Zafón nemcsak írt, zenét is komponált, két regényéhez is készített zenei aláfestést. Cervantes és Márquez után a második legtöbbet olvasott spanyol ajkú szerzőnek számít.

Carlos Ruiz Zafón

Carlos Ruiz Zafón

Javier Marias

Javier Marias egy igazi csodabogár: a 69 éves spanyol írónak nincs számítógépe, sem mobiltelefonja, nincs fent a közösségi oldalakon, egyenesen irtózik a technológia legújabb vívmányaitól. Ezek után talán nem meglepő, ha regényeit nem számítógépen, hanem írógéppel írja. Ötven országban jelentek meg művei, amiket eddig negyvennégy nyelvre fordítottak le. Legutoljára négy éve, 2017-ben jelentkezett új olvasmánnyal, ez volt a Rossz kezdet. Az újságíróként is tevékenykedő Marias első regénye a Spanyolországban 1992-ben (idehaza 1998-ban) megjelent A szívem fehér, ami egy diplomáciai tolmács történetét meséli el, aki akarva akaratlanul is aprólékosan megfigyeli környezetét és fordítja le magának minden egyes apró rezdülését, kimondatlan szavait is. A főhős a jelent megfigyeli, a múltat feltárja, szembesül családja döbbenetes titkával, apja első feleségének halálával, a második öngyilkosságával.  Marias nemcsak ír, fordít is, 1979-ben elnyerte a spanyol Nemzeti Fordítási Díjat.

Javier Marias

Javier Marias

Rosa Montero

Nem szerettük volna, hogy listánkon csakis férfiak szerepeljenek, ezért Rosa Monteróról is megemlékezünk, igaz, neki csak egy könyvét lehet magyar nyelven olvasni, ez pedig a Diktátorok és asszonyaik, ami a 20. század négy vasmarkú vezetője (Hitler, Sztálin, Mussolini és persze Franco) életében jelenlévő nők szemszögéből ábrázolja az előző évszázad zavaros-konfliktusos történetét. A leveleket, újságcikkeket, anekdotákat és naplóbejegyzések is felhasználó könyvben Montero azt szerette volna megmutatni, milyen szerepet töltöttek be a nők a társadalomban, hogyan és miként alakították, ha egyáltalán alakíthatták a történelmet. A szerző könyvszeretetének oka legalább annyira érdekes, mint a művei: az írónő súlyos tüdőbetegsége miatt sokáig nem járhatott iskolába, egyetlen elfoglaltsága az olvasás, társai pedig a könyvei voltak. Első elnyert díjai között van a Nemzeti Újságírói Díj, valamint az Emberi Jogok Díja. Előbbit 1980-ban, utóbbit 1989-ben ítélték oda neki.

Rosa Montero

Rosa Montero

Elvira Lindo

Bár az 59 éves Elvira Lindónak többnyire ifjúsági regényei jelentek meg hazánkban (Pápaszemes Manolito), ennél sokkal szélesebb a repertoárja. Az írónő a Budapesti Könyvfesztivál alkalmából 2007-ben Magyarországra is ellátogatott, ahol elmondta, hogy ifjúsági könyvei „csendben” jelentek meg, mindenféle marketingfelhajtás nélkül, eredetileg nem is sorozatnak tervezte, olvasói vették rá, hogy ne hagyja abba a szemüveges kisfiú történetét, akivel különböző, váratlan kalandok esnek meg. Megérte, ugyanis 1998-ban nemzetközi díjat is nyert ifjúsági történeteivel. Magyarul is megjelent felnőtteknek szóló regénye, a Csak egy szóval mondd két harmincas éveiben járó nő életét meséli el, akik kiskoruk óta ismerik egymást és szemtanúi voltak a másik életében lezajlott legfontosabb pillanatoknak. Az írónőben a történet akkor kezdett el formálódni, amikor meglátott az utcán két női utcaseprőt. Bár Lindo ifjúsági regényeket, novellákat, felnőtteknek szóló könyveket, sőt, még forgatókönyvet is írt, a legközelebb a színház, nem pedig az írott művek világa áll hozzá közel.

Elvira Lindo

Elvira Lindo

Kapcsolódó cikkek

Ősszel, igazi sztárparádéval érkezik a Tőrbe ejtve folytatása

Még idén láthatjuk a mozikban a második Benoit Blanc kaland.

A szentesi karnagy, aki megreformálta a magyar sci-fit – 25 éve hunyt el Zsoldos Péter

Avagy a magyar Stanislaw Lem, a Távoli tűz, és az Ellenpont szerzője.

Hollywoodi konteók – Az amerikai filmek 7 divatos összeesküvés-elmélete

Kitől tartanak az álomgyár alkotói, és miként jelenik ez meg a filmvásznon.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

    Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 26.

    Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

    Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.

    • 2022. január 25.

    Egy hasadt lélek látlelete – Philip K. Dick élete

    Mindössze 52 évet élt, de öröksége máig visszhangzik.

    • 2022. január 24.

    Apokaliptikus szürrealizmus Homérosztól a modern regényig

    Avagy miként változott a “modernség”, és mit jelent a szürrealizmus manapság?

    • 2022. január 20.

    Világirodalmi krónikák 45. – Ray Bradbury: Gonosz lélek közeleg

    A regény, melyért Stephen King és Neil Gaiman is rajongott.

    • 2022. január 18.

    A szentesi karnagy, aki megreformálta a magyar sci-fit – 25 éve hunyt el Zsoldos Péter

    Avagy a magyar Stanislaw Lem, a Távoli tűz, és az Ellenpont szerzője.