Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

„Láttam a horror jövőjét, Clive Barkernek hívják” – ezt Stephen King nyilatkozta, mikor elolvasta az eredetileg 1984 és 1985 között hat kötetben megjelent Vérmesék című novellagyűjteményt, mely végleg felhelyezte a modern horror, és így a popkultúra térképére a brit Clive Barkert. Szinte hihetetlen, de az egykori fenegyerek épp ma ünnepli a 70. születésnapját, ennek kapcsán hoztunk róla pár érdekességet.

Fizetéskiegészítés

Barker fiatalon kezdett írni, ám tudta, hogy ebből nem lesz képes fenntartani magát, így mialatt angol irodalmat és filozófiát hallgatott az egyetemen, néha-néha prostituáltként is dolgozott a helyi homoszexuális közösségben, és későbbi elmondásai szerint számos ihletforrás származik az itt szerzett tapasztalataiból. Itt került közel a szado-mazo kultúrához is, amiből tulajdonképpen a Hellraiser alapötlete is sarjadt.

The Dog Company

Barker az 1970-es években jobbára a színházi kulisszák mögött kereste a helyét, ennek kapcsán egy meglehetősen egyedi koncepció alatt alapította meg a The Dog Company című társulatát, mely kizárólag a saját maga által írt darabokat adta elő. E művekben – többek közt a beszélő című History of the Devil vagy a Frankenstein in Love – már egyértelműen megmutatkozik a horrort egy meglehetősen új, bizarr, szürreális oldaláról értelmező későbbi bestsellerszerző. Ráadásképp pedig Barker itt ismerkedett össze azzal a Doug Bradley-vel, aki aztán a Hellraiser ikonikussá vált alakját, Pinehead-et alakította.

Egy filmes csalódás miatt állt rendezőnek

Barker színházi tapasztalatait felhasználva kezdte forgatókönyvvé alakítani a Vérmesék történeteit, melyből kettő, a Rawhead Rex és az Underworld mozikba is került 1985-ben és 1986-ban, ám az író elégedetlen volt azzal, ahogy a rendezők kezelték az írásait, így mikor felmerült a Hellraiser megfilmesítésének ötlete, ahelyett, hogy kiadta volna a kezéből az alapanyagot, inkább maga állt be a kamera mögé, amiből a modern horror történetének egyik legkultikusabb sikertörténete származott végül, annak ellenére, hogy a rendezést Barker bevallottan a forgatás előtti hónapokban, tankönyvekből tanulta meg.

A Disney és a Marvel

Barker korábban több milliós üzletet kötött az Abarat című ifjúsági horror-fantasy történetének megfilmesítéséről a Disney-vel, de hat év után a projekt kútba hullott. Nem így az együttműködése a Marvel Comics-szal, ahol saját képregénysorozata is volt 1993 és 1995 között Razorline címmel. Ez a széria egy alternatív univerzumba kalauzol, ám jóval sötétebbe, mint tette azt Alan Moore a Watchmennel, de hozzá hasonlóan Barker is a szuperhősmítosz kiforgatását tűzte ki vele célul.

Barker, a képzőművész

Barker nem csupán novellistaként, regény- és forgatókönyvíróként, vagy rendezőként elismert, de komoly szakmai sikereket tudhat magáénak a képzőművészet terén is. Nem csupán saját könyveit illusztrálja előszeretettel, de festményeiből többek közt New Yorkban, Los Angelesben, Chicagóban is nyílt önálló kiállítása, összegyűjtött műveinek albumai pedig számos kiadást megéltek már angol nyelvterületen.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.