• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Irodalom

Versolvasóvá nevelés József Attilával a magyar költészet napján

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A versolvasást a kamarazene-hallgatáshoz hasonlította Nemes Nagy Ágnes József Attila pillanata című esszéjében. A verset képekben, szavaiban rögzíti az emlékezet, amíg nem erodálja a versfelejtés. „A vers tudniillik a szívünk csücskét akarja.” József Attila régóta „mindennapi táplálékunk. Ma is készülnek tudományos munkák, adatgazdag weboldalak róla, ugyanakkor a versmondás, versei tanulása, a közös emlékezet is őrzi versvilágát.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

A tatabányai József Attila XIV. Nemzeti vers-, énekelt vers és prózamondó verseny plakátja, 2021.

Ki ünnepli őt ma? – tehetjük fel a Babits Mihály-i kérdést április 11-én, a költő születésnapján, 1964 óta a költészet napján. Amikor egy metafora, egy verssor felmerül bennünk, akkor az a vers ünnepe, mondhatjuk Nemes Nagy Ágnes után. Költészete végigkísér minket „óvodától egyetemig” (Bereményi Géza), sőt még tovább, versszínházban, megzenésített formában, rappesítve vagy a Dunát látva.

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

József Attila puskával, 1919 ősze (József Jolán fotója)

Már a kisgyereket megfogja verse ritmusa és fülbe mászó dallama, amikor a Kedves Jocó!-t tanulja. Nem csodálkozik, hogy Jocó a költő Jolán nővére és nem firtatja, hogy a kugler vajon cukor vagy egy mignonféle. A dalforma és a jellegzetes hangütés szegénységről és belső derűről együtt vallanak, a verszárlat egyben szignálja is ezt a zsengét: „Dicsekednék fűnek, fának,/mi jó dolga van AttilánakKisiskolások ismerkednek a Betlehemi királyok és az Altató szövegével, amelyek dramatikus jellegük miatt játékosak. Ahogy a kedvenc posztmodern változat is:

dünnyögve legfő mesterét

lehunyja két lehunyja száz

a rítt a rút a rőt a rét

üveggolyónk eldunnaházˮ (Parti Nagy Lajos: Altató, részlet)

Iskolai kötelező memoriter a Mama, aminek késő szava ’kés ő’ olvasatából vezette le Bella István, hogy ez bizony nem gyerekvers. Tüskés Tibor az Anyám című versét hozza kapcsolatba Pőcze Borbála utolsó fényképével, amikor 1919 szeptemberében ölbe vitték le a nagybeteg Mamát a Ferenc térre, vállára terítve a Bécsből hozott csillogó selyemkendőt. „A megtört, de hajdani szépséget idéző arcon valami messze néző derű bujkál…ő volt az anya, kinek …hiányáról költő fiú alig írt még szebben a világirodalomban. ” (Fodor András)

Anyám, ki már a néma végtelen vagy

S borús szemed fiadra nem tekint,

Ó meg ne lásd az ólom-öklü Kínt  ̶

Miatta zúg e tört, betegre vert agy.ˮ(Ad sidera, részlet)

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

Mama, Attila és Etus 1919 őszén a Ferenc téren

A középiskolások igazi felfedezése József Attila. Tizennyolc éves korig a Tiszta szívvel lázadó költői hangja azonos az olvasóéval. Az avantgárd megszelídül az 1928-as pályaforduló versének végére: varázsénekből újnépies motívummá csillapul.

Ördög farába, semmi husába
s harapván Isten fehér hasába,
hajnal-nyelvem a világra öltöm –
lelkem még jó e rossz étkü földön.

Teteje felhő, mocsok az alja,
az se kóstolja, aki kavarja.
S ha már csak bicska volna ebédem,
akkor is meggyfa volna cselédem.

Csak aki főzte, énvelem enne,
csak egy csipetnyit nyelvire venne,
fájdalom volna kóstoló nyála,
nálam is lakna sok vacsorára.

Fátyolból varrná törülgetőjét,
csontjából venné kevergetőjét,
elmosó tálja gyermeke lenne,
piros fedőnek ülne szivemre.
(Ördög farába…)

A Medáliák szürrealista képisége és én-kereső iránya a különleges összegző versek sajátja. Benne megannyi játékosság, amely során a filozofikum a fantáziával párosul. Az ősművészet is jelen van, a magyar népdal, valamint a mai ember kényszerképzetei, teljes pszichológiai tárháza. Szentkuthy Miklós szerint a „dudások iskolájábanˮ, az egyetemes tudás felől közelíthető meg József Attila költészete, a nagy gondolati költemények csakúgy, mint kétsorosa.

én is bádoghabokba horpadok,

de kélnek csengő és szabad habok

s végigcsattognak tengerek lován

a lépcsőházak villogó fogán – – ˮ (Medáliák 7, részlet)

 

Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!

Mért ne legyek tisztességes? Kiterítenek úgyis. ˮ (Két hexameter)

A lírai œuvre-öt 1937-ben záró önmegszólító verseiben az iróniát az elégikus hangnem váltja, a rezignáltság, mely egyben a számvetésre nyújt lehetőséget.

„…örülj, ha jut tüzelőfára,/ örülj, itt van egy puha párna,/ hajtsd le szépen a fejedet. ˮ (Karóval jöttél…, részlet)

ifjúságom, ez zöld vadont szabadnak hittem és öröknek,/s most könnyezve hallgatom, a száraz ágak hogy zörögnek.ˮ(Talán eltünök hirtelen…, részlet)

A Tudod, hogy nincs bocsánat…, a Talán eltünök hirtelen…, a Karóval jöttél… a gyermek és a felnőtt között nem tesz különbséget ̶ a bűnösséggel szemben nem ad az árvaság sem felmentést. A tragikus létösszegzés bonyolult én ̵ anya ̵ külvilág viszonyt fogalmaz verssé metaforából jelképpé emelt képalkotással.

Siklósi Örs: Karóval jöttél..., 2018.

Siklósi Örs: Karóval jöttél…, 2018.

Arthur Koestler mondta József Attiláról:Egyfajta huszadik századi Villon volt, kinek mind élete, mind pedig költészete korának két csalfa pólusa: Marx és Freud körül forgott, s halálában mindkettő áldozatának is tekinthető.

Talán azt nem értettük világosan, azt nem hallottuk meg a hangja mögül, hogy itt tényleg a század legnagyobb költője szólal meg…” (Örkény István)

József Attila kétségkívül sokat tanult az avantgárdtól, de nagy korszakában alapjában véve klasszicizáló hajlamú költő volt. A klasszicizmus – nem ritkán akadémikusságot, száraz, pedáns, unalmas költészetet jelent. Márpedig József Attila lírája nem ilyen volt. …a modern klasszicizmus egyik reprezentatív képviselője a magyar irodalomban.” (Tverdota György)

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

József Attila Emlékház, Balatonszárszó

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.