Irodalom

Nincs tudatom vers nélkül – 85 éves Nemes Nagy Ágnes első verseskötete

Hirdetés

 „Nincs tudatom vers nélkül” ̶ vallotta a Kabdebó Lórántnak 1981-ben adott pályakép-interjúban Nemes Nagy Ágnes. A vers anyaga a hétköznap is használt nyelv, ezért „a költészet legfőbb ellensége a szó”, mivel „tűrhetetlenül szűkös emberi nyelvünk költői tudatunk kifejezésére kevéssé alkalmas”. A vers bizonytalan, „a zene zeneisége felülmúlja”, a szavakba „belefestett” képek csupán „színtelen betűk” . A költészet azonban azáltal lesz igazán emberi, hogy hasonlít az alkotójára, romlékonysága miatt viszont „ gyöngébb, mint a vadállat, lassúbb, mint a gép ”. A költői törekvés hordozója mégis a nyelv, hogy érvényes kóddal minden korban kifejezze a lényeget, amire paradox módon anyaga miatt képtelen. (Negatív szobrok)

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs

A költő, író, műfordító, esszéista, gyerekíró és tanár Nemes Nagy Ágnes (Budapest, 1922. január 3 ̶ 1991. augusztus 23.) alkotói pályája a második világháború alatt indult, még egyetemistaként, amikor kapcsolatba került az irodalmi-művészeti élet néhány vezető képviselőjével, így Szerb Antallal és Halász Gáborral. A fiatal Babits költői nyelve a doktori disszertációja címe, aminek szóbeli részére 1944 végén már nem kerülhetett sor.

Férjével, Lengyel Balázzsal a Nyugat-utód folyóiratok közül a hat lapszámot megélő Újholdat (1946-48) szerkesztik: ennek értékrendje és nyitott szellemisége meghatározó marad egész költői, esszéírói pályáján.

Kettős világban (1946) című kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat 1948-ban. Két ciklusát (A szabadsághoz és Napló) az 1942-től írt bő verstermésből válogatta a költő. Benne az ismeret, tudat, ész a kulcsszavak. A ’kettős világ’ a háború iszonyára és az újrakezdés életélményére utal, az alkotás etikai kérdésére a világpusztítás után, valamint az alkotói utak közötti választás lehetőségére. Az ismeret című vers a dichotómiát így fogalmazza meg: „A rettegés s az ismeret közt/ mint hídbolt görnyedek”(…) „Fut rajtam nemzet, álom, élő,/de mind hová, hová?”Tárgyiasság és a tragikus életélményhez kapcsolódás egyszerre jellemzi ekkor írt verseit. Az éhezés traumájának ellentéteként egy elképzelt dániai látogatás a lírai témája a Reggeli egy dán kocsmában című versének: „Nyílik az ajtó. Jő a dús szakácsné, /kávészag árján imbolyogva szintén, …/S a tálca! Ürmös! És micsoda sajtok!/ Tejszin, kövérség, sonka rozskenyérrel!/ Bizony még sokszor erre gondolok,/ a matracról felriadva éjjel.”

Nemes Nagy Ágnes Ottlik Gézával

Nemes Nagy Ágnes Ottlik Gézával

Az első ciklus címadója, A szabadsághoz című vers is az éhezés motívumából kibontott Europica Varietas műveit sorolja elő, hogy ennek csodálatából hitet kapjon „mennyei képet”, „s hogy a halottak feltámadjanak!”A záró bazsarózsa-kép („Szépsége tömör, mint egy ékszeré.”) az elvont szépségeszményhez szóló rilkei óda. Az Őseimhez megidézi az öröklődés és a családtól elszakadás gondolatát; az őt „formáló”családtagok közül az ügyvéd nagyapát, akit a kalandvágy Egyiptomig elvitt: „Mi várta? Mit gondolhatott?/Mondjátok, milyen vágy gyötörte?”A Tengeren című költemény egy hajó-emberi test allegóriát bont ki, Rimbaud Részeg hajóját idézve: „Szakítsd a horgonyt! Tépd magad!/Hadd zúduljon az áradat…”. Zárlatában a költő szőke haja mint a szabadság jelképe jelenik meg: „viking-jeled kibontva,/csattogj hajam, vitorla!”.

A kötet címadó versében tárgyias szemlélettel kapcsolódik a Nyírség tájának rajzához, József Attila-i önmeghatározással:

Hazám : a lét  ̶  de benne ring a mérték,

mint esti kútban a csillagrendszerek,

és arcát is az ég tükrébe mérték

elektronoktól zizzenő erek.

S a kettős, egymást tükröző világban

megindulok, mint földmérő az égen,

a pontos barázdán igazítva lábam,

a nyíri tájat csillagokba lépem.

(Kettős világban, részlet)

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Nemes Nagy Ágnes (1922-1991)

Mi semmi mást nem akartunk, csak egy saját folyóiratot fiataloknak”  ̶  emlékszik vissza az Újhold folyóirat alapítására a költő. A polgári irodalom nemzedékivé váló orgánumát saját lakásukban szerkesztették, a háború utáni még pezsgő irodalmi élet közepette, csekély magánadományból és minisztériumi támogatásból. Amikor mint római, majd párizsi ösztöndíjas, férjével elhagyja Magyarországot, nem is sejtik, hogy a fordulat éve milyen mértékben teszi lehetetlenné egzisztenciájukat, alkotói pályájukat.

A családfenntartásért kényszerűen vállalt tanítás (1954-58) mellett a fordítás és a gyerekirodalom biztosítja megélhetésüket az 50-es években. Corneille Cidjét, Brechtet, Dürrenmattot fordít, majd 1961-ben megírja Az aranyecset című allegorikus „keleti mesét”, melynek főhőse, az árva Szádeli, a művész alakmása.

Ez a mese keleti misztikus kaland az 1958-tól immár szellemi szabadfoglalkozású költő számára, hogy eddig nem próbált területet fedezzen fel: a távol-keleti mesék fordulatokban és nyelvi leleményekben gazdag történetmondását, táj- és emberábrázolását.

Az allegorikus mese a művész felelősségét is felveti egy olyan világban, ahol az önkényuralom meg akarja magának vásárolni a művészeket, vagyis Szádeli aranyecsetét, amivel hatalmát biztosíthatja: „Nagy uraságod vedd meg kis áron:/fesd,amit mondok, csak azt kívánom” ̶   így ajánl az aranyecset  festőművészének alkut a császár. (Nemes Nagy Ágnes utal a Kabdebó Lóránt-interjúban egy olyan esetre, amikor éjszaka csengették fel a költő-író házaspárt, hogy reggelre „szállítsák” a Rákosit dicsőítő ódát.) A csodás aranyecset a szegények és minden kiszolgáltatott élőlény segítője, a szépség és varázserő letéteményese.

Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset

Nemes Nagy Ágnes Az aranyecset Lukács Kató illusztrációival

Kapcsolódó cikkek

Pókember 1963 óta teszi a dolgát

Árva tinédzserből lett a világ legjövedelmezőbb szuperhőse

Stan Lee és Steve Ditko 1962-ben új irányvonalat szabtak a szuperhőstörténeteknek.

Képregény

2021. 01. 15.

Illusztráció Orwell világhírű regényéhez

Sorozatként éled újjá George Orwell 1984 című regényének brutális színpadi adaptációja

Az új adaptáció csavar egyet a legendás történet feldolgozásán, de szerencsére nem drasztikus módon.

Hírek

2021. 01. 15.

Lassan-lassan idehaza is teljes lesz a Philip K. Dick-életmű

Idén sem maradunk korábban magyarul kiadatlan Philip K. Dick-regény nélkül

Az Agave Könyvek jóvoltából lassan-lassan magyar nyelven is teljes lehet a Dick-életmű.

Hírek

2021. 01. 13.

Jack London (1876-1916)

A csavargó írózseni, akinek élete maga volt a kaland – 145 éve született Jack London

Kevés olyan kalandorszerző létezik a világon, akinek élete legalább annyi izgalommal volt tele, mint az általa megírt könyvek.

Irodalom

2021. 01. 12.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Jack London (1876-1916)

A csavargó írózseni, akinek élete maga volt a kaland – 145 éve született Jack London

Kevés olyan kalandorszerző létezik a világon, akinek élete legalább annyi izgalommal volt tele, mint az általa megírt könyvek.

Irodalom

2021. 01. 12.

10 kiváló művész 10 nagy sikerű önéletrajz

10 kiváló művész, 10 nagy sikerű önéletrajz, mely igazi bestsellerré vált

Kulisszatitkok elsőkézből az irodalom, a zene és a filmek világából.

Irodalom

2021. 01. 11.

Alexandr Szolzsenyicin (1918-2008)

A gyötrelem dalnoka – Alexandr Szolzsenyicin, a vermonti remete

Az orosz óriás, aki mintha önként ment volna a szenvedés elébe.

Irodalom

2021. 01. 08.

Márai Sándor

Krúdy hazatérése – Egy 80 éve megjelent Márai-regény margójára

Márai Sándor meglehetősen egyéni tisztelgése irodalmi példaképe, Krúdy Gyula előtt.

Irodalom

2020. 12. 18.

Hirdetés