Mutasd a könyvespolcod 1.0 – 5 magyar híresség kedvenc regénye

Szabados Ági lelkes olvasóként érkezett a könyvek és a könyvkiadás világába, amikor immár 5 évvel ezelőtt elindította a Nincs időm olvasni kihívást. Azt a kezdeményezést, amely azóta, Facebook-csoporttá alakulva, immár 45 ezer főt számlál, akik hónapról hónapra közösen olvasnak el egy adott könyvet, és megbeszélik tapasztalataikat. Ági azóta könyvesboltot nyitott, és kiadóvezető is lett, hiszen 2020 novemberében megalapította a Libertine Könyvesboltot és a Libertine Könyvkiadót, ugyanakkor a kezdeti lelkesedéssel folytatja olvasásnépszerűsítő tevékenységét is. Utóbbi jó példája a Mutasd a könyvespolcod! című Youtube-videósorozata, amely 2021 tavaszán indult, jelenleg pedig már a második évada fut. Összegyűjtöttünk most az eddig adásokból egy csokorra való kedvencet a magyar hírességek ajánlásaiból.

Szűcs Péter kedvence – Mario Vargas Llosa: Édenkert a sarkon túl

A 2010-es év irodalmi Nobel-díjas perui írója a nagy dél-amerikai négyes (a többiek Borges, Márquez, és Cortazár) utolsó élő tagja a mozaikszerűen építkező regénystruktúra egyik legzseniálisabb történetszövője, aki 2003-ban jelentette meg az Édenkert a sarkon túl című történelmi regényét, ami persze a felszínen csupán annyira történelmi, amennyire a Szerelem a kolera idején is az volt. A lapokon felváltva elevenedik meg előttünk a világhírű posztimpresszionista festő, Paul Gauguin és nagyanyja, Flora Tristan élete, ahogy sorsuk évtizedek távlatában is furcsa, már-már mágikus szövetei összefonódnak. Az egyikőjük a női egyenjogúság szószólója, szocialista szimpatizáns, a másik bohém művészlélek és kalandor, személyiségük látszólag nem is lehetne különbözőbb, életük és döntéseik olykor mégis egymásra kacsintanak, pedig személyesen soha nem találkoztak. Objektíven nézve talán nem Vargas Llosa legjobb regénye (A város és a kutyák, vagy az egyesek szerint a Nobel-díjat meghozó A Kecske ünnepe előkelőbb helyen végeznek a listában), ugyanakkor sajátságosan egzotikus ízű történt. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg!

Veiszer Alinda kedvence – Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje, Josef M.  két halála

Gyurkovics Tamás első kötete nem véletlenül ért meg több kiadást is, hisz igencsak merész, ugyanakkor bizarr módon élvezetes gondolatkísérletet visz véghez. A két kisregény, ahogy a címe is mutatja, a Halál Angyalának titkos életébe enged betekintést, kuriózumát pedig az adja, hogy az első történetben Mengele egyes szám első személyben mesél dél-amerikai száműzetésének éveiről és tapasztalatairól, mint aki a legcsekélyebb mértékben sem érti, alakja miért számít nem kívánatosnak hazájában és Európában, míg a második történet Mengele alakját helyettesíti be Adolf Eichmann perébe, avagy mi lett volna, ha a véreskezű doktort bíróság kérheti számon brutális kegyetlenkedéseiért. Gyurkovics könyve fiktív betekintést enged egy olyan ember lelkébe, akit talán senki sem ismert igazán jól, és aki megfosztotta a történelmet attól, hogy számon kérhesse rajta a tetteit. Nem könnyű, de annál fontosabb olvasmány, melynek témaválasztásával az író nem kevés kockázatot vállalt, ugyanakkor feladatát tökéletesen teljesítette. Bár könnyű lenne, mégsem mond ítéletet főszereplője felett, annak jogát nagyvonalúan az olvasójára bízza. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg!

Gyurkovics Tamás: Mengele bőröndje, Josef M. két halála

Nyáry Krisztián kedvence – Szerb Antal: Száz vers

Az idén épp 120 éve született, tragikus sorsú Szerb Antal egyértelműen a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb alakja, nem csupán önálló alkotásai, de válogatásai, és irodalomnépszerűsítő, tudományos munkája alapján is. Száz vers című válogatása is tükrözi az irodalom iránti elkötelezettségét, hiszen a kötet gyűjtése 1943 augusztusától októberéig tartott, mikor a szerző már munkaszolgálatos volt, és bár még Budapesten tartózkodhatott, könyvtárba már nem járhatott, így többek közt a fiatal Nemes Nagy Ágnest kérte meg, hogy járjon közben a nevében. A Száz vers végül 1944-ben jelent meg, szerkesztője azonban soha nem vehette a kezébe, hiszen akkor már Balfon tartózkodott, és itt is halt meg 1945. januárjában. A kuriózumnak számító kötetben olyan nagyságok fordításai találhatók, mint Szabó Lőrinc, Ady Endre, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Kosztolányi Dezső, Illyés Gyula, Babits Mihály vagy Tóth Árpád. A kötet keletkezéstörténete mintegy arra is emlékeztet, hogy a művészetből még a legnagyobb félelmek és borzalmak közepette is lehetséges erőt és bátorságot meríteni. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg!

Szerb Antal: Száz vers

Bauer Barbara kedvence – Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita

Mihail Bulgakov élete főművében egyértelműen a XX. századik egyik legnagyszerűbb regényét tette le az asztalra, melynek pontos értelmezéséről még manapság is irodalmi szemináriumokon vitáznak szerte a világban. A három különböző, és egymásba bonyolódó szálon futó történet olykor szinte jogosan tűnik kibogozhatatlannak, vagy értelmezhetetlennek, de végül mégis egységes egészet alkot, miközben ötvözi magában a romantika, a realizmus, vagy épp a groteszk igencsak ellentétes és olykor összeegyeztethetetlennek tűnő stílusjegyeit. A regény ereje a párhuzamosan, és több rétegben értelmezhető cselekményében, szerteágazó szimbólum- és utalásrendszerében keresendő, melyre jó példa, hogy egyes utalások mögöttes tartalma – mint a Mester alakja – a mai napi nem tisztázott, és heves irodalmi viták táptalaját szolgáltatja. Igazi tragédia, hogy a szovjet hatalom által a háttérbe kényszerített, és így a publikálástól részlegesen eltiltott szerző meg sem érhette főműve megjelenését, hisz azt halálos ágyán diktálta tollba feleségének. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg!

Mihail Bulgakov: Mester és Margarita

Lakatos Márk kedvence – Gabriel García Márquez: A szerelemről és más démonokról

Ha a Nobel-díjas Gabriel García Márquez nevét halljuk, elsőre bizonyára a Száz év magány, vagy a Szerelem a kolera idején jut eszünkbe, de a kolumbiai író akkor is felejthetetlent alkotott, ha nem kellett ekkora terjedelemben, sem eposzi vagy történelmi léptékben gondolkodnia. Sierva María de Todos los Ángeles története, akinek a haja még a koporsóban is tovább nőtt, megrendítő, fülledt, melankolikus mese egy széthulló család járulékos tragédiáiról, de leginkább életről és az örökké az élet körül ólálkodó halálról. Egészen egyedi egyveleg, alig kétszáz oldalon, mely megidéz meséket, mítoszokat, a Bibliát, miközben olyan nemzeti és társadalmi viszonyokat elemez, melyek napjainkban is aktuálisak, ráadásul Márquez tanítanivaló mesélőkedve és mondatszerkesztése ezúttal is páratlan és utánozhatatlan, a történet egzotikus íze és hangulata pedig garantáltan velünk marad az utolsó oldal után is. Talán nem a márquez-i világ legnépszerűbb darabja, de emlékezetes történet az író műfajteremtő nagyregényeinek nyomán. A teljes beszélgetés és ajánlás ITT tekinthető meg!

Gabriel Gárcia Márquez: A szerelemről és más démonokról

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.