• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Mi köze Faludy Györgynek Francois Villonhoz?

Irodalom

  • 2021. március 25. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Valójában mi közük Faludy György átköltéseinek François Villonhoz?

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Nem kétséges, hogy François Villon magyarországi megismertetése elsősorban Faludy György érdeme. 1937-ben jelent meg az Officina Kiadó gondozásában a François Villon balladái, Faludy György átköltésében. A kötet óriási közönségsiker, ám a kritika rendkívüli módon elmarasztalja Faludy átköltéseit. Devecseri Gábor 1937-ben ezt írja a Nyugatban Villon „átköltései” című cikkében: „formájukat megváltoztatja, szövegükből kihagy, szakaszokat hozzájuk told s szükségesnek tartja őket, mintha annyira vérszegények volnának, saját aforizmáival fűszerezni.”

Bálint Györgynek szintén a Nyugatban, 1940-ben megjelenő cikke már címében is jelzi a szerző véleményét: Ballada a jobb sorsra érdemes Villonról. „E verseknek a címükön kívül alig van közük Villon balladáihoz. Sem a formát, sem a tartalmat nem őrizték meg.” A legkeményebben Eckhardt Sándor, irodalomtörténész, nyelvészprofesszor fogalmaz a Magyar Szemle 1940-es számában, ahol összehasonlít egy eredeti Villon-verset saját nyersfordításával, és leszűri a végkövetkeztetést: „Az »átköltő« számára Villon csak ürügy, hogy saját romlott fantáziájában fogant képeit és társadalmi elkeseredését öntse versekbe és Villon neve alatt a pesti közönség elé tálalja.”

A fiatal Faludy György

A fiatal Faludy György

Faludy-féle átköltésekkel nekem nem az a bajom, hogy lényegében semmi közük a középkori költő verseihez, saját költeményeinek tekinthetők, hanem az, hogy Faludy azt állítja 1937-ben átköltéseinek utószavában, hogy „Villon-fordításokat” ad, és azok „híven reprezentálják a XV. század és Villon szellemét”: „Villon versei formailag éppoly nehezek, mint tartalmilag, tele vannak helyi és személyi vonatkozásokkal. Egyedül a Testamentum 50-60 oldal jegyzetet igényel; célzásai nehezen, néhol egyáltalán nem érthetőek. Az volt a célom, hogy a nagyközönség számára is érthető Villon-fordítást adjak, mely híven reprezentálja a XV. század és Villon szellemét. Hogy Villont érthetővé tegyem, rövidítettem és megtoldottam, egyszerűsítettem és komplikáltam, ahol ezt szükségesnek, vagy helyesnek találtam. Villon zsiványnyelvét, jobb híján, a korszerű argóval pótoltam.

A magyar fülnek – balladánál – igen disszonáns francia stanza helyett versenként más és más formát választottam. Semmilyen anakronizmustól, semmilyen szabadságtól nem ijedtem meg és amennyire lehetséges, még a Villon-verseknél is jobb verseket igyekeztem adni.

Faludy Villon-átköltéseinek 1947-es kiadása

Faludy Villon-átköltéseinek 1947-es kiadása

Most tekintsünk el attól, hogy az akkor 27 éves fiatal költő meglehetősen túlbecsülte saját tehetségét, és a világirodalom páratlan remekeinél „jobb verseket” gondolt magáénak. Vizsgáljuk meg inkább azt, mennyiben helytálló Faludy azon állítása, hogy „fordítása” „híven reprezentálja a XV. század és Villon szellemét.

Vastag Margot kiemelése a középkorból

Villon egyik legismertebb balladája A Villonról meg a vastag Margotról szóló ballada. Első sorai az udvari költészet formuláit idézik, ám a folytatás a Lille-ben, Douai-ban, Valenciennes-ben honos népies szerelmi történetekre emlékeztet, amelyekben a költők nevetségessé teszik a piszkos, büdös, formátlan, esetenként púpos nőket. Ezeket a verseket Villon ismerte, de ne gondoljunk itt puszta átvételre vagy stílusgyakorlatra. A vers az udvari szerelem szabályai szerint kezdődik. Az első versszakban a hős és a hősnő helyzetét mutatja be, a szerelméért harcoló férfi a lovagregényekre emlékeztetően kardot és pajzsot visel:

Ha szeretem a szép lányt szolgamód,
nem kell azért bugrisnak vélnetek.
Javai fínom óhajra valók,
csókjáért kardot, pajzsot viselek.

Faludy „fordításában” nyoma sincs az udvari költészetre való utalásnak:

Persze: pukkadnak a párizsi polgárok,
mióta hírlik, hogy egy lánnyal járok,
ki az utcáról tartja el magát.
De a kis dögöt nagyon szeretem,

Vastag Margot. Telkes Tamás illusztrációja

Vastag Margot. Telkes Tamás illusztrációja

Faludy hamis Testamentuma

Legfontosabb művét, a Nagy Testamentumot Villon 1461-ben írta, miután kiszabadult az orléans-i püspök börtönéből és visszatért Párizsba. A költő megjelöli műve keletkezésének idejét:

Ezt jegyzem négyszáz hatvanegyben,

Midőn királyunk Meung-be jött,

A 2023 sorból álló Nagy Testamentum többnyire nyolcsoros strófákból áll, szám szerint száznyolcvanötből. Művébe Villon tizenhat balladát és három rondót illesztett be. Ezeket korábbi utazásai során írta, például Charles d’Orléans udvarában.

A költő jó keresztényként „A Szentháromság egy Istennek” ajánlja “árva lelkét.” Hogy megerősítse azt az illúziót, hogy egy valóságos végrendeletről van szó, Villon a testamentumok nyelvezetét használja. A végrendeletek szabályainak megfelelően megnevezi Jean de Calais-t, akit testamentuma végrehajtójaként jelöl meg. A Châtelet regisztereiben valóban szerepel egy Jean de Calais nevű jegyző, aki végrendeletek hitelességét ellenőrizte. Ugyancsak a testamentumok formai szabályait követve, temetésének helyét is meghatározza Villon:

Item, temessék tetemem

Sainte-Avoye kis templomába−

A valódi Testamentum a LXX. nyolcsorosnál kezdődik, amit az örökhagyó − keresztény szellemben − egy vallásos invokációval indít:

Mi Istenünknek és Atyánknak,

S ki fogantatott szűzi méhben,

Öröktől való egy fiának,

S a Szent Léleknek nagy nevében,

Ki helyet készít fönt az égben

Ádámmal elbukott nemünknek…

−Ha ezt elhiszed, az ám az érdem!

Hogy holttestek megistenülnek!

A Nagy Testamentum illusztrációja 1506-ból

A Nagy Testamentum illusztrációja 1506-ból

Faludy Testamentumával nem az a baj, hogy – ahogyan ő maga mondja – mindösssze két sor Villoné, háromszázhetvennégy a sajátja, hanem az, hogy meghamisítja nemcsak az eredeti versek formáját, de hamis képet ad magáról Villonról.

Faludy műve negyvennyolc strófából áll, és nyoma sincs a középkori végrendeletek formai követelményeinek vagy szókincsének. Ehelyett egy Villontól idegen nyelven idézi fel a „deres hajú” Villont, akinek nyomában „a Kaszás jár.” Jegyezzük meg, hogy a Nagy Testamentum írásakor Villonnak se haja, sem szemöldöke, sem szakálla nem volt már. Faludy Testamentuma így kezdődik:

Az őszi sárban már magamban járok,
s lábam nyomában a Kaszás üget,
hajam deres lett és az utcalányok
másnak mutatják már a mellüket,
s a csillagok is már fakóbban égnek,
mint egykor égtek, mikor este lett:
ajánlom bűnös lelkemet az égnek,
s az út sarának vézna testemet.

Villon Nagy Testamentumának első része egyfajta napló, amelyben Villon leírja élményeit, bebörtönzését Meung-sur-Loire-ban. A második részben − a Kis Testamentum mintájára – a fenti formális bevezetés után a párizsi társadalom legkülönfélébb rétegei számára szóló örökségeket olvassuk. Jegyezzük itt meg, hogy a Kis Testamentumot Faludy nem „fordította” le, holott ebből sok mindent megtudunk a költő életéről, a középkor szokásainak megfelelő végrendeletszerű hagyatékozás során a költő kortársai, barátai és ellenségei vonulnak fel a hagyatékozottak között. Villon Nagy Testamentumából ennyit tudunk meg a költő születéséről:

Én koldussorban nevelődtem,

Szegény ember szegény fiának,

Apámnak sem volt pénze bőven,

Sem jó Orace-nak, nagyapámnak,

Gondok, bajok nyomunkba jártak,

Elődeimnek sírkövére,

Kik már örök nyugtot találtak,

Cirádás címer nincs kitéve.

Faludy viszont egész názáreti történetet kerekített Villon születése köré. Fel tudjuk mérni, mennyire félrevezetők voltak Faludy sorai annak, aki az ő átköltésai alapján alkotta meg magának Villonról kialakított képét:

Úgy volt tehát, hogy épp karácsony esten,
harmincegyben ezernégyszáz után
szalmán hevert, borjak között a testem,
melyek szemembe leheltek puhán,
apám némán állt, mint cölöp a tóban,
s anyám fáradtan súgta: “Jézus, Jézus”,
mert én is egy vén, korhadt istállóban
születtem egykor, mint a Nazarénus.

De még ennél is nagyobb hamisítást követ el Faludy ebben a strófában:

És bár a nőknél sok babért arattam,
s a vágy bőrömbe csontig harapott:
a vén könyvekhez is csak hű maradtam
és elnyertem a doktorkalapot:
és akkor a magam lábára álltam,
s úgy éltem már, hol vízen, hol boron,
akárcsak most és nyelvem a vitában
minden tanárt megvert a Sorbonne-on.

Az „elnyertem a doktorkalapot” kitételről Faludynak tudnia kellett volna, hogy ez hamisítás, hisz az egyik legtöbbet idézett sorok Villontól ezek:

Én Istenem! ha tanulok

Bolond ifjúságom korában,

S a jó úton elindulok,

Most volna házam, puha ágyam,

De míg más ült az iskolában,

Kerültem én, komisz gyerek…

Míg ezt leírom; bánatában

Szívem majd hogy meg nem reped.

Tudni kell, hogy a „ha tanulok” nem azt jelentette, hogy nem folytatott tanulmányokat, hanem – Faludy versével ellentétben − pontosan azt, hogy nem szerezte meg a doktorátust, ami nemesi rangot adott volna neki, és ezzel korában a legmagasabb társadalmi helyzetet érhette volna el. Ha elolvassuk Faludy Testamentumának XXIV. strófáját, azt gondolnánk, hogy Vastag Margot volt Villon legnagyobb szerelme, akiért „késelt és lopott”, a nő viszont minden nap megcsalta.

Együtt laktunk s ő vitt a bűn útjára,
mert Villon akkor késelt és lopott,
hogy Margónak pénze legyen ruhára
s átlátszó ingre, de az átkozott
minden áldott nap megcsalt egy hülyével,
kit orrom előtt a kapualjba vitt,
és máskülönben is gyűlölt s csak éjjel
békültünk össze néha egy kicsit.

Az igazság az, hogy az sem biztos, hogy Vastag Margot Villon szeretője volt, inkább egy a sok bordélyházi lány közül, akikkel a költő lefeküdt. Villon nem őrá panaszkodott, hogy megcsalta, hanem egy Catherine Vauselles nevű lány, akiről így ír a Nagy Testamentumban:

Ha ő, kit úgy szerettem és

Szolgáltam tiszta szívvel én

S akitől annyi szenvedés

Szakadt reád, szívem, szegény,

Engedte, hogy testemmel érjem,

Mellé simuljak, úgy becézzem:

Bizony: orromnál fogva vitt,

Nem csupán Vastag Margot kedvéért nem „késelt és lopott” akkoriban Villon, de más lány kedvéért sem. Az a bizonyos késelés 1455. június 5-én, Úrnapján történt, amikor egy verekedés során Villon megkéselt egy Philippe Sermoise nevű papot, aki belehalt sérüléseibe. Szegény olvasó kapkodhatja a fejét, hol a Faludy által beígért „érthetőbb Villon”. Faludy Villon-átköltései több mint negyven kiadást megélte. Legutóbb az Európa Kiadó gondozásában jelent meg a kötet 2020-ban.

Faludy Villon-átköltéseinek legújabb kiadása

Faludy Villon-átköltéseinek legújabb kiadása

Mészöly Dezső jól látja Faludy Villon-átköltéseinek érdemeit és árnyoldalait: „ha Faludy nem indítja el az ál-Villonkultusz lavináját, akkor talán az igazi Villon megismerésének vágya sem ébredt volna föl olyan égetően s olyan széles körben.

Kapcsolódó cikkek

Tollriválisok 2.0

Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

Irodalmi díjat alapítottak a fantasy legenda, Ursula K. Le Guin emlékére

A sötétség balkeze kultikus szerzője 2018-ban hunyt el.

William Gibson: Neurománc

Világirodalmi krónikák 41. – William Gibson: Neurománc

Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tollriválisok 2.0

    Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

    Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 25.

    Tollriválisok 2.0 – Még 7 legendás írói csatározás a XX. század irodalmából

    Világhírű írók, akik finoman szólva sem jöttek ki egymással, és ennek hangot is adtak.

    • 2021. október 22.

    10 kiváló novelláskötet, ha csak negyedórád van kikapcsolódni

    Avagy amikor a kevesebb valóban több.

    • 2021. október 21.

    Világirodalmi krónikák 41. – William Gibson: Neurománc

    Egy feltörekvő szerző új távlatokat nyitott a sci-fiben 1984-ben.

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.