Irodalom

Tiltott irodalom 2.0 – Avagy újabb 10 regény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Hirdetés

Még 2018 októberében összeállítottunk egy 10 tagú listát azon művek sorából, melyek két feltétlenek felelnek meg: egyrészt a világirodalom megingathatatlan remekei, másrészt ideig-óráig de bántották bizonyos vallási, vagy politikai, társadalmi ideológiák, és az azokat működtető intézmények szemét, így a könyves feketelisták élénk díszelegtek, és nem kevés ideig tiltott irodalomnak számítottak. Tekintve, hogy az olvasottságot tekintve imádtátok azt az írásunkat, úgy gondoltuk, ideje folytatni a sort.

Az előző listát olyan irodalmi kiválóságok gyarapították, mint Aldous Huxley, Jack London, Joseph Heller, William Golding vagy épp James Joyce, olyan magától értetődő mesterművek szerzői, akikről ma már egy irodalmat szerető ember számára fel sem merül a kétely, vajon maradandót alkottak-e. Ugyanakkor saját idejükben, saját környezetükben olyan mérhetetlenül indulatos lángokat szítottak, mely elkerülhetetlenné tette kitaszított sorsukat. Most pedig íme újabb 10 regény, melyek ugyanúgy a cenzúra csapdájába estek.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Remarque egészen korán, 17 évesen került az I. világháború frontjára, húsz évesen már háborús sebesültként szerelték le, az élményeiből 1929-ben megjelent mű gyakorlatilag a leghíresebb I. világháborús regény, és az egyik legfontosabb háborúellenes regény, melyet gyakorlatilag a világ minden nyelvére lefordítottak. Természetesen, amint Adolf Hitler hatalomra került, a regény a Harmadik Birodalom hadseregére mérhető demoralizáló és sértő jellege miatt betiltásra került, és ott volt azon művek közt, melyeknek példányai áldozatul estek a berlini könyvégetéseknek. A náci Németország bukása után újra forgalomba került.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan Forrás: amazon.com

George Orwell: 1984

Orwell már előző listánkon is szerepelt, akkor a sztálini rendszer allegóriájára épülő Állatfarm című remekével, de a méltán híres 1984 című zseniális utópisztikus regény sem csúszhatott ki a cenzúra markából. A számtalan irodalmi és társadalmi fogalmat fialó, a popkultúrába szervesen beépülő, megannyi filmes feldolgozást megért művet érzékeny témája, és az ábrázolt világ tökéletes részletei miatt pontosan 40 évig a szovjet karhatalom tiltólistájának első helyein tanyázott, 1950-től, egészen a Szovjetunió 1990-es széthullásáig büntetendő tételnek számított a regény birtoklása és olvasása is.

George Orwell: 1984

George Orwell: 1984 Forrás: amazon.com

Borisz Paszternak: Doktor Zsivágó

A kiváló orosz író meglehetősen keserű példa, a század első negyedévének tablóját megrajzoló nagyregénye, az 1955-ben elkészült Doktor Zsivágó 1957-től jelent meg a különböző nyugati országokban, a megkapó erejű művet pedig azonnal felmagasztalta a korabeli kritika. A mű hazájában azonnal tiltólistára került, és 1988-ig ott is maradt, mert a kormányzat szerint cselekménye a forradalom utáni Oroszország kritikája volt. 1958-ban Paszternaknak ítélték az irodalmi Nobel-díjat, ám a párt két választási lehetőséget ajánlott neki. Vagy lemond a díjról, vagy kiutasítják a Szovjetunióból. Az író az előbbi választotta, noha az irodalmi közélet azóta is Nobel-díjasként hivatkozik rá.

Borisz Panszternak: Doktor Zsivágó

Borisz Panszternak: Doktor Zsivágó Forrás: amazon.com

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Ahogy korábban is írtuk, Mary Shelley legelső, gyakorlatilag fogadásból, versengésből született műve a modern horror egyik kiindulópontja, és a gótikus horror alapvetése, egy fantasztikus allegóriára épülő, számtalan rétegben értelmezhető alkotás, mely 1818-ban látta meg a napvilágot. A Dél-Afrikai Unióban azonban az apartheid éveiben, egészen pontosan 1955-ben betiltották, a tartalmát egészen obszcénnak titulálva, valamint felrótták neki, hogy a jövő generációi számára nem ad megfelelő ismeretanyagot az ember és a természet viszonyáról. Végül csak Nelson Mandela 1994-es törvényes megválasztásával mentesült a tiltás alól.

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz

Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz Forrás: amazon.com

John Steinbeck: Érik a gyümölcs

Steinbeck, Hemingway-jel és William Faulknerrel együtt a XX. század első felének egyik legjelentősebb amerikai írója, későbbi irodalmi Nobel-díjas szerző, akinek 1939-es regénye, az Érik a gyümölcs elnyerte a Pulitzer-díjat is. A regényt a megjelenése után nem sokkal több amerikai államban is betiltották, leginkább azért, mert keményen reagál az 1930-as években a nagy gazdasági világválság idején megtört emberek életére. 1940-ben hiába készítettek belőle nagy sikerű filmet Henry Fonda főszereplésével, Kaliforniában különösen érzékenyen reagáltak rá, hosszabb-rövidebb ideig tiltólistás is volt, mert úgy tartották, fals módon ábrázolta a kaliforniai lakosság mindennapjait és lelkivilágát.

John Steinbeck: Érik a gyümölcs

John Steinbeck: Érik a gyümölcs Forrás: amazon.com

Vladimir Nabokov: Lolita

Nabokov 1955-ös regényét sokan az egyik legfontosabb XX. századi műnek tartják, ami elképesztő karriert futott be, hiszen készült belőle opera, balett, színdarab, bemutatták a Broadway-n, Stanley Kubrick pedig meg is filmesítette. A rendkívül finom utalásokkal és humorral átszőtt regényt, merész és tabukat döntögető szexuális tartalma miatt szinte kötelezően tiltották be több helyütt is szerte a világban obszcenitására tekintettel, így Franciaországban, Nagy-Britannia országaiban, Új-Zélandon, Argentínában, a Dél-Afrikai Köztársaságban az apartheid idején, valamint 1958-tól jó ideig Kanadában sem volt kapható.

Vladimir Nabokov: Lolita

Vladimir Nabokov: Lolita Forrás: amazon.com

Gustave Flaubert: Bovaryné

A népszerű francia író, akit gyakorlatilag a lélektani regény legkiválóbb XIX. századi művelőjeként tisztelnek 1857-ben adta ki egyik legfontosabb regényét, a Vidéki erkölcsök alcímű Bovarynét. A mű már saját idejében elképesztő indulatokat gerjesztett, az írót a regény megjelenése után nem sokkal perbe fogták a rendkívül realista, és a kritika szerint messzemenően eltúlzott vallásgyalázás, és az közerkölcsök megsértése miatt. A XX. században persze már nem kérdés, hogy a mű az világirodalom ékköve, ezt jelzi a tény, hogy összesen legalább 13 filmes adaptációval bír, de Flaubert-et komoly rágalmak érték miatta. Bár a számtalan per egyike sem tudta elérni, hogy a könyv tiltólistára kerüljön, a könyvtárak szabad akaratukból jó ideig úgy tettek, mintha nem is létezne.

Gustave Flaubert: Bovaryné

Gustave Flaubert: Bovaryné Forrás: amazon.com

Norman Mailer: Meztelenek és holtak

A mindössze 25 évesen az amerikai próza egyik csúcsteljesítmény megíró Mailer művének kanadai betiltása valódi rejtély. A Meztelen és holtak az egyik leghangsúlyosabb háborúellenes regény, legalább olyan jelentőségű, mint a Nyugaton a helyzet változatlan, vagy A 22-es csapdája, de még azoknál is érzékletesebben közelít a katonákat megnyomorító mindennapi traumákhoz. Talán épp emiatt a végtelenül naturalista megszólalás miatt Kanada úgy gondolta, ez túl sok, Mailer nem tesz mást, mint hatásvadász módon eltúlozza a háború amúgy is borzalmas élményét, így gyakorlatilag évtizedekig tartották tiltólistán.

Norman Mailer: Meztelenek és holtak

Norman Mailer: Meztelenek és holtak Forrás: amazon.com

Allen Ginsberg: Üvöltés és más versek

A polgárpukkasztó, mindig a határokat feszegető költőzseni műve okozta az egyik leghangosabb pert a modern amerikai irodalomban. Az Üvöltés című vers telis-tele van utalásokkal tudatmódosító szerek fogyasztására, szexuális gyakorlatokra, homoszexualitásra, mely a meglehetősen konzervatív 1950-es évek végén, a szexuális forradalom hajnalán hangos botrányt keltett az Egyesült Államokban, aminek hatására le is foglalták a könyv példányait, az ügy pedig a Kaliforniai Legfelsőbb Bíróságra került, ahol többek közt Norman Mailer is tanúskodott a szólásszabadság és Ginsberg mellett. A pert végül Ginsbergék nyerték, a kötet azonban sokáig számított afféle tabunak az irodalmi közéletben.

Allan Ginsberg: Üvöltés és más versek

Allan Ginsberg: Üvöltés és más versek Forrás: amazon.com

Dan Brown: A Da Vinci kód

Brown művészete kétségtelenül nem tartozik a magasirodalom köreibe, de vitathatatlanul szórakoztató tud lenni, különösen, ha eltalál egy olyan témát, mint a vallás, vagy a hit isteni, vagy emberi eredete. Ennek köszönhetően a Vatikán foggal-körömmel igyekezett sározni a kötet hírnevét, amivel épp ellenkező hatást ért el, a regény 2003-as megjelenését követő 6 évben 80 millió példányban talált gazdára. Hiába azonban a Vatikán hadjárata, a XXI. században ez ahhoz már kevés volt, hogy levetessék bármelyik könyvesbolt polcáról, különösen, hogy vitték, mint a cukrot. Mindössze egyetlen ország volt, ahol a cenzúra sikerrel járt, és 2004-ben Libanonban, keresztényellenességére hivatkozva tiltólistára kerül.

Dan Brown: A Da Vinci kód

Dan Brown: A Da Vinci kód Forrás: amazon.com

Kapcsolódó cikkek

Pamela Binnings Ewen: Párizs királynője

Könnyű lenne pálcát törni Chanel feje felett, de vajon érdemes? – Könyvkritika

Egy név, amit mindenki ismer, és egy sors, amit részleteiben kevesen.

Hírek

2021. 03. 02.

A Dekameron-projekt a járvány egyik első irodalmi kezdeményezése volt

29 világhírű író novellái a koronavírus-járványról Boccaccio Dekameronjának szellemében

A The New York Times egyedülálló válogatása hamarosan magyarul is elérhető lesz.

Hírek

2021. 03. 02.

Stan Lee munkatársa saját élményei alapján írta portrékötetét

Egy új könyv végleg ledönti a képregényikon, Stan Lee mítoszát?

A könyv rávilágít a 3 éve elhunyt ikon gyarló emberi oldalára is.

Hírek

2021. 03. 01.

J. D. Salinger (1919-2010)

Új kiadást kap magyarul J. D. Salinger teljes életműve

Az Európa Könyvkiadó új kivitelben hozza el az olvasóknak a század egyik legfontosabb regényét is.

Hírek

2021. 03. 01.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

A cowboy, aki sosem látta a vadnyugatot – Karl May, egy valódi csirkefogó

A törvényen kívüli botrányhős, aki máig 200 millió példányban fogyott.

Irodalom

2021. 02. 25.

Aki elvette a krimi ártatlanságát – 60 éve hunyt el Dashiell Hammett

Aki alig 10 év alatt új szórakoztatóirodalmi zsánert hozott létre.

Irodalom

2021. 02. 23.

Babits Mihály (1883. november 26. ̶ 1941. augusztus 4.); Székely Aladár fényképe (1913)

A herceg és a tél – 110 éve jelent meg Babits Mihály második verseskötete

1911-ben a Nyugat kiadásában látott napvilágot a Herceg, hátha megjön a tél is! című kötet.

Irodalom

2021. 02. 22.

Vajon megéri egy kultregényhez folytatást írni?

Vajon megéri egy kultregényhez folytatást írni?

Pénzügyi szempontból talán, de karrierdöntést tekintve is?

Irodalom

2021. 02. 16.

Latin ajkú mesélők

Latin ajkú mesélők – A kortárs spanyol irodalom 5 kiemelkedő alakja

Cervantes távoli utódjai, avagy világszerte ismert és elismert spanyol szerzők.

Irodalom

2021. 02. 12.

Hirdetés