- Kovács Krisztián
- 2020. március 20. | Becsült olvasási idő: 7,5 perc
Stephen Kinggel számtalanszor foglalkoztunk már az oldalon, ahogy terítékre került Edgar Allen Poe, és H.P. Lovecraft, vagy akár a horrorirodalom elmúlt 250 évben lezajlott evolúciója is, a horroralakok furcsa popkulturális változásai, és a műfaj gazdasági kérdések mentén történő átrendeződése is, de még egyetlen szót sem ejtettünk a mai irodalmi közeg legfontosabb horror szerzőiről, pedig higgyétek el, még a magyar megjelenések közt is bőven akad miből válogatni, így aztán ezt a tartozásunkat igyekszünk most leróni előttetek egy kis ajánlóval.
Igen, ebben a listában nem találjátok meg a horrorkirályt, Stephen Kinget, de nem lesz ott Dean R. Koontz, vagy épp Clive Barker sem, akik túlságosan nyilvánvaló nevei a műfajnak, és akik életműve gyakorlatilag magyar nyelven is hiánytalan. Nem szerepel a felsorolásban egyik kultikus szerző sem, Bram Stokertől Mary Shelley-n és Edgar Allen Poe-n ás H. P. Lovecraftig, vagy Clark Ashton Smith-ig. Higgyétek, így is megéri az olvasást, mert ezek az írók legalább akkora fantáziával áldottak meg, mint a fenti legendák, ráadásul logikus fejlődési metódusok mentén fejlesztették tovább egyik kedvenc műfajunkat.
7+1 kiváló horroríró
Dallas William Mayr, azaz írói álnevén Jack Ketchum, listánk egyetlen sajnos már nem élő tagja. A többek közt 4 Bram Stoker-díjjal kitüntetett szerző a tengerentúlon meglehetősen ismert névnek számít, tavaly januárban, 71 éves korában ragadta el a rák. Ketchum 1981-től jelentette meg életművét, mely mind regények, mind novellák terén meglehetősen tetemes mennyiséget tett ki. Ketchumot Robert Bloch Psycho című regénye terelte a horrorirodalom felé, de legalább ekkora inspirációs forrásként emlegette Ernest Hemingway-t is, miután pedig pályája kezdetén irodalmi ügynökként is tevékenykedett, meglehetősen jól ismerte a szakmát és a piacot.
Mit olvass el tőle? Sajnos magyarul mindössze egyetlen regény érhető el tőle, az viszont nem akármilyen. Az 1989-es A szomszéd lány egy brutális külvárosi történet, ami garantáltan gyomorideget okoz, míg olvasod.
Jack Ketchum: A szomszéd lány Forrás: vatera.hu
Barker az utóbbi néhány évben lopta be magát az olvasók szívébe, köszönhetően az Agave Könyvek Kiadó gondozásának. Barker érdekes figura, egyik regényében gyakorlatilag újrateremti és továbbfejleszti Thomas Harris A bárányok hallgatnak című regényét, a másikban Bram Stoker leszármazottjával karöltve előzményt ír minden rémregények atyjához, a Draculához. Mind a 4MGY-sorozata, mind a Dracul című regény egy szárnyaló és kegyetlen fantáziával megáldott szerzőt mutat felénk, aki természetes módon épít a horror hagyományos kereteire, de nem rest tágítani azokat. Akinek pedig legelső regényére még a megjelenés előtt Stephen King is rábólint, az garantáltan jó esélyekkel indul a zsáner piacán, és ennek megfelelően már ez az első regény is a Bram Stoker-díj döntősei közt szerepelt.
Mit olvass el tőle? Mindent, ami csak megjelent magyarul, én a magam részéről mindenképpen A negyedik majom, és Az ötödik áldozat, valamint A hatodik éjszaka regényeket ajánlom, nem fogod tudni letenni őket.
J. D. Barker: A negyedik majom Forrás: tizkicsikonyv.blogspot.com
Szintén az Agave Könyvek Kiadó nagy fogása volt néhány éve az álnéven alkotó, kanadai származású Craig Davidson, akinek első novelláskötetét olyanok méltatták különböző lapok hasábjain, és interjúkban, mint Clive Barker, vagy Bret Easton Ellis. Nick Cutter álnéven kifejezetten horror regényeket ír, melyek nem mentesek a Stephen King-féle csöpögős brutalitástól sem, A falka című első horror műve pedig rögtön elnyerte a James Herbert-díjat 2015-ben. Cuttert a magyar közönség is a szívébe zárta, ennek folyományaként sorra jelentek meg művei, mígnem a szerző meghökkentő kijelentést tett, miszerint úgy érzi, kiírta magából, ami horror terén benne volt, így más műfajok után néz. Ha valaki követi Davidson pályafutását, bizonyára nem lepi meg a döntés, ettől még nagy kár, ha tartja magát az adott szóhoz.
Mit olvass el tőle? A falka iszonyúan erős regény, ami képi világát és hátborzongató atmoszféráját illeti, kihagyhatatlan, ha pedig ezzel megvagy, következhet A szekta, vagy épp a Mélység.
Nick Cutter: A szekta Forrás: smokingbarrels.blog.hu
Josep Hillström King nem más, mint Stephen King középső gyermeke, a kissé kényelmetlen apai örökség eredményezte a névbeli rövidítést, ami kiváló ötlet, tekintve, hogy Hill mind témaválasztásában, stílusában és hangulatában is számtalanszor idézi a legendás apát. Ez persze nem jelenti azt, hogy másolná a horrorkirályt, az semmilyen szempontból sem vezetne eredményre, Hill megtalálja a maga csavaros és fantáziadús történeteit, nem hiába tulajdonosa már a horrorírók két legfontosabb kitüntetésének, a Bram Stoker- és a World Fantasy-díjaknak. Egyelőre csekély életműve nagyobbik része magyarul is elérhető, legyen szó regényeiről, novelláiról, vagy épp apjával közösen jegyzet kisregényeiről.
Mit olvass el tőle? Hill legjobb regénye számomra egyértelműen az eredetileg 2013-ban megjelent NOS4A2, mely valóban egyenes folytatása Stephen King életművének, ettől függetlenül friss, eredeti és borzongató történet.
Joe Hill: NOS4A2 Forrás: konyvmegallo.hu
Simmons Nick Cutterhez hasonlóan számos műfajban kipróbálta magát, a legtöbben az egyik legeredetibb sci-fi írónak ismerik el, 1989-es regénye, a Hyperion az egyik legfontosabb modern sci-fi remekmű. Simmons saját pályáját a Káli dala című horror regénnyel indította, a zsánerben egyik legjobbját pedig a 2007-es Terror című munkájával adta közre, de ezen felül írt nem egy kiváló krimit is, melyek egyelőre nem érhetőek el magyar nyelven. Simmons igazi díjhalmozó, és alighanem listánk legnagyobb neve, birtokosa többek közt egy Hugo-, két World Fantasy-, kilenc Locus-, és négy Bram Stoker-díjnak. Művészete kiválóan keveri Isaac Asimov, Harlan Ellison, William Gibson, vagy akár Jack Vance hatásait, olykor számtalan szépirodalmi utalással, ahogy látható az a Hyperion-ciklus műveiben is.
Mit olvass el tőle? Simmons az az író, akivel nem igazán vállalsz kockázatot, de ha már horrornál tartunk, az adaptációt is kapott Terror mindenképpen élen jár a mester hátborzongató írásai közt.
Dan Simmons: Terror Forrás: agavekonyvek.hu
Malerman abszolút a modern horror új hullámának képviselője, első regénye, a Madarak a dobozban 2014-ben az év egyik legfontosabb szórakoztatóirodalmi megjelenése volt, ami azóta megkapta a maga filmadaptációját az Oscar-díjas Sandra Bullock-kal a főszerepben. Mindemellett Malerman aktív és elkötelezett zenész, a The High Strung névre keresztelt bandájával évente nagyjából 250 koncertet ad, a hamar ráköszöntött sikernek hála pedig már önálló dokumentumfilm is jelent meg róla. Bár a népszerűséget egyértelműen a debütáló regénye hozta meg a számára, Malerman az az író, aki következő műveivel emelni tudta a tétet és a színvonalat, és alighanem a jövő egyik meghatározó horrorírója lehet belőle, hiszen még mindig csak 43 éves.
Mit olvass el tőle? Már csak népszerűsége miatt is ajánlom a Madarak a dobozban című regényt, de az eddigi legjobbja számomra kétségtelenül a legutóbb megjelent A végzet tébolyult kereke.
Josh Malerman: Madarak a dobozban Forrás: gamekapocs.hu
Egy újabb kiváló név, akit az Agave Könyvek hozott el Magyarországra. Első regénye, a Vértestvérek némileg rokon Jack Ketchum A szomszéd lány című művével, no meg Bőrpofa történetével, egy generációkra visszamenően pszichopata család borzalmas tetteit követi nyomon. A lengyel születésű Ahlbornban a legcsekélyebb finomkodás sincs, művei a végletekig realisták, ám míg Cutter, Hill, vagy Malerman valami földöntúli, interdimenzionális, megfoghatatlan, természetfeletti gonoszról mesélnek, Ahlborn pusztán az emberi lélek feneketlen mélységeit igyekszik feltérképezni, a legkendőzetlenebb kegyetlenséggel, melyre mostanság példa volt, és mindez mégsem csupán egy céltalan trasher regény, a háttérben végig rendkívül komoly, és gyomorszorító dráma bontakozik ki.
Mit olvass el tőle? Ha nem vagy kihíváskedvelő, úgy inkább az És bebújt az ördög című regényét ajánlom, ha mégis, ugorj fejest a Vértestvérekbe.
Ania Ahlborn: Vértestvérek Forrás: anarchiakonyvblog.cafeblog.hu
A végére hagytam egy etalont, ugyanis nyugodtan mondhatom, hogy nekünk, magyaroknak sem kell feltétlenül az angolszász szerzők közt keresgélnünk, ha jó horrort akarunk olvasni. Veres Attila 2017-ben valósággal berobbant a magyar szórakoztatóirodalmi piacra, az Odakint sötétebb három, önmagában is erős tematikát kever, megfogja Jeff VanderMeer weird őrületét, Lovecraft örökségét és hangulatvilágát, és mindezt átülteti a magyar vidékre, hibátlan elegyet alkotva, melynek első bekezdéseinél még nem is sejtheted, milyen váratlan események felé haladunk. Attila szerint a jó horror őszinte, de nem feltétlenül nihilista, és ezt ő tökéletesen be is tartja, a regénynek célja van, a szerző ráadásul egyszerű, mégis rendkívül gördülékeny prózával dolgozik, szinte filmszerűen pergő, mégis jóleső tempójú cselekménnyel, ami tökéletes keretbe helyezi ezt a kiváló debütálóregényt.
Mit olvass el tőle? Kissé más hangulatú a debüt regény, valamint Attila egy évvel később megjelent novelláskötete, az Éjféli iskolák, de mindkettő kiváló, és kötelező, ha szereted a horrort.
Veres Attila: Odakint sötétebb Forrás: smokingbarrels.blog.hu
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
