• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Irodalom

Versolvasóvá nevelés József Attilával a magyar költészet napján

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A versolvasást a kamarazene-hallgatáshoz hasonlította Nemes Nagy Ágnes József Attila pillanata című esszéjében. A verset képekben, szavaiban rögzíti az emlékezet, amíg nem erodálja a versfelejtés. „A vers tudniillik a szívünk csücskét akarja.” József Attila régóta „mindennapi táplálékunk. Ma is készülnek tudományos munkák, adatgazdag weboldalak róla, ugyanakkor a versmondás, versei tanulása, a közös emlékezet is őrzi versvilágát.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Ki ünnepli őt ma? – tehetjük fel a Babits Mihály-i kérdést április 11-én, a költő születésnapján, 1964 óta a költészet napján. Amikor egy metafora, egy verssor felmerül bennünk, akkor az a vers ünnepe, mondhatjuk Nemes Nagy Ágnes után. Költészete végigkísér minket „óvodától egyetemig” (Bereményi Géza), sőt még tovább, versszínházban, megzenésített formában, rappesítve vagy a Dunát látva.

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

Már a kisgyereket megfogja verse ritmusa és fülbe mászó dallama, amikor a Kedves Jocó!-t tanulja. Nem csodálkozik, hogy Jocó a költő Jolán nővére és nem firtatja, hogy a kugler vajon cukor vagy egy mignonféle. A dalforma és a jellegzetes hangütés szegénységről és belső derűről együtt vallanak, a verszárlat egyben szignálja is ezt a zsengét: „Dicsekednék fűnek, fának,/mi jó dolga van AttilánakKisiskolások ismerkednek a Betlehemi királyok és az Altató szövegével, amelyek dramatikus jellegük miatt játékosak. Ahogy a kedvenc posztmodern változat is:

dünnyögve legfő mesterét

lehunyja két lehunyja száz

a rítt a rút a rőt a rét

üveggolyónk eldunnaházˮ (Parti Nagy Lajos: Altató, részlet)

Iskolai kötelező memoriter a Mama, aminek késő szava ’kés ő’ olvasatából vezette le Bella István, hogy ez bizony nem gyerekvers. Tüskés Tibor az Anyám című versét hozza kapcsolatba Pőcze Borbála utolsó fényképével, amikor 1919 szeptemberében ölbe vitték le a nagybeteg Mamát a Ferenc térre, vállára terítve a Bécsből hozott csillogó selyemkendőt. „A megtört, de hajdani szépséget idéző arcon valami messze néző derű bujkál…ő volt az anya, kinek …hiányáról költő fiú alig írt még szebben a világirodalomban. ” (Fodor András)

Anyám, ki már a néma végtelen vagy

S borús szemed fiadra nem tekint,

Ó meg ne lásd az ólom-öklü Kínt  ̶

Miatta zúg e tört, betegre vert agy.ˮ(Ad sidera, részlet)

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

A középiskolások igazi felfedezése József Attila. Tizennyolc éves korig a Tiszta szívvel lázadó költői hangja azonos az olvasóéval. Az avantgárd megszelídül az 1928-as pályaforduló versének végére: varázsénekből újnépies motívummá csillapul.

Ördög farába, semmi husába
s harapván Isten fehér hasába,
hajnal-nyelvem a világra öltöm –
lelkem még jó e rossz étkü földön.

Teteje felhő, mocsok az alja,
az se kóstolja, aki kavarja.
S ha már csak bicska volna ebédem,
akkor is meggyfa volna cselédem.

Csak aki főzte, énvelem enne,
csak egy csipetnyit nyelvire venne,
fájdalom volna kóstoló nyála,
nálam is lakna sok vacsorára.

Fátyolból varrná törülgetőjét,
csontjából venné kevergetőjét,
elmosó tálja gyermeke lenne,
piros fedőnek ülne szivemre.
(Ördög farába…)

A Medáliák szürrealista képisége és én-kereső iránya a különleges összegző versek sajátja. Benne megannyi játékosság, amely során a filozofikum a fantáziával párosul. Az ősművészet is jelen van, a magyar népdal, valamint a mai ember kényszerképzetei, teljes pszichológiai tárháza. Szentkuthy Miklós szerint a „dudások iskolájábanˮ, az egyetemes tudás felől közelíthető meg József Attila költészete, a nagy gondolati költemények csakúgy, mint kétsorosa.

én is bádoghabokba horpadok,

de kélnek csengő és szabad habok

s végigcsattognak tengerek lován

a lépcsőházak villogó fogán – – ˮ (Medáliák 7, részlet)

 

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. ˮ (Két hexameter)

A lírai œuvre-öt 1937-ben záró önmegszólító verseiben az iróniát az elégikus hangnem váltja, a rezignáltság, mely egyben a számvetésre nyújt lehetőséget.

„…örülj, ha jut tüzelőfára,/ örülj, itt van egy puha párna,/ hajtsd le szépen a fejedet. ˮ (Karóval jöttél…, részlet)

ifjúságom, ez zöld vadont szabadnak hittem és öröknek,/s most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.ˮ(Talán eltünök hirtelen…, részlet)

A Tudod, hogy nincs bocsánat…, a Talán eltünök hirtelen…, a Karóval jöttél… a gyermek és a felnőtt között nem tesz különbséget ̶ a bűnösséggel szemben nem ad az árvaság sem felmentést. A tragikus létösszegzés bonyolult én ̵ anya ̵ külvilág viszonyt fogalmaz verssé metaforából jelképpé emelt képalkotással.

Siklósi Örs: Karóval jöttél..., 2018.

Siklósi Örs: Karóval jöttél…, 2018.

Arthur Koestler mondta József Attiláról:Egyfajta huszadik századi Villon volt, kinek mind élete, mind pedig költészete korának két csalfa pólusa: Marx és Freud körül forgott, s halálában mindkettő áldozatának is tekinthető.

Talán azt nem értettük világosan, azt nem hallottuk meg a hangja mögül, hogy itt tényleg a század legnagyobb költője szólal meg…” (Örkény István)

József Attila kétségkívül sokat tanult az avantgárdtól, de nagy korszakában alapjában véve klasszicizáló hajlamú költő volt. A klasszicizmus – nem ritkán akadémikusságot, száraz, pedáns, unalmas költészetet jelent. Márpedig József Attila lírája nem ilyen volt. …a modern klasszicizmus egyik reprezentatív képviselője a magyar irodalomban.” (Tverdota György)

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

Kapcsolódó cikkek

Roberto Bolaño: Vad nyomozók

Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

Stephen King és fia, Joe Hil

Ősszel jelenik meg magyarul Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

A nagy Gatsby hetedik adaptációja készül éppen

A Vikingek írója készít sorozatadaptációt F. Scott Fitzgerald világhírű regényéből

A 2013-as film után ezúttal sorozat formájában, immáron hetedszer álmondják vászonra.

Illusztráció Orwell világhírű regényéhez

Sorozatként éled újjá George Orwell kultikus regényének brutális színpadi adaptációja

Az új adaptáció csavar egyet a legendás történet feldolgozásán, de szerencsére nem drasztikus módon.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Ágyúgolyó futam, avagy a Cannon Films hiteles története, ahogy azt Hollywoodban mesélik

    Nem akármilyen történet a kitartásról és a gátlástalanságról.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. július 28.

    Világirodalmi krónikák 35. – Roberto Bolaño: Vad nyomozók

    A kultikus chilei író szerelmes levele az irodalomhoz.

    • 2021. július 26.

    Újrateremtett történelem – 10 regény, mely újraszőtte a múlt szövetét

    Avagy alternatív válaszok a „mi lett volna, ha?” egyetemes kérdésére.

    • 2021. július 23.

    Így írtak ők – 6 világhírű író, 6 különböző munkamódszer

    Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.

    • 2021. július 22.

    Az online ugródeszka – Regények, melyek az interneten kezdték diadalmenetüket

    Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.

    • 2021. július 21.

    Büszkeség és balítélet… meg a zombik – Avagy Jane Austen jól és rosszul továbbgondolt világa

    A kérdés, hogy hol a határ a “folytatásoknál”?