• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Irodalom

Versolvasóvá nevelés József Attilával a magyar költészet napján

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A versolvasást a kamarazene-hallgatáshoz hasonlította Nemes Nagy Ágnes József Attila pillanata című esszéjében. A verset képekben, szavaiban rögzíti az emlékezet, amíg nem erodálja a versfelejtés. „A vers tudniillik a szívünk csücskét akarja.” József Attila régóta „mindennapi táplálékunk. Ma is készülnek tudományos munkák, adatgazdag weboldalak róla, ugyanakkor a versmondás, versei tanulása, a közös emlékezet is őrzi versvilágát.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Ki ünnepli őt ma? – tehetjük fel a Babits Mihály-i kérdést április 11-én, a költő születésnapján, 1964 óta a költészet napján. Amikor egy metafora, egy verssor felmerül bennünk, akkor az a vers ünnepe, mondhatjuk Nemes Nagy Ágnes után. Költészete végigkísér minket „óvodától egyetemig” (Bereményi Géza), sőt még tovább, versszínházban, megzenésített formában, rappesítve vagy a Dunát látva.

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

Már a kisgyereket megfogja verse ritmusa és fülbe mászó dallama, amikor a Kedves Jocó!-t tanulja. Nem csodálkozik, hogy Jocó a költő Jolán nővére és nem firtatja, hogy a kugler vajon cukor vagy egy mignonféle. A dalforma és a jellegzetes hangütés szegénységről és belső derűről együtt vallanak, a verszárlat egyben szignálja is ezt a zsengét: „Dicsekednék fűnek, fának,/mi jó dolga van AttilánakKisiskolások ismerkednek a Betlehemi királyok és az Altató szövegével, amelyek dramatikus jellegük miatt játékosak. Ahogy a kedvenc posztmodern változat is:

dünnyögve legfő mesterét

lehunyja két lehunyja száz

a rítt a rút a rőt a rét

üveggolyónk eldunnaházˮ (Parti Nagy Lajos: Altató, részlet)

Iskolai kötelező memoriter a Mama, aminek késő szava ’kés ő’ olvasatából vezette le Bella István, hogy ez bizony nem gyerekvers. Tüskés Tibor az Anyám című versét hozza kapcsolatba Pőcze Borbála utolsó fényképével, amikor 1919 szeptemberében ölbe vitték le a nagybeteg Mamát a Ferenc térre, vállára terítve a Bécsből hozott csillogó selyemkendőt. „A megtört, de hajdani szépséget idéző arcon valami messze néző derű bujkál…ő volt az anya, kinek …hiányáról költő fiú alig írt még szebben a világirodalomban. ” (Fodor András)

Anyám, ki már a néma végtelen vagy

S borús szemed fiadra nem tekint,

Ó meg ne lásd az ólom-öklü Kínt  ̶

Miatta zúg e tört, betegre vert agy.ˮ(Ad sidera, részlet)

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

A középiskolások igazi felfedezése József Attila. Tizennyolc éves korig a Tiszta szívvel lázadó költői hangja azonos az olvasóéval. Az avantgárd megszelídül az 1928-as pályaforduló versének végére: varázsénekből újnépies motívummá csillapul.

Ördög farába, semmi husába
s harapván Isten fehér hasába,
hajnal-nyelvem a világra öltöm –
lelkem még jó e rossz étkü földön.

Teteje felhő, mocsok az alja,
az se kóstolja, aki kavarja.
S ha már csak bicska volna ebédem,
akkor is meggyfa volna cselédem.

Csak aki főzte, énvelem enne,
csak egy csipetnyit nyelvire venne,
fájdalom volna kóstoló nyála,
nálam is lakna sok vacsorára.

Fátyolból varrná törülgetőjét,
csontjából venné kevergetőjét,
elmosó tálja gyermeke lenne,
piros fedőnek ülne szivemre.
(Ördög farába…)

A Medáliák szürrealista képisége és én-kereső iránya a különleges összegző versek sajátja. Benne megannyi játékosság, amely során a filozofikum a fantáziával párosul. Az ősművészet is jelen van, a magyar népdal, valamint a mai ember kényszerképzetei, teljes pszichológiai tárháza. Szentkuthy Miklós szerint a „dudások iskolájábanˮ, az egyetemes tudás felől közelíthető meg József Attila költészete, a nagy gondolati költemények csakúgy, mint kétsorosa.

én is bádoghabokba horpadok,

de kélnek csengő és szabad habok

s végigcsattognak tengerek lován

a lépcsőházak villogó fogán – – ˮ (Medáliák 7, részlet)

 

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. ˮ (Két hexameter)

A lírai œuvre-öt 1937-ben záró önmegszólító verseiben az iróniát az elégikus hangnem váltja, a rezignáltság, mely egyben a számvetésre nyújt lehetőséget.

„…örülj, ha jut tüzelőfára,/ örülj, itt van egy puha párna,/ hajtsd le szépen a fejedet. ˮ (Karóval jöttél…, részlet)

ifjúságom, ez zöld vadont szabadnak hittem és öröknek,/s most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.ˮ(Talán eltünök hirtelen…, részlet)

A Tudod, hogy nincs bocsánat…, a Talán eltünök hirtelen…, a Karóval jöttél… a gyermek és a felnőtt között nem tesz különbséget ̶ a bűnösséggel szemben nem ad az árvaság sem felmentést. A tragikus létösszegzés bonyolult én ̵ anya ̵ külvilág viszonyt fogalmaz verssé metaforából jelképpé emelt képalkotással.

Siklósi Örs: Karóval jöttél..., 2018.

Siklósi Örs: Karóval jöttél…, 2018.

Arthur Koestler mondta József Attiláról:Egyfajta huszadik századi Villon volt, kinek mind élete, mind pedig költészete korának két csalfa pólusa: Marx és Freud körül forgott, s halálában mindkettő áldozatának is tekinthető.

Talán azt nem értettük világosan, azt nem hallottuk meg a hangja mögül, hogy itt tényleg a század legnagyobb költője szólal meg…” (Örkény István)

József Attila kétségkívül sokat tanult az avantgárdtól, de nagy korszakában alapjában véve klasszicizáló hajlamú költő volt. A klasszicizmus – nem ritkán akadémikusságot, száraz, pedáns, unalmas költészetet jelent. Márpedig József Attila lírája nem ilyen volt. …a modern klasszicizmus egyik reprezentatív képviselője a magyar irodalomban.” (Tverdota György)

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

Kapcsolódó cikkek

Wu Ming-yi: Rovarszemű ember

Öngyilkos sorsösszefonódások a bolygó ökológiai csapdájában – Könyvkritika

Egy tajvani szerző mágikus realizmusa világít rá a természet kizsákmányolására.

Könyvklubot indít a Netflix az olvasás népszerűsítésére

A streaming óriás érdekes kísérlete saját filmjei promótólására.

A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

Bridget Collins: A könyvkötő

Mint az évszázadok alatt tölgyfahordóban érlelt nemes ital – Könyvkritika

Bridget Collins csodálatos ám veszélyes világot tár az olvasói fantázia elé.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legendás párosok

    A filmtörténelem 5 elválaszthatatlan színészpárosa, akik valóban jóbarátok voltak

    Ismerősökből kollégák, kollégákból olykor életre szóló barátok.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.