• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Irodalom

Óceánok mélyéről a Holdra – Jules Verne, a jövőlátó fotelkalandor

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Aki fiatalon, gyerekfejjel szerette meg az olvasást, kétlem, hogy ne hallott volna May Károlyról és Verne Gyuláról. Nevük furcsa magyarítása két kiváló írót takart, akikben egy közös vonás volt. Egyikük sem járt soha életében azokon a helyeken, melyekről szárnyaló fantáziával írt, de míg Karl May-t manapság már némileg ritkábban emlegetjük, az immár 193 éve született Jules Verne nélkül egészen biztos, hogy másként nézne ki a XX. és XXI. századi kultúra térképe.

Bár Vernét gyakran nevezik a sci-fi irodalom előfutárának H. G. Wells-szel együtt, de ez csupán egy aprócska része annak a hihetetlen inspirációnak, melyet különböző tudományterületek és a popkultúra milliónyi szegmense merített a munkásságából. És az egészben a legszebb, hogy egy olyan végtelenül egyszerű emberről beszélünk, aki valóban semmi mást nem akart, csak mesélni, és aki bár messzi és egzotikus tájakról, kalandos és veszélyekkel teli utazásokról írt, valójában igazán messzire soha életében nem hagyta el Franciaországot.

Az író időskori portréja

Az író időskori portréja Forrás: wikipedia.com

Honnan a fantázia?

Verne egyik első nyomtatásban megjelent életrajzát egy bizonyos Marguerite Allotte de la Füye írta, aki elterjesztett az íróról egy legendát, miszerint 11 évesen hajósinasként elszegődött a Nantes kikötőjében veszteglő Coralie nevű három árbócosra, mely vele együtt hajózott ki India felé. A kis Jules a szülei tudta nélkül indult volna útra, nem másért, minthogy hazahozzon onnan egy eredeti korallnyakláncot, mellyel unokatestvérének és szerelmének, Caroline-nak akart kedveskedni. Apja, Pierre végül a Paimboeufban megálló hajóról vonszolta le a fiát, akit megesketett, hogy egész életében kizárólag a fejében utazhat.

A történetről már Verne halálakor, 1905 környékén tudvalévő volt, hogy kitaláció, mégis jól összefoglalja mindazt, amit a már felnőtt író végül beleszőtt minden egyes művébe.

A kalandvágy, az egzotikus országok és vidékek, valamint az ismeretlen iránti vonzalom, a szerelem, az utazás ígéretét, mely minden Verne-regényben visszaköszön, és mely végül viszonylag könnyedén emelte ki őt kortársai közül, hiszen a melankolikus történetekhez szokott XIX. századi közeg számára a pörgős cselekmény, és az egzotikus tájak már ép elégnek bizonyultak erre.

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből

Verne művei a mai napig nem veszítettek népszerűségükből Forrás: pinterest.com

Mentorhatás

Ahogy számtalan francia írópalánta, ő is a nagy mesélőt, Victor Hugot-t, és Alexandre Dumas-t tartotta elő- és példaképének, Hugo stílusát konkrétan utánozni is igyekezett, Dumas-val pedig személyesen is lehetősége akadt megismerkedni, még mielőtt akár egyetlen írása is megjelenhetett volna, és ez a találkozás, valamint a nagy előd noszogatása is kellett ahhoz, hogy Verne elhiggye, lakozik benne akkora tehetség, mellyel el lehet jutni a könyvpiacra.

Dumas hatása későbbi történetei humoros és kalandos vonásaiban is visszaköszönnek, mely lényegében vegyül egy másik nagy és fontos találkozással. Verne földrajzi kutatásai során megismerkedett a népszerű geológussal és felfedezővel, Jacques Arago-val, aki bár találkozásukra már elveszítette a látását, de amit addig látott a világban tett utazásaiból, azt történetek formájában átadta az ifjú írónövendéknek.

Az, hogy Verne művészetének abszolút origópontjává az utazás vált, lényegében egyszemélyben köszönhető az Aragóval kötött barátságának.

Illusztráció Verne regényeihez

Illusztráció Verne regényeihez Forrás: en.fundaciontelefonica.com

Előrelátás, és kreativitás

Verne a nagy elődökhöz képest egyértelműen többet akart, egyértelműen el is érte azt, ezáltal lényegében a század végén kialakuló sci-fi irodalom abszolút előfutárává és bevezetőjévé avanzsálva. Mindig egy ponttal előrébb tekintett, az egzotikus tájakat, a kedves szereplőket, a kalandos bonyodalmakat, és az utazás örömét talán egyszerűen csak kevésnek találta, nem tudni, de széleskörű kutatásai nyomán több ponton ördögi előrelátással hibázott rá a tudomány fejlődésére, vagy arra a folyamatra, miként hat mindez a társadalom szerkezetére, vagy természetére.

Verne a munkáiban összesen 108 db találmányt, vagy szociológiai és természeti jelenséget említ, melyek több mint 2/3-a napjainkra megvalósult. Az űrhajó, a tengeralattjáró, az atombomba, a televízió, a gépfegyver vagy a hangosfilm legkésőbb a XX. század közepére kézzelfogható valósággá érett, a század második felére pedig több, saját korában kínzóan szürreálisnak számító jelenség is bekövetkezett, mint az óceánok vízfelszínén úszó olajfoltok és ezzel együtt a környezetszennyezés, és előre látta azt is, hogy ezek a folyamatok és emberi tevékenységek különböző állatfajok eltűnésével járnak majd.

Verne nem volt Nostradamus, a regényeiben megfogalmazott találmányok nem jóslatok, mindössze alapos kutatás és megfigyelés okozta logikus következtetések; nem tudjuk persze, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás, nem is számít, ami viszont igen, hogy ez is megmutatja számunkra, milyen hihetetlen kreativitással megáldott író volt.

James Mason, Peter Lorre és Kirk Douglas az egyik leghíresebb Nemo kapitány adaptációban

James Mason, Peter Lorre és Kirk Douglas az egyik leghíresebb Nemo kapitány adaptációban Forrás: wordpress.com

Bizonyított és bevallott inspiráció

Felsorolni is nehéz, hány, a tudományos életre és felfedezésekre nagy hatást gyakorolt egyén állítja, hogy érdeklődését Verne egy-egy regényéből merítette, de tegyünk egy kísérletet. Simon Lake haditengerészeti építész, aki többek közt az első motoros tengeralattjárók építését felügyelte, a Nemo kapitányból szerezte az ihletet. A XX. század olyan felfedezői, mint a népszerű tengerkutató Jacques Cousteau, vagy a Titanic roncsának megtalálója Robert Ballard víz alatt világhoz való vonzalmát mind Verne regényei táplálták. Az Apollo 8 űrhajósai, mint Frank Borman, vagy a később a szerencsétlenül járt Apollo 13 parancsoka, Jim Lovell szerint Verne igazi úttörő volt az űrtudományok területén. Ugyanezt mondja róla az űrhajósokat a Holdra juttató Saturn 5 rakéták megalkotója, a német származású Werner von Braun, és az űrben járt első ember, Jurij Gagarin is.

Edwin Hubble csillagászra, akinek nevét a Hubble-űrtávcső is viseli, olyannyira nagy hatással volt Verne műveinek befolyása, hogy ellentmondott keménykezű apjának, aki tiltotta a tudományos pályától.

David Hanson, a hongkongi illetőségű Hanson Robotics alapítója és vezérigazgatója cége első elkészült prototípusát Verne tiszteletére Jules-nak nevezte el, és így tovább és így tovább.

A USS Nautilus, az USA első atommeghajtású tengeralattjárója nem véletlenül kapta ezt a nevet

A USS Nautilus, az USA első atommeghajtású tengeralattjárója nem véletlenül kapta ezt a nevet Forrás: wikipedia.com

Irodalmi jelentőség és befolyás

És akkor el is érkeztünk Verne hazai pályájához, itt nem is mennék már bele különösebben, alighanem éppen elég lesz, ha felsorolok pár nevet, akik mindannyian merítettek valamit Verne regényfolyamaiból. Olyanok, mint Arthur Rimbaud, Antoine de Saint-Exupéry, a legendás barátságot ápoló C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien, valamint a sci-fi aranykoraként emlegetett második világháború utáni időszak nagyjai, mint Arthur C. Clarke, Ray Bradbury, Robert Heinlein. Bradbury egészen odáig merészkedett, hogy kortársaira és önmagára úgy hivatkozott, mint „Verne gyermekeire”. A milliónyi popkulturális utalás említéséhez tényleg nincs itt elég hely a Vissza a jövőben-trilógiától a Transformers filmekig bezárólag számtalan helyen fordul elő Vernéhez köthető említés.

Nevét viseli egy párizsi étterem, a világ legnagyobb konténerszállító hajója, egy holdbéli kráter, valamint az Európai Űrügynökség egyik teherszállító űrhajója is.

Ha a horrort Mary Shelleytől, a krimit Edgar Allen Poe-tól eredeztetjük, akkor ezen gondolatmenet mentén haladva ki kell mondanunk azt is, hogy az idén 193 éve született francia fotelkalandor nélkül a tudományos-fantasztikum ma nem tartana ott, ahol, és akinek éleslátása, és kutatási vágya nem csupán műfajt teremtett, de írók elkövetkező generációi számára mutatta meg, hogy a sci-fi nem egyszerűen űrhajókat jelent, a sci-fi valójában felhasználja kora tudományos eredményeit, hogy azokból valami olyasmit alkosson, mely túlmutat az emberen.

A világ legnagyobb konténerszállító hajója is a nevét viseli

A világ legnagyobb konténerszállító hajója is a nevét viseli Forrás: www.cma-cgm-blog.com

Kapcsolódó cikkek

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Bálint Ágnes hősei bélyegen /Forrás: https://metropol.hu/vip/balint-agnes-rajzilmek-frakk-vizipok-mazsola-es-tade-emlekhaz-vates-842558/

Frakk és Mazsola megálmodója – 100 éve született Bálint Ágnes

1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas  magyar író, szerkesztő, dramaturg….

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.