- Kovács Krisztián
- 2022. július 5. | Becsült olvasási idő: 7 perc
A nyár sokaknak – remélhetőleg – a vízpart és az utazás szinonimája is, de az irodalomnak hála egy igazi könyvmoly akkor is képes utazni, ha csupán a kedvenc foteljében ülve kortyolgatja kedvenc teáját; a szavak és a történetek ugyanis bármikor lehetőséget adnak egzotikus és vadregényes világok bebarangolására, és bár talán az élmény nem ugyanaz, mint ott lenni, és tapasztalni, egy jó író és egy jó regény mégis képes elérni a hatást, hogy repülőjegy megváltása nélkül utazhassunk. Íme most 10 kiváló regény, mely egy egzotikus, idegen országba kalauzol.
A zseniális természettudós talán leghíresebb regénye, a Korfu-trilógia első kötete július hónapban a Nincs időm olvasni kihívás közös könyve exkluzív melléklettel (mely kizárólag a Libertine Könyvesboltban és annak webshopján érhető el ITT). Durrell számára testvére, a már sikeres regényíró, Lawrence Durrell javasolta, hogy ragadjon tollat, ebből pedig a szórakoztatóirodalom történetének egyik legüdébb családtörténete született, mely nem csupán Durrell gyermekkorát adja vissza kiválóan, de már előrevetíti a fiatalember természettudományos ambícióit, ráadásul olyan elánnal, és olyan tisztelettel ír az állatok világáról, ami manapság talán még inkább megsüvegelendő. Nem jön le a lapokról a didaktikus hév a természet megmentése kapcsán, az üzenet mégis egyértelmű, a történet pedig koherens, színes, vicces és fordulatos.
2021 irodalmi Nobel-díjasának életműve csak most kezd megjelenni idehaza, kezdve legutóbbi, Utóéletek című művével, mely egy afrikai család mindennapjait követi nyomon az 1900-as évek elejétől az első világháború megpróbáltatásain át egészen a második világháborút beharangozó eseményekig. Széles társadalmi tabló, melyből Európa közel négy évtizednyi afrikai jelenléte és hatása rajzolódik ki a gyarmatokon élő kisemberek szemszögéből, feltárul a népírtások, gazdasági válságok, éhezések, és a lehetőséges társadalmi fellendülés lehetőségének átfogó portréja. Az Utóéletek nem egy boldog regény, de hogy is lehetne az; komorsága azonban nem csupán hangulati, de történelmi forrásaiból is következik, Gurnah pedig kellő távolságtartással viseltetik az események iránt még akkor is, ha családja egyik-másiknak személyesen is elszenvedője volt.
A popkultúra egyik leghíresebb regénye a popkultúra egyik leghíresebb filmadaptációját eredményezte, amit az is ismer, akit kiver a hideg verejték a blockbusterektől. Michael Crichton egy Costa Rica melletti fiktív kis szigetre kalauzol, ahol mintegy Frankenstein-parafrázisként egy gazdag vállalkozó dinoszauruszokat támaszt fel. Felesleges is többet mondani a történetről, amit alighanem mindenki ismer. Crichton zsenialitása abban rejlik, hogy nem csupán egy fordulatos kalandregényt alkotott, de közben úgy moralizál a tudományos fejlődés etikai és erkölcsi kérdésein, és azt a képtelen alapötlet dacára olyan szakmai hitelességgel jeleníti meg, mely párját ritkítja még az általa teremtett techno-thriller műfajon belül is.
Japán semmiképpen sem maradhat ki az egzotikus országokról szóló regények toplistájáról, még akkor is, ha a szigetországból elszármazott brit író nem éppen örömteli időszakot választott regénye témájául. A lebegő világ művészében a második világháború utáni újratervezés és újjáéledés korába kalauzolja el az olvasóját, bemutatván, miként igyekezett egy teljes társadalom az épületei újjáépítésén át feldolgozni történelme legnagyobb kollektív traumáját, és miként hatott mindez az egyszerű kisemberekre, ugyanakkor széleskörben foglalkozik a politikai felelősségvállalás kérdésével is. Csendes, mérsékelt tempójú, hamisítatlan japán ízű regény, az egyik kritika egy biztos, ám laza kézzel megalkotott festményhez hasonlította, ami való igaz, mert Ishiguro nehéz témákon – mint az árulás, a veszteség, vagy a hűség –ábrázol egészen egyszerű, és nyilvánvaló helyzeteket.
A mexikói írónő második regénye egy fiktív mexikói faluban játszódik, és a helyi boszorkány meggyilkolása körül bonyolódó különös nem-lineáris cselekményével komoly nemzetközi sikert ért el, 2020-ban a legjobb angol fordítás kategóriában Nemzeti Könyvdíjra is jelölték (ezt a kategóriát nyerte meg egy évvel korábban Krasznahorkai László), az El Pais pedig beválasztotta a XXI. század 100 legjobb regénye közé. Melchor különös, fülledt, bűntől mocskos világának a prostitúció, babona, korrupció, kábítószer, és a társadalmi nyomor által keretezett brutális históriája ez, mely szerzőjét generációja legismertebb latin-amerikai szerzői közé emelte. Melchor egyébként bevallottan két ihletforrásból dolgozott, az egyik Truman Capote Hidegvérrel című bűnügyi dokumentumregényének objektív nézőpontja, míg a másik Gabriel García Márquez A pátriárka alkonya című diktátorregényének különös narratívája.
1954 Nobel-díjasa után számos posztumusz kötet jelent meg: a Veszélyes nyár, az Édenkert, a Vándorünnep, vagy épp az itt tárgyalt regény. Több kritikus megfogalmazta már, hogyha Hemingway még életében befejezi, és megszerkeszti a Szigetek az áramlatban című regényét, ez lehetett volna élete főműve. E három idősíkon, és helyszínen (Bimini, Kuba és a tenger) játszódó nagyregény talán összetettebb minden korábbi Hemingway-műnél, hisz ugyanúgy szól a háborúról, mint a háborúellenességről, a család összetartásáról, és annak széthullásáról, bajtársiasságról és barátságról, vagy épp az az apa-fiú kapcsolatok problematikájáról. A közreadott művet ugyan a kiadó utószerkesztette, de a kézirat így is rendkívül hosszúra nyúlt, érezhető, hogy Hemingway jelenlegi formájában nem szánta kiadásra, az utolsó szerkesztői kör még lemaradt róla, de még így, jelenlegi, némileg túlírt formájában is nem csupán színfoltja, de esszenciája is az író törekvéseinek, melyben ugyanúgy megjelenik harcias fiatalkora, mint az idős író elmúlástól való félelme.
Luis Sepulveda sajnálatos módon a koronavírus-járvány egyik első, irodalmi áldozata volt, és a kiváló művésznek sajnos így is kevés műve olvasható csak magyar nyelven, azok mégis rendkívül érzékletesek. A furcsa című alkotás egy egészen megható kisregény egy az amazonasi esőerdő mélyén lakó öregemberről, akinek fogorvos barátja évente egyszer elhozza azokat a szerelmes regényeket, amiket egykor egy nagyvárosi prostituált olvasott. Az 1989-es regény a chilei író kevés magyarul is olvasható munkájának egyike, ugyanakkor egy gyönyörű és egyszerű történet a természet szeretetéről, az elmúlásban található életigenlő fogódzókról és az élet alapvető értelméről. Sepulveda különös ereje megkapó leírásaiban is rejlik, melyekkel az őserdő szinte életre kel olvasás közben, az öreg pedig tőmondatokban ad választ az élet nagy kérdéseire.
Az idén a Libri-díj döntősei közt is szereplő Gerlóczy Márton komoly fába vágta a fejszéjét, amikor úgy döntött, regénytrilógiában meséli el családja nem mindennapi történetét, és a felmenőivel való szembesülést. Az első rész A katlan címmel 2021-ben került a boltok polcaira, és szövevényes családtörténete visszhangos rétegei alatt egyfajta identitás-thriller hangulatát árasztja, melyet Gerlóczy pontos és precíz mondatai, gyönyörű képei és leírásai nyújtanak át, melyek tekintetében mindegy, hogy a főhős épp poros levéltárakban kutat a felmenők története után, vagy épp a szicíliai tájról mesél, az eredmény ugyanaz: lehengerlő próza, kimagasló kortárs teljesítmény, ahol a legszerencsésebb az olvasó, aki reménykedve várhatja a folytatást, mely, ha hinni lehet a híreknek, nem is várat olyan sokat magára.
A spanyol szerző nemrég magyarul is megjelent rövidke kötete William Golding A legyek ura című regényének mintegy reciproka. A történet a venezuelai San Cristobal városában játszódik, a dzsungel szélén, ahol egyik napról a másikra harminckét koszos, büdös, szakadt ruhákban járó gyermek jelenik meg. Koldulnak, lopnak, büntetlenül garázdálkodnak, de a civilizált világ számára kaotikusnak tűnő kis életükben mégis rendszer uralkodik, és e rendszer nem valamiféle barbár, állatias szokásrendből áll, ugyanakkor mégis ellentétes azzal, amit a nagyváros átlagpolgára képvisel, így aztán elkerülhetetlen a tragédia, mikor a hatóságok kénytelenek hajtóvadászatot indítani a bennszülöttekké vedlett utcagyerekek után. Barba műve egyfajta pedagógiai tanmese arról, miként veszíti el a felnőtté váló ember a gyermeki lélek megértésének jogát és lehetőségét, és ez milyen befolyással bír a jövő generációjára, vagy épp saját emberi erkölcsi és morális érzékenységére.
A XX. század egyik legnépszerűbb regénye, az 1984 szerzője még komolyabb nemzetközi sikerei előtt az életművében másodikként írta meg Tragédia Burmában című regényét 1934-ben, mely leginkább ötéves, burmai rendőrségnél szerzett a gyarmatosítókra nézve nem épp hízelgő tapasztalatainak formába öntése. Hangulatos és nyomasztó történet, telis-tele szuggesztív tájleírásokkal, és bár történetvezetésén bőven érződik a korai művekre jellemző kidolgozatlanság, stílusa és a minden körülmények közt az igazságot firtató írói törekvés helyenként már az 1984-et és az Állatfarmot idézi, ráadásul kuriózum is abban a tekintetben, hogy viszonylag kevés mű született ebben az időszakban, mely ennyire nyíltan emelt szót, és mintegy nem túl hízelgő emlékművet is a gyarmatbirodalmak korrupt és belterjes működése ellen.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.