
- Kovács Krisztián
- 2022. július 7. | Becsült olvasási idő: 5,5 perc
Nemrég nosztalgiaolvasást tartottam, és újra a kezembe vettem egyik kedvenc gyermekkori olvasmányomat, a Némó kapitányt, ami A rejtelmes szigettel, és a Grant kapitány gyermekeivel együtt egy olyan Verne-trilógiát alkot, melyet minden gyerkőc kezébe odanyomnék, hátha a sokszínű kalandok elveszik majd a figyelmüket a virtuális tér ingereitől. Amíg ezen morfondíroztam, eszembe jutott, milyen fantasztikus elme lehetett ez a Jules Verne, aki találmányok tömkelegét (szám szerint 108 db találmányt, vagy szociológiai és természeti jelenséget) jósolt meg előre kalandregényeiben.
Bár a popkultúra és a sci-fi jóslataival foglalkoztunk már, most kifejezetten az irodalomra koncentrálva – Verne példáján felbuzdulva – vettünk elő néhány találmányt, vagy jelenséget, melyek akár évtizedekkel megtörténte, vagy feltalálása előtt megjelentek már egy olyan regény lapjain, melyet vélhetően Ti is ismertek. Az már persze más kérdés, melyik volt előbb, a tyúk, vagy a tojás; kedvenc íróink kalkuláltak jól az eljövendő történésekkel, vagy épp jelenünk feltalálói merítettek ihletet az említett művekből.
Egy igazi szépirodalmi nagyágyúval kezdünk, az irodalmi Nobel-díjas drámaíró 1935-ben jelentette meg furcsa címre hallgató regényét. Lewis műve manapság igencsak aktuális, amire nemrég a The New York Times is rámutatott, hiszen a műben leírt események meglehetősen erős párhuzamot alkotnak a jelenlegi amerikai kormányzattal. A főszereplő Buzz Windrip egy Donald Trumphoz kísértetiesen hasonló, rendkívül teátrális, populista figura, aki hatalmas gyűléseken, szenvedélyes beszédekben áll ki a szerinte hazug, és a népet vele kapcsolatban félrevezetni szándékozó sajtó munkatársai ellen.
Sinclair Lewis: Ez nálunk lehetetlen
A techno-thriller pápája 1994-ben immáron nyolcadik alkalommal küldte harcba Jack Ryant, ekkor, mint nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy megvédje az országa érdekeit. Clancy regényének végkifejlete – egy 747-es Boeing szándékos becsapódása a Capitolium épületébe – csak annak nem feltűnő párhuzam 9/11 eseményeivel, aki nem akar róla tudomást venni. Mindkét esetben ráadásul a motiváció is hasonló, egy olyan, tisztán amerikai szimbólum elpusztítása, mely nem csupán emberáldozatokat szed, de mélységes nyomot hagy az amerikai emberek lelkében, és mindennapjaiban egyaránt.
Tom Clancy: Elnöki játszma
Az Egyesült Államokban a mai napig nagy népszerűségnek örvendő szerző 1968-as, Hugo-díjas regényében egy olyan 2010-es évet jósol meg nekünk, mely bizonyos szegmenseiben kísértetiesen hasonlít a mi valóságunkra. A Zanzibár megjósolta az EU megalakulását, Detroit gazdasági hanyatlását és elnéptelenedését, a globális terrorizmus növekedését, és emellett olyan kulturális előrejelzéseket is adott, mint az azonos neműek házasságának elfogadása, a dohányzás visszaszorulása, valamint a folyamatos viták a marihuána legalizálása mellett, de szó esik a mesterséges intelligenciák fejlődéséről és Kína szuperhatalommá válásáról is.
John Brunner: Zanzibár
Egy ilyen listáról egyszerűen kihagyhatatlan Orwell zseniális és húsbavágó klasszikusa. Sokáig hittük, hogy a regény túloz, vagy épp sarkít, de ha így is volt, az olyan botrányok, mint az Edward Snowden által megszellőztetett lehallgatási és megfigyelési manőverek, csak alátámasztják Orwell keserű utópiáját, és megerősítik, hogy a „Nagy Testvér” már bizony létezik. Ha pedig közelebbről megvizsgáljuk Kína mindennapi működését, a néhol közterületen elhelyezett scannerekkel és mindent látó kamerákkal, akkor joggal érezzük azt, hogy a népszerű angol író a második világháború után nem sokkal valóban a jövőt látta előre.
George Orwell: 1984
A sci-fi egyik atyjának kései műve, mely ugyan nem vetekszik a korábbiak népszerűségével – egyesek szerint túlzott politikai, szocialista áthallásai miatt – mégis élesszemmel tekintett a jövőbe. Wells regénye egy olyan találmányról szól, amely felgyorsítja a radioaktív bomlás folyamatát és amelynek segítségével olyan bombát hoznak létre, amely nem nagyobb erővel robban fel, mint a normál robbanóanyag, de ezt napokig teszi. Később még maga Szilárd Leó is megfogalmazta több interjúban, hogy a láncreakció elméletének kidolgozásában munkája során jelentős szerepe volt Wells regényének.
H. G. Wells: A fölszabadult világ
Kétlem, hogy szándékos jóslat volt, ismerve a regény születésének körülményeit, ám bizonyos tekintetben mégis betalált. Shelley ugyanis Victor Frankenstein őrült tervén át rávilágított, hogy lehetséges emberi szerveket működésben tartani a testen kívül, és átültetni azokat egy másik ember testébe. A Frankenstein egyik központi motívuma a szervátültetés lényegi gondolatának megfogalmazása is egyben, holott a regény 1818-ban született, míg az első emberen végzett szervtranszplantációt csak közel 130 évvel később, 1954-ben végezték el Bostonban.
Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz
Egy manapság szintén aktuális témát körüljáró regény a hosszú évek óta az irodalmi Nobel-díj előszobájában toporgó amerikai írótól, aki 1985-ben tökéletesen érzékelte, miként fog kinézni a világ a 2010-es évekre. A Fehér zaj a fogyasztói társadalom tökéletes tablója, melyben mindenütt jelen van a függés a technológiai berendezésektől, ahol a polgárok a vásárlást egyfajta terápiás gyakorlatnak tekintik, és ahol a főszereplőnk és családja is olyan információéhségben szenved, melyet képtelenek csillapítani, és mely végül társas kapcsolataikra is erőteljesen rányomja a bélyegét.
Don DeLillo: Fehér zaj
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.