- Kovács Krisztián
- 2020. július 15. | Becsült olvasási idő: 6 perc
Érdekes, miként változik az ingerküszöb, ahogy telik az idő, és az is, miként kerül át a fókusz egyik jelenségről a másikra. Az, hogy a politikai eszméket, erőteljes társadalomkritikát, vagy szemérmetlen pornográfiát tartalmazó kötetek bizonyos országokban tiltólistásak voltak, manapság, az internet korában, ahol minden egyetlen kattintásra van tőlünk, szinte már-már elképzelhetetlen.
És nem csak a tiltás ténye miatt, sokkal inkább azért, mert manapság oly magasan van társadalom ingerküszöbe, hogy egyre-egyre kevesebb jelenséget tudunk felsorolni, melyek azt képtelenek átívelni. Azonban a XX. században ez még nem így volt, és jól megfigyelhető, miként változtak az irodalmi művekkel szemben támasztott elvárások azon, hogy bizonyos években és országokban mely regények estek áldozatul a cenzúra mindent látó szemének. Íme 10 példa, 10 regény, melyek nagy részét remélem, Ti is olvastátok, és amelyről talán nem is tudtátok, hogy nem mindig volt ilyen egyszerű levenni a boltok polcairól, mint manapság.
Huxley 1931-ben megjelent regénye, mely egy utópisztikus 26. századi Londonba vezet el minket atmoszféra- és világteremtésben nem csak a szépirodalom, de a sci-fi műfaj egyik iskolapéldája is. A műben megjelenő maró irónia, az ábrázolt hedonizmus, valamint az jövőképből tökéletesen száműzött vallás, művészet, vagy tudomány rendkívül erős egyveleget alkotott. A regényt, melynek legégetőbb kritikája az volt, hogy csupa negatív tevékenységet emel piedesztálra, már nem sokkal megjelenése után betiltották Írországban, és Ausztráliában, majd a 60-as években Indiában is. Az 1980-as években több amerikai iskola kötelező olvasmányai közül is kivették, mondván rossz példát mutat a diákok számára.
Aldous Huxley: Szép új világ Forrás: www.skinnerinc.com
Különös, nemde? Hiszen London leghíresebb regénye pusztán emberek és állatok kapcsolatáról mesél egy igazán szívhez szóló, és szívbe markoló történetbe ágyazva, nem hiába kapott Buck, a szánhúzó kutya története számtalan újrakiadást, és filmes feldolgozást. Mégis, furcsamód áldozatul esett a cenzúrának, leginkább az 1920-as években Olaszországban és Jugoszláviában, mert túlságosan erőszakosnak találták, míg a nácik a nagy berlini könyvégetések idején azért vetették a kupac tetejére, mert szerintük a történet irreálisan szélsőséges, így pedig nem sok értéket közvetít.
Jack London: A vadon szava Forrás: apessay.com
Ezen talán annyira már nem csodálkozunk, hiszen tudjuk jól, George Orwell mennyire nem bánik kesztyűs kézzel a társadalomkritikával, és bizonyos szempontból az Állatfarm esetében még messzebbre merészkedett, mint a pár évvel később megjelent 1984-el. Míg ott a disztópia, addig itt az allegorikus politikai szatíra játssza a főszerepet, a társadalmi rétegeknek egy-egy állatfajt megfeleltetve. A regény már-már törvényszerűen magára haragított jó néhány országot, és eleve ki sem akarták adni érzékeny témája, és a pattanásig feszült háborús helyzet miatt. Végül megjelent, de antikommunista mondanivalója miatt a Szovjetunióban azonnal betiltották, és így járt Kubában, Kenyában, Észak-Koreában és Kínában is.
George Orwell: Állatfarm Forrás: www.raptisrarebooks.com
A modernista irodalom kétségtelenül egyik legkultikusabb műve az ír származású író 1922-ben megjelent regénye. Leopold Bloom 24 órájának története kimondva-kimondatlanul az Odüsszeia párregénye, monumentális alkotás, és a kísérleti próza iskolapéldája, megjelenése óta irodalmi viták tárgya. Érdekes, hogy az éppen saját nyitottságát hirdető Egyesült Államokban is tiltott olvasmánynak számított, és ugyanígy egy időben az Egyesült Királyság egész területén sem engedték forgalomba kerülni, mert úgy tartották, túlságosan arra buzdít, hogy vetkőzzük le a konvenciókat, és engedjük szabadjára a tudatunkat.
James Joyce: Ulysses Forrás: www.raptisrarebooks.com
A lista talán relatív legismeretlenebb neve lehet a francia szerző, akinek polgári neve egyébként Roger Poidatz, és műve, mely legelőször álnéven jelent meg 1924-ben. A nyúlfarknyi méretű kisregény a japán szokásokat, mentalitást, hitvilágot, mindennapokat, szexualitást, szertartásosságot és tekintélytiszteletet figurázza ki már-már groteszkbe hajló módon, aminek köszönhetően a II. világháború előtt Japánban az első helyen is szerepelt a betiltott könyvek listáján, holott bár egyértelműen Japánra fókuszál, az európai erkölcsöknek, és társadalmi normáknak sem rest oda-odaszúrni.
Thomas Raucat: Tiszteletreméltó kirándulás Forrás: www.librirelives.com
A Mohamed próféta inspirálta regény 1988-ban jelent meg, ám muszlim területeken azonnal betiltották, elsőként az író hazájában Indiában, Khomeini ajatollah pedig egy évvel később nyilvánosan halálra ítélte az írót, és mindenkit, akinek csak köze volt a könyv megszületéséhez, vagy kiadásához. Érzékeny témáját jól jelzi, hogy először még a magyar kiadók is nemet mondtak rá, végül 2004-ben úgy jelenhetett meg a Konzorcium Kiadó gondozásában, hogy egyetlen a könyvön dolgozó munkatárs nevét sem tüntették fel a kötetben. Mindez nem csoda, hiszen korábban Rushdie japán fordítóját halálra késelték Tokióban, a Kaliforniai Egyetem könyvesboltját pedig, ahol elsőként árulták a művet, bombatámadás érte. Rushdie fején Iránban ma is hárommillió dolláros vérdíj van.
Salman Rushdie: Sátáni versek Forrás: www.abebooks.com
A cím talán David Cronenberg, a különös regényt feldolgozó filmjéből lehet ismerős. A beatnemzedék oszlopos tagjának regénye 1959-ben jelent meg. A nagyrészt saját drogfüggéséből és önéletrajzi élményeiből ihletett mű egyáltalán nem könnyű olvasmány, hihetetlenül eklektikus, szürreális alkotás, aminek meg is lett a böjtje. Megjelenése után három évvel Bostonban betiltották, de végül a Legfelsőbb Bíróság – többek közt Allen Ginsberg és Norman Mailer vallomása alapján – visszavonta az ítéletet, ám ettől még az elkövetkező években különböző városokban a regény ugyanerre a sorsra jutott, leginkább a szövegben használt obszcén kifejezéseknek hála.
William S. Burroughs: Meztelen ebéd Forrás: www.abebooks.com
Lényegében egy Nobel-díjas regényről beszélünk, mely 1954-ben jelent meg, és melyet többek közt Stephen King is az egyik kedvencének tart. Érdekes helyzete van listánkon, hiszen konkrétan soha nem tiltották be egy országban sem, ám nagyjából megjelenése óta minden egyes évben van erre vonatkozó törekvés egy-egy közösségben, általános vélemény szerint azért, mert a morálról, erkölcsökről és az erőszakról túlzó képet fest, ráadásul bestiálisan teszi mindezt, gyermekeket állítva a középpontba, és akkor még nem beszéltünk a regény vallásellenes momentumairól.
William Golding: A legyek ura Forrás: www.raptisrarebooks.com
Heller maró szatírával sűrűn átitatott történelmi regénye 1961-ben jelent meg az Egyesült Államokban, és talán nem született még egy mű az irodalomtörténetben, mely hangsúlyosabb háborúellenes mondanivalóval bír, mint ez a remek. A regény nagy utat járt be, készült belőle film, színdarab, punk és heavy metal dal, és elneveztek róla egy genetikai rendellenességet, és egy kisbolygót is. Pedig története nem így indult, az ábrázolt kendőzetlen szexualitás, a brutalitás, és a humor sokaknál kiverte a biztosítékot. A könyvet 1972-ben tiltották be Ohio-ban, mert nyelvezetét tisztességtelennek tartották. A tiltás végül 1976-ban feloldották.
Joseph Heller: A 22-es csapdája Forrás: www.raptisrarebooks.com
Az egyik legismertebb és legjobb XX. századi szovjet író maga is 11 évet töltött a szigeteken, ebből az élményből táplálkozva írta meg monumentális regényét, melynél talán nem is igazán kell jobb kritika a szovjet rendszerről. A többek közt ezért a műért Nobel-díjjal kitüntetett író háromkötetes regényfolyama nyugaton 1973-ban jelent meg a szovjet végrehajtói hatalom kritikájával, és lényegében felnyitotta a nyugati országok szemét a Szovjetunióval kapcsolatban, így aztán nem csoda, hogy minden szocialista országban, köztük Magyarországon is szigorúan tiltották a megjelenését, a könyv egy példányának birtoklása pedig feljelentést, és börtönt jelenthetett a tulajdonosának.
Alexandr Szolzsenyicin: A GULAG szigetvilág Forrás: www.ebth.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
