• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Irodalom

Nincs tudatom vers nélkül – 85 éves Nemes Nagy Ágnes első verseskötete

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

 „Nincs tudatom vers nélkül” ̶ vallotta a Kabdebó Lórántnak 1981-ben adott pályakép-interjúban Nemes Nagy Ágnes. A vers anyaga a hétköznap is használt nyelv, ezért „a költészet legfőbb ellensége a szó”, mivel „tűrhetetlenül szűkös emberi nyelvünk költői tudatunk kifejezésére kevéssé alkalmas”. A vers bizonytalan, „a zene zeneisége felülmúlja”, a szavakba „belefestett” képek csupán „színtelen betűk” . A költészet azonban azáltal lesz igazán emberi, hogy hasonlít az alkotójára, romlékonysága miatt viszont „ gyöngébb, mint a vadállat, lassúbb, mint a gép ”. A költői törekvés hordozója mégis a nyelv, hogy érvényes kóddal minden korban kifejezze a lényeget, amire paradox módon anyaga miatt képtelen. (Negatív szobrok)

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs

A költő, író, műfordító, esszéista, gyerekíró és tanár Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3 ̶ 1991. augusztus 23.) alkotói pályája a második világháború alatt indult, még egyetemistaként, amikor kapcsolatba került az irodalmi-művészeti élet néhány vezető képviselőjével, így Szerb Antallal és Halász Gáborral. A fiatal Babits költői nyelve a doktori disszertációja címe, aminek szóbeli részére 1944 végén már nem kerülhetett sor.

Férjével, Lengyel Balázzsal a Nyugat-utód folyóiratok közül a hat lapszámot megélő Újholdat (1946-48) szerkesztik: ennek értékrendje és nyitott szellemisége meghatározó marad egész költői, esszéírói pályáján.

Kettős világban (1946) című kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat 1948-ban. Két ciklusát (A szabadsághoz és Napló) az 1942-től írt bő verstermésből válogatta a költő. Benne az ismeret, tudat, ész a kulcsszavak. A ’kettős világ’ a háború iszonyára és az újrakezdés életélményére utal, az alkotás etikai kérdésére a világpusztítás után, valamint az alkotói utak közötti választás lehetőségére. Az ismeret című vers a dichotómiát így fogalmazza meg: „A rettegés s az ismeret közt/ mint hídbolt görnyedek”(…) „Fut rajtam nemzet, álom, élő,/de mind hová, hová?”Tárgyiasság és a tragikus életélményhez kapcsolódás egyszerre jellemzi ekkor írt verseit. Az éhezés traumájának ellentéteként egy elképzelt dániai látogatás a lírai témája a Reggeli egy dán kocsmában című versének: „Nyílik az ajtó. Jő a dús szakácsné, /kávészag árján imbolyogva szintén, …/S a tálca! Ürmös! És micsoda sajtok!/ Tejszin, kövérség, sonka rozskenyérrel!/ Bizony még sokszor erre gondolok,/ a matracról felriadva éjjel.”

Nemes Nagy Ágnes Ottlik Gézával

Nemes Nagy Ágnes Ottlik Gézával

Az első ciklus címadója, A szabadsághoz című vers is az éhezés motívumából kibontott Europica Varietas műveit sorolja elő, hogy ennek csodálatából hitet kapjon „mennyei képet”, „s hogy a halottak feltámadjanak!”A záró bazsarózsa-kép („Szépsége tömör, mint egy ékszeré.”) az elvont szépségeszményhez szóló rilkei óda. Az Őseimhez megidézi az öröklődés és a családtól elszakadás gondolatát; az őt „formáló”családtagok közül az ügyvéd nagyapát, akit a kalandvágy Egyiptomig elvitt: „Mi várta? Mit gondolhatott?/Mondjátok, milyen vágy gyötörte?”A Tengeren című költemény egy hajó-emberi test allegóriát bont ki, Rimbaud Részeg hajóját idézve: „Szakítsd a horgonyt! Tépd magad!/Hadd zúduljon az áradat…”. Zárlatában a költő szőke haja mint a szabadság jelképe jelenik meg: „viking-jeled kibontva,/csattogj hajam, vitorla!”.

A kötet címadó versében tárgyias szemlélettel kapcsolódik a Nyírség tájának rajzához, József Attila-i önmeghatározással:

Hazám : a lét  ̶  de benne ring a mérték,

mint esti kútban a csillagrendszerek,

és arcát is az ég tükrébe mérték

elektronoktól zizzenő erek.

S a kettős, egymást tükröző világban

megindulok, mint földmérő az égen,

a pontos barázdán igazítva lábam,

a nyíri tájat csillagokba lépem.

(Kettős világban, részlet)

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Mi semmi mást nem akartunk, csak egy saját folyóiratot fiataloknak”  ̶  emlékszik vissza az Újhold folyóirat alapítására a költő. A polgári irodalom nemzedékivé váló orgánumát saját lakásukban szerkesztették, a háború utáni még pezsgő irodalmi élet közepette, csekély magánadományból és minisztériumi támogatásból. Amikor mint római, majd párizsi ösztöndíjas, férjével elhagyja Magyarországot, nem is sejtik, hogy a fordulat éve milyen mértékben teszi lehetetlenné egzisztenciájukat, alkotói pályájukat.

A családfenntartásért kényszerűen vállalt tanítás (1954-58) mellett a fordítás és a gyerekirodalom biztosítja megélhetésüket az 50-es években. Corneille Cidjét, Brechtet, Dürrenmattot fordít, majd 1961-ben megírja Az aranyecset című allegorikus „keleti mesét”, melynek főhőse, az árva Szádeli, a művész alakmása.

Ez a mese keleti misztikus kaland az 1958-tól immár szellemi szabadfoglalkozású költő számára, hogy eddig nem próbált területet fedezzen fel: a távol-keleti mesék fordulatokban és nyelvi leleményekben gazdag történetmondását, táj- és emberábrázolását.

Az allegorikus mese a művész felelősségét is felveti egy olyan világban, ahol az önkényuralom meg akarja magának vásárolni a művészeket, vagyis Szádeli aranyecsetét, amivel hatalmát biztosíthatja: „Nagy uraságod vedd meg kis áron:/fesd,amit mondok, csak azt kívánom” ̶   így ajánl az aranyecset  festőművészének alkut a császár. (Nemes Nagy Ágnes utal a Kabdebó Lóránt-interjúban egy olyan esetre, amikor éjszaka csengették fel a költő-író házaspárt, hogy reggelre „szállítsák” a Rákosit dicsőítő ódát.) A csodás aranyecset a szegények és minden kiszolgáltatott élőlény segítője, a szépség és varázserő letéteményese.

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset

Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset Lukács Kató illusztrációival

Kapcsolódó cikkek

A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

Martta Kaukonen

A terapeuta és a sorozatgyilkos, avagy nem minden az, aminek látszik – Könyvkritika

A Kövesd a pillangót egy vérbeli skandináv történet, ahol a krimi és a dráma egy pszichológus rendelőjében fonódnak egymásba.

Tom Hanks nem látja olyan borúsan a filmek jövőjét

Készülő szuperhősfilm kulisszái mögé vezet Tom Hanks új regénye

A kétszeres Oscar-díjas színész nem először kirándul az irodalom terepére.

A sztoikus és a lázadó, avagy a Windsor-nővérek története – Könyvkritika

II. Erzsébet halálával véget ért egy korszak. A világ figyelme a királyi családra szegeződik, mindenki az új uralkodó, III. Károly…

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.

    • 2022. augusztus 19.

    A modern szamuráj – 130 éve született Josikava Eidzsi, Muszasi megalkotója

    Évezredes japán és kínai történelem elsőkézből a modern kor emberei számára.

    • 2022. július 21.

    Irodalmi kívülállók – 10 világhírű író, aki egy egészen más szakmában kezdte

    Avagy, amikor a tehetség áttevődik, és elindul egy karrier.

    • 2022. július 20.

    A popkultúra ikonja lett a francia Robin Hood – Az Arséne Lupin-sztori

    Az egyik legkeresettebb szélhámos a Netflixnek hála újra hódít.