- Kovács Krisztián
- 2021. szeptember 15. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Mikor tavaly bezártak az iskolák, a szülők alighanem elsődleges kérdése az volt, miként zajlik majd az oktatás, hogyan pótolják az iskolák a kimaradt órákat, hogy a diákok ne maradjanak le a tananyaggal. Az online kurzusok persze részint hamar megoldották a kérdést, ám számtalan helyről hallani lehetett, mennyire nehéz a lurkókat órákig a számítógép előtt tartani, hisz a nagy részük korán indult vakációnak élte meg a helyzetet. Nem állítjuk, hogy az itt következő regények mindegyike könnyű olvasmány, de megfelelő életkorban talán-talán gyógyír lehet az olykor unalmasnak tűnő történelemórákra.
A múlt, és az emberiség történelme kiapadhatatlan ötletanyag, és akit zavarnak az évszámok, akik sehogy sem képesek megbarátkozni a történelemmel, mégis találhatnak maguknak fogódzót, hiszen az emberi faj mögött álló több ezer évet bizony el lehet mesélni izgalmasan is, vérpezsdítő kalandregénybe, vagy hűvös bűnügyi sztoriba ágyazva, ahol a gyorsan pergő cselekmény miatt az ember szinte észre sem veszi, hogy mennyi mindent megtanulhat az amerikai polgárháborúról, a Napóleoni háborúkról, a Távol-Kelet történelemről, az ókori Rómáról, vagy épp a hidegháborúról és a Hunyadiakról.
Indítsunk is rögtön egy magyar szériával, a korábban főleg sci-fi regényeivel, és novelláival ismerté vált Bán Mór a korábbi angolszász írói álneveit elhagyva saját nevén kezdett bele a Hunyadi-család három tagjának életét párhuzamosan taglaló sorozatába 2008-ban. A tíz kötetesre tervezett ciklus tavaly zárult le, és már évek óta időnként felmerül a megfilmesítés ötlete egy nagyköltségvetésű történelmi sorozat formájában, ami nem csoda, hiszen a magyar középkori történelem egyik közkedvelt időszakának rendkívül olvasmányos, izgalmas és fordulatos feldolgozásáról van szó, ami az olvasók körében több mint százezer példányban talált már gazdára eddig. Bán Mór sorozatának elvitathatatlan érdeme, hogy kendőzetlenül igyekszik leszámolni bizonyos, a Hunyadiakat érintő sztereotípiákkal, és bemutatja a legenda alatt megbúvó hús-vér embereket, jó és rossz döntéseikkel együtt. Bán Mór ciklusából épp most rekordösszegért készül magyar filmsorozat.
Bán Mór: Hunyadi-ciklus /Forrás: makohirado.hu/
És még továbbra is maradunk itthon, hiszen a felvidéki születésű magyar író, Bíró Szabolcs, bár még mindig csak 32 esztendős, már rendelkezik több nagyívű történelmi regénnyel is, köztük egy hat részes Anjouk-sorozattal, mely a magyar történelem XIV. századának elején veszi fel a fonalat, és a valós történelmi tényeket keveri a fikcióval. Bíró ciklusán érződik a mögötte megbúvó elképesztő mennyiségű kutatómunka, hiszen bár alapjaiban intrikákkal, és fordulatokkal átszőtt kalandregényekről beszélhetünk, a háttérben mégis megbújik a történelmi ismeretterjesztés gondolata és törekvése, ráadásul érződik az is, hogy a szerző nem csupán írói eszközként, háttérábrázolásként kezelte a történelmet. Rendkívül pörgős történetvezetése okán bátran ajánlható azoknak is, akik még csak most ismerkednek a történelmi regényekkel, és eddig sztereotípiák miatt ódzkodtak belevágni egy-egy sorozatba.
Bíró Szabolcs: Anjouk-sorozat /Forrás: dunapartprogram.hu/
A valaha volt egyik leghíresebb dél-afrikai író idén januárban már a 88. évét töltötte be, de töretlen lelkesedéssel és munkakedvvel dolgozik történelmi kalandregényein. Smithről bátran kijelenthető, hogy gyakorlatilag folyamatosan magas minőséget alkot, emiatt több sorozata közül bármelyik igényes olvasnivaló lehet, én most mégis a számomra legkedvesebbet választottam. Az 1964-ben az Amikor az oroszlán zabál című kötettel induló, és tavaly a 19. köteténél járó széria a Courtney-család történetét meséli el. Az egyes epizódok megjelenése nem feltétlenül kronológiai sorrendben követi az eseményeket, bátran ugrándozik az időben, de alapvetően az 1667-es esztendőben veszi fel a fonalat, és egészen a második világháborúig követi a vérvonal képviselőinek olykor nyaktörő kalandjait Afrika vadregényes tájain át.
Wilbur Smith: Courtney-sorozat
A Tű a szénakazalban, és A katedrális sok millió példányban elkelt bestseller írójának szívügye a történelem, éppen ezért 2010-től gigászi, több, mint 3000 oldalt számláló trilógiában írta meg a XX. század történetének legérdekesebb momentumait. A több tucat szereplőt biztos kézzel mozgató trilógia a század legelső éveiben kezdődik, a harmadik kötet pedig az 1980-as évekig követi végig több család több generációjának viszontagságos napjait, fordulatos, és átfogó portrét adva a világháborúkról, a hidegháborúról, a társadalmi átrendeződésekről, krízisekről, és válságokról, a polgárjogi mozgalmakról. Elképesztő kutatómunkáról színt valló sorozat ez, nem hiába nevezte számtalan kritikus Follett fő művének úgy, hogy a wales-i születésű író azért az elmúlt 40 évben számtalan világsikert szállított már az olvasóknak, a műveit pedig az Évszázad-trilógia megjelenése előtt is már legalább 100 millió példányban adták el.
Ken Follett: Évszázad-trilógia /Forrás: konyvtacsko.blog.hu/
Az angol író a történelmi regények igazi mágusa, és egyik leghíresebb művelője, bár számtalanszor megkapja kritikaként, hogy elfogultan viseltetik az angol hősök irányába, zsenialitása mégis megkérdőjelezhetetlen. Hosszú pályafutása során Cornwell külön sorozatot szentelt az Arthur-mondának, a keresztes háborúknak, és a 9. századi angol históriáknak is, egyik legnépszerűbb ciklusa mégis a Sharpe-sorozat, mely egy angol katona alakján át vezet el minket a Napóleoni-háborúk idejére, nagyjából 20-30 esztendő történelmét sűrítve az ezidáig magyarul megjelent 21 nagysikerű kötetbe, majd az író a történet lyukainak befoltozása érdekében a sorozat lezárultát követő években még legalább három regénnyel bővítette is a ciklust.
Bernard Cornwell: Sharpe-sorozat /Forrás: jofogas.hu/
Még egy Cornwell remekmű, ezúttal csupán négy kötetben, a világhírű szerző az amerikai polgárháború kulisszái közé vezet be minket egy közkatona, Nathaniel Starbuck felemelkedésén keresztül. Az 1993 és 1996 között megjelent szériát Cornwell több interjúban is befejezetlennek minősítette, vagyis jó esély van rá, hogy egyszer még visszatér bostoni születési főhőséhez, amit egyébként számtalanszor az olvasói is kértek már tőle, ugyanakkor ez közel 25 év alatt nem történt meg, Cornwell pedig idén már a 77-et töltötte, tehát lehetséges, hogy ez így is marad. Ettől függetlenül a Starbuck-krónikák kerek egésznek tekinthető történetet alkotnak, fiktív és valós történelmi személyek alakján keresztül látványosan megírt csatákban tárják fel az amerikai történelem egyik legsötétebb időszakát, és a helytálló katonák lelki világát.
Bernard Cornwell: Starbuck-krónikák /Forrás: konyvmegallo.hu/
Clavell sokak szerint a történelmi ponyva királya, akinek későbbi írói koncepcióinak központi témáját, a Távol-Kelet világát a második világháború csendes-óceáni hadszínterén szerzett tapasztalatai ihlették. Első regénye még nem kapott különösebb visszhangot, ám az 1975-ös A sógun című kötet a maga 1300 oldalával több, mint 10 millió példányban fogyott, és világhírnevet szerzett neki. A később az ún. Ázsia-ságává bővülő sorozat lazán összefüggő, egymás cselekményét akár évszázadokkal követő, összesen hét kötetből épült fel, melyekben megismerhettük az 1600-as évekbeli Japánt, a XIX. és XX. század közepi Hong Kongot, vagy az 1970-es évek végi Iránt is. Clavell szövevényes, politikai intrikákkal, és éles társadalomkritikával átszőtt művei rendkívül olvasmányos kalandokat kínálnak, és a mai napig elképesztő népszerűségnek örvendenek.
mes Clavell: Ázsia-saga /Forrás: vatera.hu/
Robert Merlét egykor az irodalom egyik legsokoldalúbb, gyakorlatilag bekategorizálhatatlan írójának neveztük, aki ugyanúgy megállta a helyét, ha hidegháborús thrillert, második világháborús memoárt, társadalomkritikus tényregényt, vagy épp vallási és apokaliptikus felhangokkal átitatott sci-fit írt. Az idehaza is rendkívüli népszerűségnek örvendő francia író 1977-ben döntött úgy, hogy önálló regények helyett írói pályafutása hátralévő részét a francia történelem leghíresebb időszakának tablójával, és annak felfestésével tölti. Az 1977 és 2003 közt megjelenő Francia históriák sorozat az egyik legösszeszedettebb, és a tőle elvárható módon legolvasmányosabb széria a XVI. és XVII. századi francia történelemről, rendkívül átfogó portré, mely csak saját hazájában több mint 5 millió példányban kelt el, és ami miatt számtalan kritikus nevezte meg az írót a XX. századi Alexandre Dumas-nak.
Robert Merle: Francia krónikák
Némileg talán más terep, ezúttal ugyanis a történelmet, és a bűnügyi regények jellemzőit zseniális ötvöző Steven Saylor Gordianus-sorozatáról van szó, mely idestova szintén közel másfél tucat kötetet ért meg. Saylor zseniálisan ötvözte a klasszikus detektívregények hangulatát, fordulatait, és karaktereit az ókora Róma történelmével, ahol a bűnügyek olyan ismert alakokat érintenek, mint Nagy Sándor, Kleopátra, Crassus, Cicero, Marcus Antonius, vagy épp Julius Ceasar. A sorozat 1991-ben indult, és hamar nagy népszerűségre tett szert, az utolsó kötet 2018-ban került a boltok polcaira, miután pedig abszolút Agatha Christie-hez hasonlóan lazán összefüggő darabokat takar, gyakorlatilag bármeddig folytatható. A széria nagy erénye, hogy miután Saylor maga is diplomás történész, aki ráadásul az ókorra specializálódott, a krimi jelleg alatt mindig megbújik a tanító jelleg az ókori Róma történelmének részleteiről.
Steven Saylor: Roma Sub Rosa-sorozat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
