Irodalom

Raymond Chandler, a meggyötört ponyvakritikus, és a krimi pápája

Hirdetés

Sokszor és sokat foglalkoztunk már a krimi irodalommal, és vélhetően még fogunk is, különösen, ha a XX. század 30-as, 40-es éveiben kibontakozó mozgalmak jutnak eszünkbe. Izgalmas időszak: Agatha Christie ekkor már javában ontja magából Hercule Poirot-történeteit, miközben az óceán túlsó felén vadonatúj mozgalom bontakozik ki a bűnügyi irodalom berkein belül egy bizonyos Samuel Dashiell Hammett vezérletével, aki főszereplőjén, Sam Spade magánnyomozó alakján át radikálisan új irányvonalat hoz a krimi műfajába, hogy azt aztán egy zaklatott életvitelű pályatárs végül világhírnévhez juttassa.

Kevés szerző létezik a krimi műfaján belül, aki eklektikusabb utat járt be a világhírnév felé vezető úton, mint Raymond Thornton Chandler, akinek neve még manapság is monolitként magasodik a bűnügyi irodalom modern nagyságai fölé, és akitől gyakorlatilag mindenki, aki 1950 után krimiírásba fogott, tanult valamit, leginkább történetvezetés, és stilisztika terén, és aki egymagában bizonyította, hogy a krimi sokkal többet is jelenthet, mint a korszakra oly nagyon jellemző, újságárusoknál kapható filléres ponyvairodalmat. Raymond Chandler idén épp 61 éve hunyt el, ennek kapcsán elevenítjük fel most a pályafutását.

Raymond Chandler (1888-1959)

Raymond Chandler (1888-1959)

Egy örök kívülálló

Az 1888-ban Chicagóban született Chandler szüleivel együtt már hét éves korában Nagy-Britanniába költözött, a kvéker ír származású anya és apa hatására a fiatal fiú gyökértelen idegenként nőtt fel, bejárta Európát, ám bárhova is vetette az élet – megfordult Londonban, Párizsban, Németországban pedig több helyütt is – mindenhol igazi kívülállónak érezte magát, nehezen barátkozott, ha sikert is ért el egy-egy társaságban, képtelen volt huzamosabb ideig fenntartani a kapcsolatait, a különösen fiatalon beköszöntött furcsa magány pedig két dolgot indukált nála: vonzalmat az alkoholhoz, és kiteljesedést a versek világában.

Chandler verseit manapság a legtöbb irodalmár naiv, már-már szánalmasan romantikus próbálkozásoknak minősíti, melyek semmiféle összhangot nem mutatnak a később a kemény krimi szószólójává váló írólegendával, az viszont kétségtelen, hogy az írással való napi szintűn foglalatoskodás megadta élete követendő irányvonalát, így hamar a Daily Express és a Bristol Western Gazette riportere lett, míg végül 1917-ben be nem lépett a kanadai hadseregbe, hogy a kötelékben szolgáló társaival együtt harcoljon Franciaországban.

A hosszú álom első kiadása

A hosszú álom első kiadása

A felemelkedés évei

Chandler a háború után Los Angelesbe költözött, ahol minden olyan állást elvállalt, melyből egy kis pénzt kereshetett, így húrozott teniszütőket, de dolgozott gyümölcsültetvényeken termésszedőként is, végül 1922-ben képesítés nélküli könyvvizsgálóként kezdett dolgozni, melyben precizitásának hála olyan remeknek bizonyult, hogy 9 évi munka után cége, a Dabney Oil Syndicate kinevezte alelnöknek. Páratlan és páratlanul gyors karrier, ami azonban az immáron házas férfiból a lehető legrosszabb énjét csalta elő. A folyamatos nőügyek, és az egyre inkább elharapódzó alkoholizmusa miatt csak rövid ideig töltötte be a posztot, törvényszerű elbocsátása után pedig megkezdődött az út az írólegendává váláshoz.

Chandler írói felemelkedése ugyanakkor nem tisztán diadalmenet, sokkal inkább egy rendkívül kétélű történet, melyben a szakmai és csekély anyagi sikerek éles ellentétben állnak az emberi viszonyokkal, és tettekkel. Chandler tehetsége azonban messze nem csak írói nagyságában rejlett, sokkal inkább a lehetőségek felismerésében. Az 1929-ben kipattant gazdasági világválság a könyvipart kevésbé érintette, számtalan ponyvaíró épp ekkoriban ért karrierje csúcsára, így történt ez többek közt Edgar Rice Burroughs-al, Tarzan kitalálójával, valamint a korai krimik két, manapság keveset emlegetett alakjával, Erle Stanley Gardnerrel, és Edgar Wallace-al. Utóbbiak útját látta Chandler követendő példának a biztos megélhetés felé vezető úton.

A Black Mask egyik száma benne Chandler írásával

A Black Mask egyik száma benne Chandler írásával

A Black Mask és a csúcs

A Black Mask magazint 1920-ban indította útjára H. L. Mencken újságíró és George Jean Nathan drámakritikus. A magazin a kibontakozó hard-boiled krimimozgalom alapját képezte, különösen, miután 1929-ben a lap folytatásokban közölte Dashiell Hammett korszakalkotó művét, A máltai sólymot. A kalandot, a misztikumot, a fordulatos történetet és a kemény karaktereket kiváló arányérzékkel keverő sztorik óriási közönséget hoztak az amerikai társadalom szépreményű mindennapjaiból épp csak felébredő olvasói közegben, ami többek közt Chandler ambícióinak a kiteljesedését jelentette. Az író ekkor már évek óta tudatosan igyekezett a kikövezett úton járva ponyvaíróvá képezni magát, míg végül első regényét elfogadta az Alfred E. Knopf kiadó.

A hosszú álom 1939-ben jelent meg, és zajos sikert aratott. Chandler felhasználta mindazt, amit Wallace, Gardner, és leginkább Hammett műveiben látott, ám stilisztikailag jóval magasabb szintre emelte a stílust, mely ennél fogva bőven meghaladta azt a szintet, melyet akkortájt ponyvának tituláltak. Philip Marlowe magánnyomozó alakja valójában novella formában persze már 1933-ban bemutatkozott a Black Mask hasábjain, de részletesebben, regényalakban kibontva mutatta meg igazán Chandler rendkívüli hangulatteremtő képességét, és világra való cinikus reakcióit, melyek később a film noir alapjait is szolgáltatták.

A hosszú álom filmadaptációjának plakátja

A hosszú álom filmadaptációjának plakátja

A ponyvakritikus regényíró, aki senkivel sem találta a hangot

Chandlerrel nem volt egyszerű kijönni, Dashiell Hammett kifejezetten unszimpatikus embernek írta le kortársát, de a regényíróként befutott, és így önmagát Hollywoodban is kipróbáló szerző a stúdióban is talált ellenlábasokat stílusával és magatartásával, amit csak súlyosbított elharapódzó alkoholizmusa. Bár keresett forgatókönyvíróvá vált, és együtt dolgozott többek közt Billy Wilderrel James M. Cain regénye, a Kettős azonosság adaptálásán is, részleges sikereket elérve, olyanokkal volt képes összeakasztani a bajszát, mint pl. Alfred Hitchcock, akivel az Idegenek a vonaton szkriptjén dolgoztak együtt.

Chandler ráadásul saját pénzügyeiben is egyre felületesebb lett, ennek hatására pl. összetűzésbe került a brit adóhatósággal a szigetországból érkező jogdíjai miatt, és a jogi herce-hurca arra ösztökélte, hogy lemondjon brit állampolgárságáról, mely természetesen szintén zajos visszhangot keltett. Chandler emellett még a második világháború előtt kiadott jó néhány tényirodalmi értekezést, mellyel odaszúrt azon ponyvaíróknak, akiktől pályája elején ő maga is számtalan szakmai fortély eltanult.

Chandler és a jellegzetes pipája

Chandler és a jellegzetes pipája

A gyilkosság egyszerű művészete

Chandler a kor divatjával szemben úgy tudott a hard boiled pápájává válni, hogy jóval finomabban megmunkált, rendkívül irodalmi prózája túlmutatott az olyan kortársakon, mint a James Bond-történeteivel ekkoriban berobbanó Ian Fleming. Lírai hasonlatait, szóalkotásait, pergő párbeszédeit összességében olyan később irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett kiválóságok is dicsérték, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway, vagy épp William Faulkner, aki többek közt A hosszú álom filmváltozatának forgatókönyvéért is felelt később.

1944 decemberében aztán megjelent Chandler tollából a The Simple Art of Murder című munka, mely manapság is a ponyvairodalmi kritika egyik irányadó műve. Chandler mindenkinek odaszúr egy kicsit James Fenimore Coopertől, Agatha Christie-n és Sir Arthur Conan Doyle-on át egészen Dashiell Hammettig, aki talán az egyetlen az esszégyűjteményben, akiről a szerző elismerően is megnyilatkozik. Chandler sosem volt a megalkuvás híve, ám mindezek hatását inkább csak 1954 után kezdte érezni, mikor felesége, Cissy Pascal elhunyt. Az író nagy ugrásokkal indult meg a lejtőn, és több öngyilkosságot is megkísérelt, miközben bánatában korábban általa sokat szidalmazott, gyenge minőségű fércponyvákat gyártott nap, mint nap. Legyengült, megtépázott, depresszióban őrlődő szervezete végül 1959-ben feladta a tüdőgyulladással vívott harcot.

A krimi irányadó kritikai műve

A krimi irányadó kritikai műve

Chandler kitartó hatásai

A krimi pápája összesen nyolc regényt írt pályafutása során, az utolsót 30 évvel a halála után Robert B. Parker fejezte be, emellett több tucat novellája, esszéje és cikke jelent meg a detektívirodalomról, amivel nem csupán jelentős krimiíróként, de akár bűnügyi irodalmárként is tekinthetünk alakjára. Munkássága számtalan későbbi krimiíróra hatással volt, köztük John Sandford, Michael Connelly, James Ellroy, Elmore Leonard, vagy Harlan Coben, de még az alapvetően a krimin belül más hangulati típust jelentő skandináv szerzők közül is megemlíti hatásaként többek közt Stieg Larsson, vagy Jo Nesbo is.

Chandler minden regénye megkapta a maga filmadaptációját, melyek közül a leghíresebb egyértelműen a Humphrey Bogart főszereplésével készült A hosszú álom, mely nem csupán egy komplett filmes zsánert teremtett meg, de Bogart ballonkabátos alakjával a magánnyomozók máig aktuális archetípusát vázolta fel a popkultúra számára. Chandler minden emberi hiányosságával együtt is a krimi irodalom ikonikus hőse, akit nem különösebben érdekelt, mit gondolnak róla a pályatársak, aki választott zsánerét sokkal többre tartotta, mint a korszellem, és aki törekvéseivel képes is volt azt egy új szintre emelni.

Kapcsolódó cikkek

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Winston Groom 77 éves volt

Elhunyt Winston Groom, a Forrest Gump szerzője

A kiváló író 77 éves volt, világhírű regényéből 2 millió példányt adtak el.

Hírek

2020. 09. 18.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Rettegett diktátorok és az irodalom

Véreskezű diktátorok, akik könyvírásra adták a fejüket

A történelem mészárosai, akik ideológiájukat a könyvesboltok polcaira is eljuttatták.

Történelem

2020. 09. 18.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Stephen King nagyjából 400 millió eladott példánynál jár világszerte

7 hátborzongató Stephen King regény, és benne 7 pszichológiai motívum

A horrorkirály és az allegorikus, vagy épp közvetlenül ábrázolt lélektan.

Irodalom

2020. 09. 21.

Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

Világirodalmi krónikák 19. – Arthur C. Clarke: A gyermekkor vége

A regény, mely regényíróvá tette a tudóst, és elindította irodalmi karrierjét.

Irodalom

2020. 09. 18.

Fekete Afrika hangjai

A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

Irodalom

2020. 09. 16.

Agatha Christie plagizált volna?

A bűnügyek koronázatlan királynője – 130 éve született Agatha Christie

A kiapadhatatlan fantáziájú nagyasszony, aki nélkül a krimi nem lenne ugyanaz.

Irodalom

2020. 09. 15.

A Nautilus és az óriás tintahal

10 legendás kalandregény, mely megszerettette velünk az olvasást

Gyerekkorunk hősei, akik miatt mi is hősnek éreztük magunkat.

Irodalom

2020. 09. 14.

Facebook közösség