- Kovács Krisztián
- 2022. május 24. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Tavaly novemberben ajánlottunk Nektek egy 10-es listát, melyben nagyszerű és klasszikussá vált magyar regényeket szedtünk csokorba, azóta pedig többen kértétek, hogy folytassuk az ajánlókat. Miután ebben a hónapban jelent meg a Libertine Könyvkiadó gondozásában Szerb Antal A Pendragon legenda című regényének újraszerkesztett, exkluzív kiadású változata (erről ITT írtunk részletesebben), így – miután a Nincs időm olvasni kihívás havi közös könyve is egyben (és kizárólag ITT szerezhető be) – mindez tökéletes apropót biztosított ahhoz, hogy újra elővegyünk 10 nagyszerű magyar klasszikust, melyek nagyobbik részét még külföldön is elismerik, és melyekből olyan nagyszerű írók inspirálódtak, mint Nádas Péter, Krasznahorkai László, Esterházy Péter, Nyáry Krisztián, Závada Pál, vagy épp Grecsó Krisztián.
Mit lehet írni a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról? Erzsi és Mihály kapcsolata annak példája, miként megy el észrevétlenül egymás mellett két ember, akik épp összekötötték életüket. Így aztán Mihály épp a nászútján határozza el, hogy új útra lép, és hagyja, hogy ösztönei vezéreljék, hogy oda vesse az élet, ahová gondolja. Örökérvényű történet a felelősség magunk mögött hagyásáról, terveink felrúgásáról, és a lehetőségek megragadásáról, útkeresőknek erősen ajánlott olvasmány Szerb Antal csodálatos szavaival és mondataival körítve. Az Utas és holdvilág időtlen mese az emberi vágyak természetéről, mondanivalója máig mit sem kopott, és bár előszeretettel nevezik filozofikus regénynek – ami igaz is rá – és bár a jelző sokakat elrettent, fontos hozzátenni, hogy kevés magyar regény akad, melynek prózájában ekkora érző szív dobog.
A 2015-ben elhunyt Fejes Endre talán leghíresebb műve, mely 1962-ben látott napvilágot a Magvető Kiadónál Csernus Tibor nagyszerű illusztrációival kiegészítve. Fejes műve 50 év magyar történelmén átívelve mutatja be egy munkáscsalád életét az „ezerszer áldott nyolcadik kerület”-ből. A tragikus történet folyamán a prolikörnyezet lakói születnek, férjhez mennek, elválnak és temetnek – miközben átlendülünk az első világháborún, a fehérterroron, konszolidálódik a Horthy-korszak, kitör és befejeződik a második világháború. Rendkívül sűrű szövésű történet, hiszen évtizedek elevenednek meg tűpontosan alig több mint 200 oldalon, a végeredmény mégsem válik kapkodóvá, mert Fejes írói zsenialitása éppen abban áll, hogy mindig pontosan érzi, hova kell helyezze a történet érzelmi fókuszpontját ahhoz, hogy a születések és halálok váltakozásán át is átélhetővé váljon az olvasó számára.
A József Attila-díjas magyar író, újságíró második írói korszakának ékköve pályafutása talán leghíresebb regényévé is vált 1964-es megjelenésekor, és máig ez számít a legnépszerűbb Szilvási-műnek, hiába jelent meg az írónak összesen közel 30 regénye. Nem véletlen, ugyanis a kisiklott életű orvos, Dr. Kelemen András szokatlan, olykor mégis túlságosan hétköznapi kálváriája még a vele történteken túl is képes valamiféle furcsa erőt és meggyőződést közvetíteni az olvasó felé, mondhatni az Albérlet a Síp utcában valahol a soha meg nem szűnő remény leképezése, ami kiolthatatlan az emberből a legzordabb időkben is. Sajnálatos módon érző, lélegző hősei, és a lapokon lassan csordogáló történetben megelevenedő világ is túlságosan ismerős, és olvasás közben nem véletlenül érezzük úgy, mintha csupán napok teltek volna el a megírása óta.
Kétségtelen, hogy az 1959-es Iskola a határon Ottlik Géza viszonylag karcsú írói életművének magnum opusa, és egyben a XX. századi magyar irodalom egyik legfontosabb regénye, melyből olyanok merített inspirációt, mint Nádas Péter vagy Esterházy Péter, ugyanakkor első műve sem kevésbé emlékezetes, igaz, hangulatát tekintve egész más. Az 1957-es Hajnali háztetők egy csupán a felszínen könnyednek látszó kisregény, egy szélhámos viszontagságos döntéseinek krónikája, mely halványan még F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsby-jének hangulatát és narratíváját is megidézi, mindezt olyan végtelen, már-már lektűröket idéző lazasággal, ami párját ritkítja. Ottlik ráadásul mindazt, amit el akart mondani helytállásról, barátságról, vagy szerelemről hosszan kifejtve főművében, itt mintegy zanzásítva, ám nem kevésbé érzékletes módon, de jóval rövidebben tárja az olvasó elé.
A Kossuth-díjas művész, a népi írók egyik legnagyobbika mintegy saját, külföldön szerzett tapasztalatait is latba vetve írta meg 1932-ben első Ábel-regényét, az Ábel a rengetegbent, mely folytatásokban jelent meg a Brassói Lapok című kiadványban, akárcsak később az Ábel az országban, és az Ábel Amerikában is. A három regény szorosan egybetartozik, ezért már az 1930-as évek vége óta kapható egy kötetben is. „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – szól a trilógia szállóigévé lett gondolata, mely össze is foglalja a találékony fiú bolyongásainak miértjét, vagy épp életének célját. Ábel ráadásul tipikus népi hős, szerethető, egyszerű, mégis éles eszű, aki a jég hátán is megél, és mindig kiáll az igazáért. Példaértékűen felépített és levezetett trilógia, csodálatos jellemfejlődéssel, kellemesen ízes nyelvezettel, és bár manapság már talán lassúnak hat, egy egész élet bölcsessége rejlik benne, csak tudni kell felfedezni.
Babits Mihály összesen öt regényt írt életében, ebből az első volt, az 1916-ban, tehát több mint száz éve megjelent A gólyakalifa, mely egyben életműve egyik legnépszerűbb darabja is. A mű egyszerre lélektani és detektívregény, a személyiséghasadás és személyiség-megkettőzés modern lélektani földolgozása, az úrifiú és iparostanonc kettős életű figurájának életén keresztül, mindez csodálatos nyelvezettel előadva. A regény jelentőségére jó példa, hogy Tábory Elemér különös kalandjai egyes irodalomkritikusok szerint olyanok művészetének előfutárai voltak, mint Kassák Lajos, vagy a hozzá hasonló, mondhatni avantgárd művészek, mellyel jelentősen megelőzte a korát. Mondhatjuk, hogy Babits műve egy száz százalékos odafigyelést igénylő remekmű, borzongatóan precíz szerkezettel és szerkesztéssel ellátva.
Déry Tibor 1963-as regénye érettségi tétel is volt, bár kétségtelenül nem ettől emlékezetes a politikai okokból bebörtönzött férjét hazaváró Luca története, sokkal inkább azért, mert kevés érzelmesebb, mégis giccstől mentes mű mondta el ennyire találóan, hogy az együvé tartozás valójában az egymásba vetett hit és hűség kérdése, mely akkor is képes táplálni az egymás iránti szeretetet, amikor úgy érezzük, hogy egy világ esküdött össze ellenünk. Déry hihetetlen érzékenységgel járja körbe a szerelem témáját, és megmutatja azt is, hogy ez az érzelem érett korban mennyivel másképp tudja megmutatni magát, és hogy pontos és teljes megéléséhez milyen nagyfokú érzelmi és tapasztalati fejlettség szükséges. Katartikus történet, talán az egyik legjobb, ami kikerült Déry írói műhelyéből, és bőven itt lenne az ideje, hogy a fiatalabb generáció ne csupán a kötelezően megtanulandó érettségi tételt lássa benne, mert Dérytől valójában az életről lehet tanulni.
Az 1939-ben írt kitűnő regény egy beteljesületlen szerelem története. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban kibontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekeivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti, Márai pedig rendkívül finom emberismeretéről tesz tanúbizonyságot, mikor elénk tárja a XX. századi magyar irodalom egyik legfájdalmasabb történetét épp csak 100 oldalban. A szerelem, a düh, a harag, a csalódás regénye ez, Márai fantasztikus szavaiba csomagolva, az emberi lélek kiismerhetetlenségének krónikája, és a tetteink mozgatórugói mögött megbúvó láthatatlan, de a világot befolyásoló mechanizmusok tűpontos feltárása. Akárcsak bármelyik Márai-regény.
Füst Milán 1942-es műve Enyedi Ildikó filmadaptációjának hála újra az érdeklődés középpontjába került, melyben Störr kapitány alakja körül a világirodalom legfontosabb és legnagyobb témái, a szerelem, a házasság és a féltékenység kapja a főszerepet, mindezt a szerző pedig olyan alapos munkával gyúrta egybe, ami azon túl, hogy ad némi egyedi nézőpontot a témaválasztásnak, még nyolcvan évvel a megírása után is éppoly aktuális, mint hajdanán. A párkapcsolati, házassági dinamika már-már lélektani feltárása ez, a nézőpontok értelmezése és összevetése, és az azon át történő igazságtétel regénye, ami megint csak rávilágít, hogy a másik fél megértéséhez nem elég annak szándéka, ugyanakkor teljes elfogadásához mégis a szereteten át vezet az út. Bár megjelenésekor meglehetősen fanyalgó kritikák érték, Füst pedig úgy érezte, hét évet áldozott feleslegesen életéből a regény megírására, az utókor egyértelműen igazolta a mű létjogosultságát és értékét.
Szabó Magda idestova harminc nyelven elérhető remekműve egy visszaemlékezésekkel tarkított belső monológ, melynek külföldi eladásait Herman Hesse dicsérő sorai segítették, és mely Encsy Eszter gyarló életét mutatja be, aki egész létezése alatt mintegy önmaga ellensége volt. Örökké féltékeny legjobb barátnőjére, olyannyira, hogy aztán elveszi tőle férjét és szerelmét. Szabó Magda regénye 1948-ban megkapta a Baumgarten-díjat, amit még aznap felsőbb utasításra vissza is vettek tőle, ő maga elveszítette állását, és legközelebb csak az 1950-es évek végén publikálhatott újra, így bár Az őz az első műve, hivatalosan mégis a Freskó után jelent meg újra. Ekkor azonban megindult a világhír felé, szerzőjéből szabadfoglalkozású írót kreált, és a maga teljességében mutatta be a később a világ számára megismert érzékeny hangú és kiváló megfigyelőt, az emberi érzések tűpontos ismerőjét.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.