- Kovács Krisztián
- 2020. július 23. | Becsült olvasási idő: 8 perc
Fontosnak tartom, hogy mi magyarok magyarul is olvassunk, és nem afféle nacionalista indokból, hanem mert igazi csodát csakis az anyanyelvén képes az ember alkotni. Ha tehát éppen kifogytunk az olvasnivalókból, akkor ne csak a nemzetközi írók között keresgéljünk, hanem nézzünk szét hazai fronton is, hiszen igazi gyöngyszemekre bukkanhatunk a kortárs magyar írók munkái között. Ennek apropóján 10 hazai remekművet hoztam el Nektek, mert érdekes tudni, vajon mi lakozik a kortársaink fejében, és hogyan látják ők a világot.
Olvass hazait!
Egy regénysorozattal kezdeném meg a sort, amely remek választás azoknak, akik nem a szokványos, magyar kortárs könyveket keresik. Böszörményi Gyula a különc detektívről, Ambrózy Richárd báróról és a bájos segédjéről, Mili kisasszonyról szóló története már a sorozat első részével, a Leányrablás Budapesten című regényével rabul ejtett, és a lelkesedésem a többi kötettel sem csökkent, amely 5 fő és 2 kiegészítő kötetből áll.
Mili és Ambrózy történeteinek a századforduló és az Osztrák-Magyar Monarchia miliője ágyaz meg, teljesen hűen ábrázolva a korabeli Magyarország viszonyait. Az eredetileg Young Adult besorolást kapott sorozatban Böszörményi olyan stílusosan és korhűen játszik a szavakkal, hogy valóban a századforduló Budapestjén érezhetjük magunkat. Ezt a hatást fokozza az is, hogy néhány esetben valóban akkoriban élt személyeket formáz meg az író: Krúdy Gyula, Erdős Renée költőnő és Széll Kálmán például olyan hűen köszön vissza a történetben, hogy az ember lánya azt is gondolhatná, ez valóban megtörtént velük. A századfordulós nagyvárosi hangulat mellett egy kifejezetten izgalmas és fordulatokban gazdag krimiről van szó, amely amellett, hogy szórakoztat, még észrevétlenül tanít is bennünket.
Böszörményi Gyula: Ambrózy báró esetei
Az írónő 2019-ben megjelent regényével komolyabb vizekre evezünk, ugyanis az Apád előtt ne vetkőzz a szexuálisan bántalmazott gyermekek témakörével foglakozik. A regény olvasása közben annyi súlyos kérdés merül fel, hogy talán még egy önálló cikk is kevés lenne ezek felsorolása, hogy csak néhányat említsek: akit gyerekkorában bántalmaztak, felnőttkorában szintén perverz bántalmazóvá válik? Hogyan hiheti egy értelmes, ifjú hölgy, hogy amit a nagypapája tett, az titkos szerelem volt?
Az írónő könyve nem csak az áldozat, hanem az elkövető szemszögéből is megvizsgálja az eseményeket egy olyan történeten keresztül, ahol a bűn úgy öröklődik, mint egy családi fényképalbum. Péterfy-Novák Éva egy áldozat érzékenységével nyúl a szexuális bántalmazás problémaköréhez, megannyi nyomasztó kérdést hagyva maga után, amelyek arra késztetik az embert, hogy pszichológiai szakcikkeket bújva alaposabban is a téma után járjon. A könyvet mi is beválasztottuk a kedvenc 2019-es köteteink 10-es listájára.
Péterfy-Novák Éva: Apád előtt ne vetkőzz
Senkit ne tévesszen meg az író angol hangzású neve, ugyanis az eladásokat figyelembe véve Magyarország legsikeresebb szerzője bújik meg a Leslie. L. Lawrence álnév mögött. Az idén 81 éves Lőrincz L. László legtöbb regényének főhőse Leslie. L. Lawrence, aki legelőször 1983-ban tűnt fel jakháton a Himalájában a Sindzse szeme című regényben. Azóta már számos kötetben visszaköszönt a magyarok Indiana Jones-ra emlékeztető sármőre, aki fogai közt pipájával, 38-as Smith and Wessonjával hol bogarászként, hol keletkutatóként próbálja felgöngyölíteni a Sherlock Holmes-t megszégyenítő eseteket, amelyek során nem csak a gyilkos, de szebbnél szebb nők is a horgára akadnak.
Az író tetemes munkássága közül nagyon nehéz egyetlen kedvencet kiválasztani, ha azonban mégis muszáj megtennem, akkor A gonosz és a fekete hercegnő című regényére szavaznék. Agatha Christie Tíz kicsi négerjének újragondolt változatában Leslie L. Lawrence a titokzatos Francis T. Drake meghívásának tesz eleget, amikor a rossz hírű, vámpírok lakta San Juan szigetére érkezik. Hamarosan gyilkosság, gyilkosságot követ, az elkövető pedig talán nem is evilági ember. A szerzőt tavaly az otthonában látogattuk meg, az akkor készült interjút itt olvashatjátok.
Leslie L. Lawrence: A gonosz és a fekete hercegnő
Ha a dunaszerdahelyi maffiáról olvasunk, valahogy sosem jönnek szóba az áldozatok, és különösen a nők által megélt borzalmakról hallani keveset. Pedig bőven van mit mesélni, például azoknak a nőknek és fiatal lányoknak a történetéről, akiket az utcán kaptak el, és csoportos nemi erőszak áldozatai váltak. Vagy azokról az anyákról, akiknek fiai a maffia áldozatai lettek vagy éppen maguk váltak a bűn részeseivé.
A felvidéki születésű magyar újságíró, Durica Katarina éppen ezeknek az elfojtott hangoknak ad helyet A rendes lányok csendben sírnak című regényében, amelynek megrázó kontextusát a kilencvenes évek és Dunaszerdahely megtörtént eseményei adják. A szívenütő, feszültséggel teli történetben 3 nő szemszögéből követhetjük végig a ’90-es évek egyik legkegyetlenebb maffiabandájának uralkodását, valamint Dunaszerdahely rettenetes mindennapjait, amelyben a tehetetlenség és a félelem volt az úr. Durica Katarinával nemrég interjúztunk, a beszélgetést itt éritek el.
Durica Katarina: A rendes lányok csendben sírnak
Az 1954-es születésű, középiskolai matematika-fizika szakos tanárként ténykedő Kondor Vilmos Bűnös Budapest ciklusának első kötetét, a Budapest Noir-t mára több tucat országban kiadták, 2017-ben Gárdos Éva rendezésében pedig film is készült belőle. A történet 1936-ban, Gömbös Gyula halálakor veszi fel a fonalat, főszereplője pedig egy Gordon Zsigmond nevezetű bűnügyi újságíró, aki egy feltehetően prostituáltként dolgozó fiatal zsidó nő különös halálának ügyében nyomoz. Bár Gordon igen gyakran falakba ütközik, és egyszer jól el is gyepálják, kitartóan követi nyomokat, amelyek a legfelsőbb körökig vezetnek.
Kondor Vilmos regénysorozatának első része hiteles karakterekkel és korhű ábrázolásokkal kápráztatja el olvasóit, s bár a Bűnös Budapest-ciklus már lezárult, a Budapest Noir mellett mintegy nyolc további kötettel gazdagodott a széria, amelyet szintén jószívvel ajánlok a zsáner rajongóinak. Az inkognitóját gondosan őrző szerzővel készült interjúnkat itt olvashatjátok el.
Kondor Vilmos: Budapest noir
Szentesi Éva könyvének főszereplője, Mari egy olyan kislány – az anyjának csak Mari fiam – aki figyelem és szeretet nélkül nőtt fel egy zűrös családi környezetben. Mari egész életében magában hordozza a gyermekkori sérelmeket és traumákat, sohasem tud igazán megszabadulni tőlük.
Szentesi Éva története nem egy romantikus leányregény, a könyvében szereplő „pedig olyan szépen éltek” családok ugyanis egyáltalán nem csak a képzelet szüleményei. Talán éppen ettől lesz a szerző műve maradandó alkotás, amelyben a mosolygós családi fotók mögött rejlő magyar valóság sejlik át egy boldogságkereső lány keserű történetén keresztül.
Szentesi Éva: Pedig olyan szépen éltek
Már ez a kissé furcsa, tudományos-fantasztikumra hajazó cím is azt sugallja, hogy nem egy mindennapi regényt tart a kezében az olvasó. Cserna-Szabó András korábbi köteteihez hasonlóan a Szíved mélyén épül már a halálcsillag regényében is hozta a rá jellemző fanyar és ironikus stílust, ám a címével ellentétben nem a jedikről és az Erő sötét oldaláról olvashatunk benne, hanem a fájdalmas szerelemről.
A történet főszereplője Emlék Bundás, aki minden tekintetben megfelel a link művészember sztereotípiájának: kerüli a munkát, rendszeresen hazudik a kiadójának, és mindig rossz nőbe szeret bele. Főszereplőnk szíve ezúttal is fogalt, ám nem a könnyed, boldog szerelem ejtette rabul Bundást, hanem az a fajta, amelyik a mondás szerint öl, butít, majd nyomorba dönt. Cserna keserédes története fájdalmasan fanyar humorral és olykor nyakig mocskos trágársággal kecsegteti olvasóit olyan pazar stílusban, amely miatt feltétlenül adni kell neki egy esélyt.
Cserna-Szabó András: Szíved helyén épül már a halálcsillag
Nem titok, hogy a fantasy műfaj nagy rajongója vagyok, így különösen örülök, ha hazai szerzőktől is olvashatok a zsáner keretein belül. Imre Viktória Anna regényei még jó néhány évvel ezelőtt kerültek a kezembe, amelyek közül a Kísértés Rt. az egyik kedvencem, már csak azért is, mert képes volt új színt vinni a magyar szórakoztató irodalom berkeibe.
Már az első oldalon magával ragadott az egyetemista-bérgyilkoslány sztorija, ahol hihetetlenül kiszámíthatatlan események követik egymást, például angyalok, kerubok, szeráfok, kéjdémonná vált múzsák, és hasonló halhatatlan teremtmények vívják egymás elleni harcukat. A történetben olyan szereplőkkel találkozhatunk, mint maga Lucifer, Isten (aki nő) vagy a Halál (aki szintén nő), akik felváltva versengenek egy bérgyilkos lány lelkéért. Imre Viktória Anna könyve nem egy elcsépelt frázisokat pufogtató tömegfantasy, éppen ezért talán nem is mindenki torkán fog majd lecsúszni a maga módján roppant szórakoztató és polgárpukkasztó alkotás.
Imre Viktória Anna: Kísértés Rt.
Munk Veronika újságíró munkája kicsit kilóg a listámról, ugyanis ezúttal egy dokumentumregény került az érdeklődésem középpontjába. A szerző műve az egyik legnépszerűbb német örömnegyedről szól, egészen pontosan arról az utcáról, amelyen a legtöbb magyar lány is dolgozik.
Veronika a Bremerhavenben található Lessingstrassét és az ott élő magyar prostituáltak életét írja körül, nem álságos és nem is ítélkező módon, hanem nagyon aprólékosan bemutatva a lányok és a stricik között húzódó igazságtalan rendszert. Beszél a nem hétköznapi szakmát űző élet árnyoldaliról, a nők szociális hátteréről és a háttérben meghúzódó szerelmi életükről, ezáltal pedig megérthetjük ezt a jobb esetben idegen világot. Az író kellő alázattal és elfogadással mutatja be a lányok életét, objektivitása miatt csupán leheletfinoman következtethetünk a szerző téma iránti személyes álláspontjára.
Munk Veronika: Kéjutca – Magyar szex euróért
Ugye ti sem hittétek el, hogy minden igaz abból, amit a költők és írók szerelmi életéről az irodalomkönyvekben olvastunk? A magánéleti, intim szférába betekinteni mindig nagyon izgalmas, különösen, ha mindezt ismert hazai művészeink vonatkozásaiban tesszük. Ne száraz évszámokkal és adatokkal tömjük a fejünket, hanem engedjük közel magunkhoz a művész mögött rejlő embert, hiszen így talán mi is megérthetjük majd, hogy vajon miért, és milyen indíttatásból írtak a legnagyobb magyar irodalmi alakok.
Tudtátok például, hogy Ady, Léda és Diósy Ödön, Léda homoszexuális férje hármasban éltek Párizsban vagy, hogy Krúdy Gyula megszöktette szeretőjének kiskorú lányát, majd feleségül is vette? Sorolhatnánk napestig a pikánsabbnál pikánsabb anekdotákat, ám mégsem teszem, hiszen pont erre szolgának Nyáry Krisztián művei, amelyekben Petőfitől Vas Istvánig, Benedek Elektől Szabó Magdáig olvashatunk a szerelem ezer arcáról, és arról, hogy bár valami igazán nagyot alkottak, azért mégiscsak esendő emberek voltak a haza legnagyobb művészei is. A magyar művészek különös magánéletének kétrészes cikksorozatot szenteltünk, melynek első részét itt, a másodikat pedig itt éritek el.
Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 1-2.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg….
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
