• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Irodalom

Versolvasóvá nevelés József Attilával a magyar költészet napján

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A versolvasást a kamarazene-hallgatáshoz hasonlította Nemes Nagy Ágnes József Attila pillanata című esszéjében. A verset képekben, szavaiban rögzíti az emlékezet, amíg nem erodálja a versfelejtés. „A vers tudniillik a szívünk csücskét akarja.” József Attila régóta „mindennapi táplálékunk. Ma is készülnek tudományos munkák, adatgazdag weboldalak róla, ugyanakkor a versmondás, versei tanulása, a közös emlékezet is őrzi versvilágát.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Ki ünnepli őt ma? – tehetjük fel a Babits Mihály-i kérdést április 11-én, a költő születésnapján, 1964 óta a költészet napján. Amikor egy metafora, egy verssor felmerül bennünk, akkor az a vers ünnepe, mondhatjuk Nemes Nagy Ágnes után. Költészete végigkísér minket „óvodától egyetemig” (Bereményi Géza), sőt még tovább, versszínházban, megzenésített formában, rappesítve vagy a Dunát látva.

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

Már a kisgyereket megfogja verse ritmusa és fülbe mászó dallama, amikor a Kedves Jocó!-t tanulja. Nem csodálkozik, hogy Jocó a költő Jolán nővére és nem firtatja, hogy a kugler vajon cukor vagy egy mignonféle. A dalforma és a jellegzetes hangütés szegénységről és belső derűről együtt vallanak, a verszárlat egyben szignálja is ezt a zsengét: „Dicsekednék fűnek, fának,/mi jó dolga van AttilánakKisiskolások ismerkednek a Betlehemi királyok és az Altató szövegével, amelyek dramatikus jellegük miatt játékosak. Ahogy a kedvenc posztmodern változat is:

dünnyögve legfő mesterét

lehunyja két lehunyja száz

a rítt a rút a rőt a rét

üveggolyónk eldunnaházˮ (Parti Nagy Lajos: Altató, részlet)

Iskolai kötelező memoriter a Mama, aminek késő szava ’kés ő’ olvasatából vezette le Bella István, hogy ez bizony nem gyerekvers. Tüskés Tibor az Anyám című versét hozza kapcsolatba Pőcze Borbála utolsó fényképével, amikor 1919 szeptemberében ölbe vitték le a nagybeteg Mamát a Ferenc térre, vállára terítve a Bécsből hozott csillogó selyemkendőt. „A megtört, de hajdani szépséget idéző arcon valami messze néző derű bujkál…ő volt az anya, kinek …hiányáról költő fiú alig írt még szebben a világirodalomban. ” (Fodor András)

Anyám, ki már a néma végtelen vagy

S borús szemed fiadra nem tekint,

Ó meg ne lásd az ólom-öklü Kínt  ̶

Miatta zúg e tört, betegre vert agy.ˮ(Ad sidera, részlet)

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

A középiskolások igazi felfedezése József Attila. Tizennyolc éves korig a Tiszta szívvel lázadó költői hangja azonos az olvasóéval. Az avantgárd megszelídül az 1928-as pályaforduló versének végére: varázsénekből újnépies motívummá csillapul.

Ördög farába, semmi husába
s harapván Isten fehér hasába,
hajnal-nyelvem a világra öltöm –
lelkem még jó e rossz étkü földön.

Teteje felhő, mocsok az alja,
az se kóstolja, aki kavarja.
S ha már csak bicska volna ebédem,
akkor is meggyfa volna cselédem.

Csak aki főzte, énvelem enne,
csak egy csipetnyit nyelvire venne,
fájdalom volna kóstoló nyála,
nálam is lakna sok vacsorára.

Fátyolból varrná törülgetőjét,
csontjából venné kevergetőjét,
elmosó tálja gyermeke lenne,
piros fedőnek ülne szivemre.
(Ördög farába…)

A Medáliák szürrealista képisége és én-kereső iránya a különleges összegző versek sajátja. Benne megannyi játékosság, amely során a filozofikum a fantáziával párosul. Az ősművészet is jelen van, a magyar népdal, valamint a mai ember kényszerképzetei, teljes pszichológiai tárháza. Szentkuthy Miklós szerint a „dudások iskolájábanˮ, az egyetemes tudás felől közelíthető meg József Attila költészete, a nagy gondolati költemények csakúgy, mint kétsorosa.

én is bádoghabokba horpadok,

de kélnek csengő és szabad habok

s végigcsattognak tengerek lován

a lépcsőházak villogó fogán – – ˮ (Medáliák 7, részlet)

 

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. ˮ (Két hexameter)

A lírai œuvre-öt 1937-ben záró önmegszólító verseiben az iróniát az elégikus hangnem váltja, a rezignáltság, mely egyben a számvetésre nyújt lehetőséget.

„…örülj, ha jut tüzelőfára,/ örülj, itt van egy puha párna,/ hajtsd le szépen a fejedet. ˮ (Karóval jöttél…, részlet)

ifjúságom, ez zöld vadont szabadnak hittem és öröknek,/s most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.ˮ(Talán eltünök hirtelen…, részlet)

A Tudod, hogy nincs bocsánat…, a Talán eltünök hirtelen…, a Karóval jöttél… a gyermek és a felnőtt között nem tesz különbséget ̶ a bűnösséggel szemben nem ad az árvaság sem felmentést. A tragikus létösszegzés bonyolult én ̵ anya ̵ külvilág viszonyt fogalmaz verssé metaforából jelképpé emelt képalkotással.

Siklósi Örs: Karóval jöttél..., 2018.

Siklósi Örs: Karóval jöttél…, 2018.

Arthur Koestler mondta József Attiláról:Egyfajta huszadik századi Villon volt, kinek mind élete, mind pedig költészete korának két csalfa pólusa: Marx és Freud körül forgott, s halálában mindkettő áldozatának is tekinthető.

Talán azt nem értettük világosan, azt nem hallottuk meg a hangja mögül, hogy itt tényleg a század legnagyobb költője szólal meg…” (Örkény István)

József Attila kétségkívül sokat tanult az avantgárdtól, de nagy korszakában alapjában véve klasszicizáló hajlamú költő volt. A klasszicizmus – nem ritkán akadémikusságot, száraz, pedáns, unalmas költészetet jelent. Márpedig József Attila lírája nem ilyen volt. …a modern klasszicizmus egyik reprezentatív képviselője a magyar irodalomban.” (Tverdota György)

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

Kapcsolódó cikkek

Amerikai óriások – A modern amerikai irodalom 12 legendás írója

Avagy, akiket minden könyvmolynak érdemes megismernie.

Weöres Sándor (1913-1989)

Korábban nem publikált Weöres Sándor vers került elő

A költemény 1936-os dátummal keltezve került elő.

John Le Carré egy John Le Carré egy hónappal a halála előtt adta áldását utolsó regényérehónappal a halála előtt fejezte be utolsó regényét

Posztumusz megjelenéssel ér véget John le Carré hazai életműve

Az idős szerző pár héttel a halála előtt fejezte be a kéziratot.

Kovács Krisztián: Hiányzó történetek

Kovács Krisztián: Mi magyarok valahogy tovább tűrjük a szart, mint a többi nép

Főszerkesztőnkkel az rtl.hu interjúzott első regénye megjelenése kapcsán.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Amerikai óriások – A modern amerikai irodalom 12 legendás írója

    Avagy, akiket minden könyvmolynak érdemes megismernie.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 28.

    Amerikai óriások – A modern amerikai irodalom 12 legendás írója

    Avagy, akiket minden könyvmolynak érdemes megismernie.

    • 2022. június 24.

    Mutasd a könyvespolcod 2.0 – Újabb 5 magyar híresség kedvenc regénye

    Személyes ajánlások magyar hírességek irodalmi ízlésvilágából.

    • 2022. június 21.

    A kitartás szobrai – 9 nagyszerű író 9 fájó kiadói elutasítás

    Epizódok, melyekből a legnagyobbak is erőt merítettek.

    • 2022. június 17.

    Mosolygós irodalom – 9 letehetetlen könyv a nyárra, ha egy jót akarsz nevetni

    Avagy itt a nyár, idege begyűjteni a vízparti könyveket.

    • 2022. június 14.

    Az öreg bányától a titokzatos kastélyüdülőig – Berkes Péterre emlékezve

    A nagyszerű író június elején, 90 éves korában távozott.