- Kovács Krisztián
- 2020. október 16. | Becsült olvasási idő: 7 perc
A félelem egy alapvető, öröklött mechanizmus, ahogy azt a közkedvelt pszichológus, Paul Ekman is találóan megjegyezte, egy a veszélyes- vagy bizonytalan helyzetekre adott tudattalan reakció. A művészet hamar megtalálta az utat, hogy ráerősítsen az emberek félelmeire, vagy akár új okot szolgáltasson rá, új ingerek formájában. A képzelet birodalma így az elmúlt évszázadok, sőt évezredek során számos teremtményt hívott életre, mely a befogadó közeg félelmeit volt hivatott életre kelteni, és táplálni.
Korábban foglalkoztunk már azzal a színes evolúciós folyamattal, melyen a horrorirodalom átesett az idők során, most azonban ebből is kiválogattuk azokat a lényeket, melyek leginkább a frászt hozták ránk olvasás közben. A legtöbbjük mára szerves része a popkultúrának, sokat idézett, és feldolgozott alakok, akik emiatt azért némileg el is veszítették kezdeti félelmetes mivoltukat, ám az eredeti művek lapjain a mai napig hatást gyakorolnak az emberre, és hát mi is lenne egy szorgalmas szörnyeteg legnagyobb ambíciója, ha nem ez? Nézzük is akkor!
Hol és mikor jelent meg? Bram Stoker Dracula gróf válogatott rémtettei című regényében 1897-ben.
Sokan a vámpír, mint fogalom megteremtését is Stoker regényéhez kötik, noha már az ókori Asszíriából is maradtak fent értekezések olyan lényekről, akik visszatértek a halálból és az élők vérét itták, sőt, John Polidori a 19. század elején Mary Shelley-vel versenyezve megírta A vámpír című regényét, de kétségtelen, hogy szélesebb körben Stoker regénye terjesztette el a fogalmat, és a mai napig ő leghíresebb vámpír alak a popkultúra történetében. Dracula számtalan filmadaptációt megélt, olyan hírességek bújtak a vérszívó gróf bőrébe, mint Max Schreck, Lugosi Béla, Christopher Lee, Frank Langella, vagy Gary Oldman, az eredeti regény pedig magyarul is vagy féltucat kiadást ért meg. Két éve pedig az Agave Kiadó kihozta Stoker leszármazottjának Dacre Stokernek, és a népszerű amerikai krimiszerző, J. D. Barker közös előzményregényét, a Dracult is.
Gary Oldman Dracula szerepében 1992-ben Forrás: www.bustle.com
Hol és mikor jelent meg? H. P. Lovecraft novellája Cthulhu hívása címmel 1928-ban látott napvilágot a Weird Tales magazinban.
Lovecraft kultikus alak a horrorirodalom rajongóinak körében, munkássága köré komplett vitacsoportok szerveződtek, és számtalan szerző volt, aki maga is tovább építette a Lovecraft által kreált mítikus legendáriumot, melyet csak Cthulhu-mítoszként emlegetnek manapság. A mítosz központi alakja a Nagy Öregek, a szörnyistenek tagja, az embertestű, denevérszárnyú, polipfejű gigantikus istenség, a gonosz megtestesítője. Lovecraft kimagasló érzékkel írt úgy szörnyűséges teremtményeiről, hogy azok a maguk teljes alakjában olykor alig-alig jelentek meg a novellákban, erőteljes, borzongató hangulatú írásai talán épp emiatt máig nem veszítettek hatásosságukból. Lovecraft fantáziájának, és mítoszteremtésének erejét jól mutatja, hogy Hollywood a mai napig nem rontotta el leghíresebb művét egy gagyi és újraértelmezett adaptációval.
A. Wallin szenzációs festménye Cthulhu-ról Forrás: www.reddit.com
Hol és mikor jelent meg? Stephen King Az című regényében 1986-ban.
Pennywise, a gyilkos bohóc az egyik manifesztációja a regény hét főszereplő gyermeke által csak Az-ként emlegetett, 27 évente életre kelő borzalmas, ősi entitásnak, mely számtalan alakot képes felvenni, akár egy mumus, és ami végtelen étvágyával egy egész kisváros lakosságát fenyegeti. King egyik leghíresebb regénye, és kétségtelenül legkultikusabb teremtménye, a coulrofóbia, vagyis a bohóciszony fóbiájának táplálója nem is feltétlenül csak azért, mert félelmetes, ahogy félelmüket életre keltve beférkőzik a gyerekek fejébe, hanem azért, mert mindezt pimasz és groteszk humorral teszi. Az története két filmadaptációt ért meg, a legutóbbi, tavalyi próbálkozás végre megadta ennek a kiváló regénynek a megfelelő filmes kereteket, és nagy siket is aratott, a folytatás pedig elvileg már idén érkezik a mozikba.
Pennywise a legújabb Az adaptációban Forrás: www.theverge.com
Hol és mikor jelent meg? Mary Shelley Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényében 1818-ban.
Shelley – többek közt a már említett John Polidorival versenyezve – a Genfi-tó partján, mindössze 19 évesen írta meg első regényét, mely önmagában bátran nevezhető a gótikus horror alfájának, és mintegy a horrorműfajt alapjaiban megteremtő irányzat első tagjának is. Shelley regénye leginkább kifinomult és máig érvényes mondanivalója miatt is igazi klasszikus, a hullák testrészeiből összevarrt, és életre keltett lény az ember tükörképe, ahogy a folyamatos tanulással a világra való rácsodálkozástól eljut a gonoszságig, egy mese arról, miként akar az ember istent játszani, és mennyire nincs tisztában vele, milyen hatalmakat szólít meg. Nem hiába, Shelley regénye is számtalan adaptációt kapott, a teremtmény leghíresebb életre keltője talán Boris Karloff, de eljátszotta 1994-ben Robert de Niro is, sőt, színpadon a Sherlockot alakító Benedict Cumberbatch-et is láthattuk a teremtmény szerepében.
Boris Karloff élete leghíresebb szerepében Forrás: www.biography.com
Hol és mikor jelent meg? Robert Louis Stevenson Dr. Jekyll és Mr. Hyde különös esete című regényében 1886-ban.
A tematika némileg hasonlít Shelley regényéhez, azzal a változással, hogy a tudós, Dr. Henry Jeckyll itt saját magán kezd kísérletezésbe, melynek következményeként megszületik Mr. Hyde, saját maga romlott énje, aki bűnt bűnre halmoz féktelen és gonosz természetével. Stevenson tökéletesen világít rá, hogy minden emberben lakozik egy rosszabbik én, akit nem szabad hagynunk felszínre törni, és az örökérvényű mondanivaló szintén a popkultúra neves szörnyetegei közé emelte Mr. Hyde alakját. Legnépszerűbb filmes adaptációjában a legendás Spencer Tracy keltette életre 1941-ben, de megjelent a 2004-es Van Helsing című filmben, és Alan Moore kiváló képregényében, a The League of Extraordinary Gentlemenben is, arról nem is beszélve, hogy Stan Lee bevallottan róla mintázta a képregényfigura, Hulk alakját.
Fredric March Mr. Hyde-ként 1931-ben Forrás: www.oldhollywoodfilms.com
Hol és mikor jelent meg? Jules Verne Húszezer mérföld a tenger alatt című regényében 1870-ben.
Verne egyik leghíresebb és méltán legismertebb regényének főhőse Nemo kapitány, aki a világ elől a Nautilus névre keresztelt tengeralattjáróra menekült, és akinek véletlen találkozások folytán most újra az emberekért kell harcolnia. Hiába nem horrorregényről van szó, mégis a korabeli kaland- és fantasztikus regények egyik legrémisztőbb momentuma itt található, méghozzá annál a fejezetnél, mikor egy valóban gigászi tintahal rátámad a Nautilusra, és a fickándozó csápok ellen vívott harcban kis híján maga Nemo kapitánnyal is életét veszti. Verne tűpontos leírásai segítik magunk elé képzelni a természet e hatalmas szörnyetegét, amit egyébként a talán leghíresebb filmes adaptáció, az 1954-es Nemo kapitány, Kirk Douglas főszereplésével tökéletesen, és a kornak megfelelő kimagasló technikával ábrázol. Nekem gyerekként okozott pár kellemetlen pillanatot.
A gigászi tintahal az 1954-es film konceptfestményén Forrás: pinterest.com
Hol és mikor jelent meg? H. G. Wells Az időgép című 1895-ös regényében.
Az időgép Wells legtöbbet emlegetett regényei közé tartozik, és az időutazás, mint sci-fi elem egyik legrégebbi ábrázolását rejti. Főhőse egy távoli korba utazik, ahol egy a napfénytől elzártan élő, szürkés-fehér bőrű, vörös szemű, látszólagosan eltorzult fajjal találkozik, melyről kiderül, hogy az emberiség egyik leszármazottja. A morlockok külsőre Wells leírásai szerint leginkább Tolkien orkjaira hasonlítanak, bizarr és taszító lények, akik vadásznak az emberre, és meg is eszik őket. Wells pesszimista jövőt jósolt az emberi evolúció kiteljesedésének, vízióját, és teremtett lényeit megjelenésükön kívül ez a tény is meglehetősen félelmetessé teszi. Wells időgépére természetesen lecsapott Hollywood, és 2002-ban épp az író dédunokája rendezett belőle egy egészen nézhető filmet Guy Pearce és Jeremy Irons főszereplésével.
Morlock a 2002-es adaptációban Forrás: pinterest.com
Hol és mikor jelent meg? J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című trilógiájában 1954-ben.
A Balrogok Középfölde tűzdémonjai, akik Sauron és Morgoth szolgálatában álltak. Bár a források eltérőek Tolkien műveiben, minden bizonnyal összesen 9 balrog létezett, a legtöbbjük az Izzó Harag Háborújában elpusztult, akik pedig megmaradtak, a föld alá menekültek. A Gyűrű szövetsége is itt akad bele az egyikükbe Mória bányájának sötét tárnáiban, és végül Gandalf végez vele, kis híján az életét áldozva. A Balrog külső megjelenését leginkább a sátán bibliai alakja ihlette, félelmetes, gigászi, démon, akik legnagyobbja Tolkien mitológiája szerint Gothmog volt, a rettenetes vezér, akit Echtelion győzött le. A Balrog természetesen megjelenik Peter Jackson díjnyertes adaptációjában is, tekintve, hogy a feldolgozás tökéletesen hűen követi a regények cselekményét.
Gandalf megküzd a Balroggal Forrás: youtube.com
Hol és mikor jelent meg? Susan Hill A fekete ruhás nő című 1983-as regényében.
Az angol krimiírónő regényében mintegy kísérletet tett arra, hogy felélessze az Edgar Allen Poe típusú gótikus horrort, ahol még nem a kézzelfogható szörnyűségeken, hanem sokkal inkább a hangulaton és sejtetésen volt a hangsúly. A főszereplő, Arthur Kipps egy isten háta mögötti kisvárosba érkezik egy hagyatéki ügy kivizsgálása miatt. Kipps a temetésen botlik bele a fekete ruhát nőbe, egy halott entitásba, akinek látványa egy gyermek halálát vetíti előre. Sötét, baljós hangulatú, igazi 19. századra jellemző regény és történet, melynek népszerűségét jól jelzi, hogy több filmadaptációja is megjelent, az egyik legutóbb a Harry Pottert is megformáló Daniel Radcliffe főszereplésével, ráadásul feldolgozták rádiójátékban, és 1987-től gyakran játsszák a színházak is.
A fekete ruhás nő Forrás: sky.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
