Kovács Krisztián
2021. október 7. | Becsült olvasási idő: 7 perc

Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

Miért olvasunk? Mi az alapvető célunk? Nos, csak a magam nevében beszélhetek, de számomra az olvasás az ismert valóságból való kikacsintást jelenti; messze nem menekülés ez, szó sincs róla, egyszerűen csak önfeledt elmélyülés más életekben és sorsokban. Olykor e vágy – hála az írói fantáziának – egészen messzi és ismeretlen vidékekre vezet, valahova túl a valóságunk peremén, ahol gyakran megszűnnek az általunk ismert világ törvényszerűségei, és ahová visszavágyunk, mikor saját valóságunk túlságosan szűknek bizonyul a számunkra. E világok gyakran egy életre hozzánk nőnek, második otthonunkká válnak, az író pedig jóbarátunkká, aki bármikor képes elfeledtetni velünk a mindennapi gondokat. Íme most 9 jól ismert fantáziavilág a világirodalom berkeiből, ahol mi is szívesen időzünk.

Macondo

Gabriel García Márquezt szokás a mágikus realizmus atyjaként tisztelni, pedig egyrészt a műfaj nem tőle datálódik, életműve pedig jóval sokrétűbb annál, hogy érdemes lenne kategóriába sorolni. Minden szereplője közül azonban legjellegzetesebb alkotása egyértelműen Macondo falucskája, ahol többek közt a Száz év magány című műve is játszódik. Márquez saját szülőfaluját, a mára kisvárossá növekedett Aracatacát festette meg regényeiben, ahol a gyermekkorát töltötte nagyszülei házában. Macondo az író elmondásai alapján egy banánültetvény volt, nem messze Aracatacától a dzsungel közepén, de neveznek így egy ceibafafajtát, valamint egy afrikai vándorló törzset is. A szerző sokat időzített Macondóban, a hely és az ott élő emberek több regényében feltűnnek, és számos novellája helyszínét jelent, melyek közül talán a Macondóban hull az eső című rövidke írás festi le a legszemléletesebben az esős évszak bosszúságait nyögő parasztházakat, és a néphiedelmekbe kapaszkodó helyi lakosokat.

Macondo

Középfölde

Kétlem, hogy különösebb bemutatásra szorulna J. R. R. Tolkien lenyűgöző világa, mely minden bizonnyal a popkultúra történetének talán leghíresebb fiktív vidéke, és talán a legrészletesebb is, többezer éves történelemmel, mítoszokkal, legendákkal, törzsekkel, nyelvekkel kiegészülve. Tolkien számos interjúban elmondta, hogy történeteit nem egy másik bolygóra helyezte, ő maga ugyanis úgy képzelte el, hogy Középfölde valahol jelen világunk fiktív múltjában létezett, mintegy 6-7000 évvel ezelőtt. E csodás világ először az 1937. decemberében megjelent A hobbit című regény lapjain elevenedett meg, aztán története, a középföldei Harmadkorban a Gyűrűk Urában folytatódott, végül az író halála után megjelent A szilmarilokban kapott végső keretet. Tolkien 1973-as elhunytakor több ezer oldalnyi jegyzet maradt a hagyatékában, melyet fia, Christopher Tolkien közel negyven éven át rendszerezett és szerkesztett, hogy aztán a kiadott művekből rajzolódjon ki megközelítőleg teljes egészében a popkultúra történetének legnagyobb históriája.

Középfölde

Narnia

Középfölde története talán sosem születik meg, ha Tolkient nem buzdítja regényei befejezésére oxfordi jóbarátja, C. S. Lewis, akinek tollából született a Narnia krónikái regények hét kötete, és melynek népszerűsége egy időben A Gyűrűk Uráéval vetekedett, és még manapság is a legnépszerűbb ifjúsági regénysorozatnak számít a Harry Potter-széria után. Narnia csodálatos országa a varázslat, a mitikus lények és a beszélő állatok világa, melyet Aslan, az oroszlán alapított, énekével életrehívta a csillagokat, a napot, a tájat, a növényeket és az állatokat, aztán kiválasztotta Narnia első uralkodóit, hogy egy gyümölcsöző és békés birodalomban éljenek, és mindez 900 éven át így is volt, mígnem a Fehér Boszorkány visszatért, hogy magának követelje a trónt. Ekkor kapcsolódunk be a történetbe négy gyermek szemszögéből, akik Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény című első (valójában második) kötetben az 1940-es világháborús bombázások elől menekülnek egy elhagyatottnak tűnő vidéki házba, és annak misztikus ruhásszekrényén át kerülnek Narnia világába.

Narnia

Westeros

Westeros az egyik George R. R. Martin kultikus A tűz és jég dala-sorozatának kontinensei közül Essos, Ulthos és Sothoryos mellett, ugyanakkor kétségtelenül a leghíresebb. A fallal kettéosztott kontinensen korábban hét önálló királyság volt, ezek a Targaryenek uralmával egyesültek és azóta a Hét Királyság királya, a Vastrón birtokosa uralja a birodalmat Királyvárból. A széria első kötete, a Trónok harca cselekményének kezdetén kilenc nagyobb régióra osztható a birodalom területe, ezek egy-egy nevesebb család birtokában vannak. E vad vidéket számos különböző népcsoport lakja, köztük a Falon túl élő vademberek, a mitikus Mások, a makulátlanok, vagy épp a lovas nomád életmódot folytató dothrakiak, e világban pedig az Éjjeli Őrség áll őrt a Falnál, hogy védelmezze a birodalmat a Mások és a vadak ellen. A Martin által teremtett világ az utóbbi tíz évben egyre nagyobb népszerűségre tett szert köszönhetően az HBO sorozatadaptációjának, aminek köszönhetően a rajongók egyre hangosabban és egyre agresszívebben követelik az írótól, hogy végre valahára fejezze be a hatodik kötetet.

Westeros

Yoknapatawpha

Az 1949-ben irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett William Faulkner életműve olyanoknak nyújtott inspirációt, mint Gabriel García Márquez, vagy Stephen King, és bár keresett hollywoodi forgatókönyvírónak számított, szívügye mégis a prózairodalom, és azon belül is saját teremtménye, Yoknapatawpha megye maradt. A különös nevű helyet a Mississippi államban található Lafayette megye ihlette, Faulkner pedig csak úgy hivatkozott rá, mint „apokrif megyére”. Három kivételével a szerző minden egyes története ide kapcsolódik, Fiam, Absolom című regényében pedig értő kézzel fel is rajzolta az általa elképzelt vidék térképét. Interjúkban sokszor nekiszegezték a kérdést, vajon honnan a furcsa névösszetétel, mire Faulkner elmondta, hogy két csaja indián szóból állította össze, mely szabad fordításban annyit tesz: „lassú folyó a sík vidéken”. Faulkner előtt tisztelegve a modern amerikai próza nagysága, Cormac McCarthy is az amerikai délre tette történetei cselekményét, és ugyanezt tette a Nemzeti Könyvdíjas Jesmyn Ward is.

Yoknapatawpha

Hyboria

A tragikusan korán eltávozott Robert E. Howard rövid pályafutása a mai napig meghatározó darabja a fantasy és dark fantasy műfajoknak, hősei, mint Solomon Kane vagy Conan, a barbár máig sem veszítettek népszerűségükből, az eredeti novellákból rajzfilmek, mozifilmek (Arnold Schwarzenegger első ikonikus szerepe), vagy épp képregényváltozatok születtek. Különös kivétel a listán, hiszen a Conan-történetek valójában a Földön játszódnak, valamikor az Atlantisz elsüllyedése utáni ősi időszakban, az ún. hybóriai korban, a hard fantasy talán leginkább emblematikus, sötét, barbár világában, ahol ezek az erőtől duzzadó harcosok a mágia hatalma ellen veszik fel a harcot. Howard 1933-ban hozta létre a figurát és a világot, mely a népszerű Weird Tales magazinban követelt helyet magának, és bár a szerző 1936-ban, mindössze 30 évesen önkezével vetett véget életének, irodalmi hagyatéka olyan jelentős volt, hogy még évtizedekkel ezt követően is napvilágot láttak addig nem publikált írásai, melyben Conan, a kimmériai kalandor felvette a harcot az ellenséggel.

Hyboria

Castle Rock

Bár létezik Castle Rock nevű hegység, vulkán, vadaspark, sőt, csak az Egyesült Államok területén több ilyen nevű település is – többek közt Kansas és Colorado államban is – mi most arra a fiktív maine-i kisvárosra gondolunk, melyet Stephen King népesített be fantáziája rémségeivel. Furcsamód King mégsem innen, hanem kedvenc regényéből, William Golding A legyek urájából merítette a nevet, míg a városka felépítését a Maine állambeli Durham inspirálta, és bár a horrorkirály számos fiktív települést alkotott, mind közül Castle Rock lett a leghíresebb. Elsőként 1979-ben A holtsáv című regényében tűnt fel, de itt játszódott a Hasznos holmik, a Halálos árnyék, vagy épp a Cujo is. King mindig is nagy hangsúlyt fektetett a jellemábrázolásra, így aztán Castle Rock kisvárosi viszonyait is tűpontos realizmussal festett meg, melyben megelevenedik az amerikai vidéki élet sokszor meglehetősen sötét tablója. Nem hiába, a városka hivatkozási alap a horrorműfaj kedvelői számára, legutóbb már a King műveinek zanzásított adaptációjaként megjelent sorozat is egyszerűen a Castle Rock címet kapta.

Castle Rock

Arkham

A modern horror atyja, Howard Philips Lovecraft rövid élete során szintén számos fiktív települést alapított, és népesített be saját borzalmaival. Innsmouth, Dunwich, vagy épp Arkham városkája nagyrészt mind Massachusetts államában található, mára a kánon által Lovecraft Country-nak nevezett térség szerves része, itt működik a hírhedt Miscatonic Egyetem, ahonnan útjára indul az expedíció az Antarktiszra Az őrület hegyei című írásában, de itt játszódik az Árnyék az időn túlról, az Álmok a boszorkányházban, és Herbert West is itt kezdi meg a halál legyőzésére tett borzalmas kísérleteit. A város utcáit át és áthatja a borzongató misztikum, melyeket az ősi istenségek, leginkább Cthulhu közelgő ébredése kelt életre, és mely olyan szervesen beépült már a popkultúrába, hogy a nevet még a DC Comics is kölcsönvette a Gotham City-ban székelő elmegyógyintézethez, ahol többek közt Joker is raboskodik egy ideig. Népszerűsége leginkább a Lovecraft feltétlen tisztelőjeként megismert August Derleth-nek, valamint társának, Donald Wandrei-nek köszönhető, akik együtt alapították az Arkham House kiadót, Lovecraft örökségének méltó gondozására.

Arkham

Brewer

Brewer városkája Pennsylvania ötödik legnagyobb települése, legalábbis a kétszeres Pulitzer-díjas amerikai regényíró, John Updike Nyúl-sorozatában, melynek mindegyik kötete e városka utcáin játszódik, és mely annak idején meghozta az elismerést a szerzőnek. Brewer az egyetlen fiktív település, melyet Updike létrehozott fél évszázados irodalmi karrierje során, mégis legnépszerűbb történetei kapcsolódnak hozzá. A városka egyébként leírásában sok hasonlóságot mutat a szintén Pennsylvaniában található Reading-el. Updike ezt a kisvárosi miliőt használta fel arra, hogy átfogó képet festhessen az amerikai átlagpolgárok életéről, az amerikai álom haláláról, vagy épp a kapitalizmus rákfenéiről, melyek egyetlen emberben, főszereplőjében Harry Angstromben, azaz Nyúlban tükröződtek vissza, aki folyton eltervezte, hogy változtat unalmas és hétköznapi életén, de végül rossz döntéseinek köszönhetően egész életét ugyanabban az örökké elégedetlen hangulatban volt kénytelen leélni.