Kövess minket a Facebookon! Kövess minket az Instagramon! Kövess minket a YouTube-on! Iratkozz fel az Ectopolis hírlevelére! Fogadj értesítéseket az új tartalmakról!

2020. április 2., csütörtök

Irodalom

Szürreális víziók, isteni inváziók – A 10 kedvenc Philip K. Dick regényünk

2020. március 10.
Becsült olvasási idő: 6 perc

Hirdetés

Philip K. Dick a XX. századi irodalom egyik legnagyobb rejtélye, ugyanakkor legkultikusabb alakja is. Az ember, akit sci-fi írónak nevezünk, bár filozófiai mélységekbe merülő, olykor erősen szürreális, rövid, mégis rendkívüli komplexitással bíró művei miatt a szépirodalmat kedvelők körében ugyanolyan ikonnak számít, mint akár Kurt Vonnegut, egy ember, akit elsősorban az emberi kérdések érdekeltek, és aki észrevétlenül örökítette tovább Aldous Huxley, vagy épp George Orwell társadalomkritikus nézőpontját, és nagyban segítette a sci-fit a széleskörű elfogadtatáshoz.

Dick immáron harmincnyolc esztendeje nincs köztünk, de hatása máig él, az Agave Könyvek életműkiadásának köszönhetően pedig gyakorlatilag lassan-lassan már minden jelentős műve elérhető magyarul is. Dick 1942-től haláláig több, mint ötven kötetet írt, ezek jelentős része manapság a sci-fi egyértelmű klasszikusa, életműve pedig olyannyira egységes, hogy tulajdonképpen egy ilyen listában bármelyik tíz műve megállná a helyét, mivel központi mondanivalója, zseniális és olykor kifejezetten bizarr, vagy cinikus ötletei mindegyikben megtalálhatóak, így most szigorúan szubjektíven választottuk ki a szerkesztőségünk tíz kedvencét.

Philip K. Dick az általa teremtett világban

Philip K. Dick az általa teremtett világban

Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)

A regény, melyből a Szárnyas fejvadász című film készült, és mely egymagában előfutárává vált a később főleg William Gibson, Michael Swanwick, vagy Bruce Sterling nevével fémjelzett cyberpunk mozgalomnak. Egyértelműen Dick egyik legnagyobb hatású műve, egy gyönyörű elmélkedés arról, mi teszi emberré az embert, mindezt rendkívül rétegzett, ugyanakkor meglepően egyszerű módon körbejárva. Igazi, nyomasztó disztópia, mely képes lerántani az embert a mélybe, de ki is emelni onnan.

Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)

Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal? (1968)

Az ember a fellegvárban (1962)

Épp néhány hete értekeztünk külön is Dick másik talán legnagyobb hatású írásáról, mely valami egészen kifacsart, filozófiai mélységeket bejáró alternatív történelmi sci-fi lett, élénken táplálkozva a hidegháború alatti megosztott világ paranoiájából, egy hihetetlenül kreatív választ adva a zsáner mi lett volna, ha? típusú kérdésére, háttérben a hétköznapi ember megpróbáltatásainak, gondolatainak, és cselekedeteinek krónikája, és e cselekedetek következményeinek szinte láthatatlan összefonódása.

Az ember a fellegvárban (1962)

Az ember a fellegvárban (1962)

Szabad Albemuth Rádió (1985)

Általában ezt a művét jóval kevesebbet emlegetik a többinél, holott itt is igen élénken megjelenik a Dicktől megszokott, az aktuális politikai rendszerek állására szabott cinikus kritika, és az utánozhatatlan alternatív ízvilág, számos szürreális, ám jelenkorunkban már inkább elképzelhető kormányzási stratégiával, ráadásul az író ezúttal még a korábbi művei narratív megoldásaival szakítva saját magát is a történet középpontjába ágyazta, amiből végtelenül önironikus, és a szabadságvágyat tökéletesen megjelenítő mű született.

Szabad Albemuth Rádió (1985)

Szabad Albemuth Rádió (1985)

Ubik (1969)

Sok rajongó, sőt a kritika által is az egyik legnagyrabecsültebb regény a Dick-műhelyben. Egy némileg noiros megközelítésű történet, mely letisztult alapokról indul el, és végül egészen bizarr, olykor szürreális motívumokba csap át, szenzációs érzékkel lavírozik a tudatosság és a képzelet rendkívül vékony határmezsgyéjén, és egy olyan világot teremt, ahol valóban minden csupán viszonyítás kérdése. Történetében csavaros, ábrázolásmódjában bátor, narratív megoldásaiban pedig egészen bravúros darab a szerző tetemes életművében.

Ubik (1969)

Ubik (1969)

Valis (1981)

A Valis-trilógia nyitódarabja ismét egy meglepő kísérlet a valóságábrázolás és értelmezés sokszínűségének bemutatására. A nagyrészben önétrajzi ihletettségű regény az életmű érezhetően is kései darabja, és ahogy a magyar fülszöveg is ígéri, valóban valahol a lélektani regény, és a metafizikai értekezés határán mozog, ismét egy mesterien összerakott szerkezettel operáló mű, mely olykor kifejezetten zavarba ejtő fordulatokra képes, és ami egy rendkívül átfogó és jól megalkotott teológiai háttérből gazdálkodik.

Valis (1981)

Valis (1981)

Az Alfa Hold klánjai (1964)

Egyike Dick azon műveinek, mely talán a szerzőre nézve kevésbé nevezhető tipikusnak, és valóban magán hordozza némileg Alfred Bester hatását, valamint az 50-es évek kommunistaüldözésének paranoiás közhangulatát is, mégis meglepő könnyedséggel tart görbetükröt az ember mindennapi megszokott rutinja elé. Dick esetében a pszichológia mindig jelen van, talán még hangsúlyosabban, mint itt, ám Az Alfa Hold klánjai arra is rávilágít, van-e egyáltalán ember, aki nem rendelkezik valamiféle pszichés betegséggel, és egyáltalán a létezés maga nem pusztán egy pszichés betegség-e?

Az Alfa Hold klánjai (1964)

Az Alfa Hold klánjai (1964)

Kamera által homályosan (1977)

A sztárokkal megtűzdelt, ún. rotoszkóp technikával készült animációs film alapját képező mű, ahol a szerző ismét saját lélektanához, és életének függőségeihez nyúlt vissza. Egy talán Dicktől megszokotthoz képest kevesebb szimbolikával bíró, lineárisabb mű, mely kendőzetlen őszinteséggel írja le, hogy a kábítószerfogyasztás miként hat ki saját lényünk változásaira, és miként sínylik meg azt társadalmi kapcsolataink. Lenyűgöző történet arról, milyen könnyen hullik ki a kezünkben saját mindennapjaink irányítása.

Kamera által homályosan (1977)

Kamera által homályosan (1977)

Palmer Eldritch három stigmája (1965)

Egy meglehetősen nehéz darab a Dick-életműben, a szerző természetesen ismét eljátszadozik a drogok témakörével, egészen bizarr ötleteket húzva elő a kalapból, és gyakorlatilag olyan motívumokról ír, melyek jelen valóságunk részét is képezik, éppen ezért a könyv kifejezetten nyugtalanító, ami alól kizárólag a Dicktől megszokott humor oldja fel némileg. Sokak szerint, ha igazán tudni és érteni akarjuk a szerző meglehetősen komplex lelkivilágát, és egy magasabb hatalom meglelésére tett kísérleteit, akkor a megoldást ebben a kötetben kell keressük.

Palmer Eldritch három stigmája (1965)

Palmer Eldritch három stigmája (1965)

Dr. Vérdíj (1965)

Dick a hidegháború legnagyobb félelmét fogalmazta bele ebbe a műbe, mely három évvel a kubai rakétaválság után látott napvilágot, és ahol egy bizarr, atomháború utáni világot rajzol fel őrült szereplőkkel, rémisztő mutánsokkal. Iszonyúan erős világvége hangulattal bíró mű, mely valósággal rátelepszik az emberre, motívumai, epizódjai egy része pedig bőven kimeríti a morbiditás fogalmát. És lám, Dick úgy alkotott meg egy világvége utáni kort, hogy annak réme manapság is borzongatóan aktuálisan hat, cinizmusában pedig Stanley Kubrick Dr. Strangelove című filmjét idézi, de még annál is tovább megy.

Dr. Vérdíj (1965)

Dr. Vérdíj (1965)

Figyel az ég (1957)

Dick egyik korai regénye, mely eljátszadozik annak gondolatkísérletével, mi lenne, ha értenénk, hogy a velünk szembenálló miként látja a világot, és hogy mindenki miként válik saját világának istenévé, és vajon, milyen bizarr teremtett világok is lennének, vagy lehetnének ezek. Dick ebben a regényében egy valódi gondolatlabirintust épít, ami úgy csavarodik be egyre jobban, ahogy haladunk előre a cselekményben, és beletaszít minket egy rendkívül kaotikus világba, a tőle megszokott olykor egészen groteszk, mégis éleslátó iróniával.

Figyel az ég (1957)

Figyel az ég (1957)

Kapcsolódó cikkek

Az ember és a világvége vonzalom

2020. április 2.

Film

Világvége-történelem – Az ember, a popkultúra, és az apokalipszis

Az eljövendő apokalipszis, ahogy mi látjuk, látni akarjuk és ábrázoljuk.

Vesztegzár az irodalomban

2020. április 1.

Irodalom

Vesztegzár az irodalomban – 7 könyv, mely a bezártságról mesél

Olyan könyveket ajánlunk az otthoni karantén időszakára, melyek szintén zárt térben játszódnak.

Folytatódik Knausgard gigászi regényciklusa

2020. április 1.

Hírek

Április közepén folytatódik Karl Ove Knausgård gigászi önéletrajza

Tavaly a Budapesti Könyvfesztivál díszvendége volt, idén pedig ismét folytatódik világhírű regényciklusa.

Ryan Gosling vásárolta meg Andy Weir legújabb regényének megfilmesítési jogait

2020. március 31.

Hírek

Ryan Gosling filmesíti meg Andy Weir még kiadás előtt álló regényét

Még meg sem jelent, de a jogok már elkeltek, az elkövetkező években két Weir-adaptáció is jön majd.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Az ember és a világvége vonzalom

2020. április 2.

Film

Világvége-történelem – Az ember, a popkultúra, és az apokalipszis

Az eljövendő apokalipszis, ahogy mi látjuk, látni akarjuk és ábrázoljuk.

Vesztegzár az irodalomban

2020. április 1.

Irodalom

Vesztegzár az irodalomban – 7 könyv, mely a bezártságról mesél

Olyan könyveket ajánlunk az otthoni karantén időszakára, melyek szintén zárt térben játszódnak.

Járványok a szórakoztatóirodalomból

2020. március 26.

Irodalom

10 regény, 10 különös járvány a szórakoztatóirodalom berkeiből

A szórakoztatóirodalom egyik legtöbbet használt toposza a XX. század második feléből.

Ernest Hemingway

2020. március 23.

Irodalom

Így írtak ők – 6 legendás író, 6 különböző munkamódszer

Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

7+1 kiváló horroríró

2020. március 20.

Irodalom

Stephen King és Clive Barker örökösei – Avagy 7+1 kiváló, modern horroríró

A félelemkeltés mesterei, ha az otthoni idő alatt egy kis jeges borzongásra vágysz.

Facebook közösség