- Kovács Krisztián
- 2021. július 29. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Még tavaly nyár közepén összeállítottunk egy 10 tagú listát azon művek sorából, melyek két feltétlenek felelnek meg: egyrészt a világirodalom megingathatatlan remekei, másrészt ideig-óráig de bántották bizonyos vallási, vagy politikai, társadalmi ideológiák, és az azokat működtető intézmények szemét, így a könyves feketelisták élénk díszelegtek, és nem kevés ideig tiltott irodalomnak számítottak. Az olvasottságot tekintve imádtátok azt az írásunkat, úgy gondoltuk, ideje folytatni a sort.
Az előző listát olyan irodalmi kiválóságok gyarapították, mint Aldous Huxley, Jack London, Joseph Heller, William Golding vagy épp James Joyce, olyan magától értetődő mesterművek szerzői, akikről ma már egy irodalmat szerető ember számára fel sem merül a kétely, vajon maradandót alkottak-e. Ugyanakkor saját idejükben, saját környezetükben olyan mérhetetlenül indulatos lángokat szítottak, mely elkerülhetetlenné tette kitaszított sorsukat. Most pedig íme újabb 10 regény, melyek ugyanúgy a cenzúra csapdájába estek.
Remarque egészen korán, 17 évesen került az I. világháború frontjára, húsz évesen már háborús sebesültként szerelték le, az élményeiből 1929-ben megjelent mű gyakorlatilag a leghíresebb I. világháborús regény, és az egyik legfontosabb háborúellenes regény, melyet gyakorlatilag a világ minden nyelvére lefordítottak. Természetesen, amint Adolf Hitler hatalomra került, a regény a Harmadik Birodalom hadseregére mérhető demoralizáló és sértő jellege miatt betiltásra került, és ott volt azon művek közt, melyeknek példányai áldozatul estek a berlini könyvégetéseknek. A náci Németország bukása után újra forgalomba került.
Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan Forrás: amazon.com
Orwell már előző listánkon is szerepelt, akkor a sztálini rendszer allegóriájára épülő Állatfarm című remekével, de a méltán híres 1984 című zseniális utópisztikus regény sem csúszhatott ki a cenzúra markából. A számtalan irodalmi és társadalmi fogalmat fialó, a popkultúrába szervesen beépülő, megannyi filmes feldolgozást megért művet érzékeny témája, és az ábrázolt világ tökéletes részletei miatt pontosan 40 évig a szovjet karhatalom tiltólistájának első helyein tanyázott, 1950-től, egészen a Szovjetunió 1990-es széthullásáig büntetendő tételnek számított a regény birtoklása és olvasása is.
George Orwell: 1984 Forrás: amazon.com
A kiváló orosz író meglehetősen keserű példa, a század első negyedévének tablóját megrajzoló nagyregénye, az 1955-ben elkészült Doktor Zsivágó 1957-től jelent meg a különböző nyugati országokban, a megkapó erejű művet pedig azonnal felmagasztalta a korabeli kritika. A mű hazájában azonnal tiltólistára került, és 1988-ig ott is maradt, mert a kormányzat szerint cselekménye a forradalom utáni Oroszország kritikája volt. 1958-ban Paszternaknak ítélték az irodalmi Nobel-díjat, ám a párt két választási lehetőséget ajánlott neki. Vagy lemond a díjról, vagy kiutasítják a Szovjetunióból. Az író az előbbi választotta, noha az irodalmi közélet azóta is Nobel-díjasként hivatkozik rá.
Borisz Panszternak: Doktor Zsivágó Forrás: amazon.com
Ahogy korábban is írtuk, Mary Shelley legelső, gyakorlatilag fogadásból, versengésből született műve a modern horror egyik kiindulópontja, és a gótikus horror alapvetése, egy fantasztikus allegóriára épülő, számtalan rétegben értelmezhető alkotás, mely 1818-ban látta meg a napvilágot. A Dél-Afrikai Unióban azonban az apartheid éveiben, egészen pontosan 1955-ben betiltották, a tartalmát egészen obszcénnak titulálva, valamint felrótták neki, hogy a jövő generációi számára nem ad megfelelő ismeretanyagot az ember és a természet viszonyáról. Végül csak Nelson Mandela 1994-es törvényes megválasztásával mentesült a tiltás alól.
Mary Shelley: Frankenstein, avagy a modern Prométheusz Forrás: amazon.com
Steinbeck, Hemingway-jel és William Faulknerrel együtt a XX. század első felének egyik legjelentősebb amerikai írója, későbbi irodalmi Nobel-díjas szerző, akinek 1939-es regénye, az Érik a gyümölcs elnyerte a Pulitzer-díjat is. A regényt a megjelenése után nem sokkal több amerikai államban is betiltották, leginkább azért, mert keményen reagál az 1930-as években a nagy gazdasági világválság idején megtört emberek életére. 1940-ben hiába készítettek belőle nagy sikerű filmet Henry Fonda főszereplésével, Kaliforniában különösen érzékenyen reagáltak rá, hosszabb-rövidebb ideig tiltólistás is volt, mert úgy tartották, fals módon ábrázolta a kaliforniai lakosság mindennapjait és lelkivilágát.
John Steinbeck: Érik a gyümölcs Forrás: amazon.com
Nabokov 1955-ös regényét sokan az egyik legfontosabb XX. századi műnek tartják, ami elképesztő karriert futott be, hiszen készült belőle opera, balett, színdarab, bemutatták a Broadway-n, Stanley Kubrick pedig meg is filmesítette. A rendkívül finom utalásokkal és humorral átszőtt regényt, merész és tabukat döntögető szexuális tartalma miatt szinte kötelezően tiltották be több helyütt is szerte a világban obszcenitására tekintettel, így Franciaországban, Nagy-Britannia országaiban, Új-Zélandon, Argentínában, a Dél-Afrikai Köztársaságban az apartheid idején, valamint 1958-tól jó ideig Kanadában sem volt kapható.
Vladimir Nabokov: Lolita Forrás: amazon.com
A népszerű francia író, akit gyakorlatilag a lélektani regény legkiválóbb XIX. századi művelőjeként tisztelnek 1857-ben adta ki egyik legfontosabb regényét, a Vidéki erkölcsök alcímű Bovarynét. A mű már saját idejében elképesztő indulatokat gerjesztett, az írót a regény megjelenése után nem sokkal perbe fogták a rendkívül realista, és a kritika szerint messzemenően eltúlzott vallásgyalázás, és az közerkölcsök megsértése miatt. A XX. században persze már nem kérdés, hogy a mű az világirodalom ékköve, ezt jelzi a tény, hogy összesen legalább 13 filmes adaptációval bír, de Flaubert-et komoly rágalmak érték miatta. Bár a számtalan per egyike sem tudta elérni, hogy a könyv tiltólistára kerüljön, a könyvtárak szabad akaratukból jó ideig úgy tettek, mintha nem is létezne.
Gustave Flaubert: Bovaryné Forrás: amazon.com
A mindössze 25 évesen az amerikai próza egyik csúcsteljesítmény megíró Mailer művének kanadai betiltása valódi rejtély. A Meztelen és holtak az egyik leghangsúlyosabb háborúellenes regény, legalább olyan jelentőségű, mint a Nyugaton a helyzet változatlan, vagy A 22-es csapdája, de még azoknál is érzékletesebben közelít a katonákat megnyomorító mindennapi traumákhoz. Talán épp emiatt a végtelenül naturalista megszólalás miatt Kanada úgy gondolta, ez túl sok, Mailer nem tesz mást, mint hatásvadász módon eltúlozza a háború amúgy is borzalmas élményét, így gyakorlatilag évtizedekig tartották tiltólistán.
Norman Mailer: Meztelenek és holtak Forrás: amazon.com
A polgárpukkasztó, mindig a határokat feszegető költőzseni műve okozta az egyik leghangosabb pert a modern amerikai irodalomban. Az Üvöltés című vers telis-tele van utalásokkal tudatmódosító szerek fogyasztására, szexuális gyakorlatokra, homoszexualitásra, mely a meglehetősen konzervatív 1950-es évek végén, a szexuális forradalom hajnalán hangos botrányt keltett az Egyesült Államokban, aminek hatására le is foglalták a könyv példányait, az ügy pedig a Kaliforniai Legfelsőbb Bíróságra került, ahol többek közt Norman Mailer is tanúskodott a szólásszabadság és Ginsberg mellett. A pert végül Ginsbergék nyerték, a kötet azonban sokáig számított afféle tabunak az irodalmi közéletben.
Allan Ginsberg: Üvöltés és más versek Forrás: amazon.com
Brown művészete kétségtelenül nem tartozik a magasirodalom köreibe, de vitathatatlanul szórakoztató tud lenni, különösen, ha eltalál egy olyan témát, mint a vallás, vagy a hit isteni, vagy emberi eredete. Ennek köszönhetően a Vatikán foggal-körömmel igyekezett sározni a kötet hírnevét, amivel épp ellenkező hatást ért el, a regény 2003-as megjelenését követő 6 évben 80 millió példányban talált gazdára. Hiába azonban a Vatikán hadjárata, a XXI. században ez ahhoz már kevés volt, hogy levetessék bármelyik könyvesbolt polcáról, különösen, hogy vitték, mint a cukrot. Mindössze egyetlen ország volt, ahol a cenzúra sikerrel járt, és 2004-ben Libanonban, keresztényellenességére hivatkozva tiltólistára kerül.
Dan Brown: A Da Vinci kód Forrás: amazon.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
