• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Vesztegzár az irodalomban

Irodalom

  • 2020. november 12. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc

Vesztegzár az irodalomban – 7 regény, mely a bezártságról mesél

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az elkövetkező 30 napban este 8 és hajnali 5 óra közt biztosan él a kijárási tilalom, ebben az időszakban pedig még nagyobb igényünk lehet majd egy jó olvasnivalóra unaloműzőként, nem beszélve majd a Karácsony időszakáról. A következőkben olyan regényeket mutatunk, melyek ilyen vagy olyan módon, de a bezártságról, világtól való elzártságról szólnak, és melyek talán némileg segítenek majd könnyebben elviselni a mostani helyzetünket. Lássuk, milyen történetek szövődhetnek bezártság címszó alatt.

Vesztegzár az irodalomban

Vesztegzár az irodalomban

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Már a címünk is Rejtő Jenő egyik legismertebb regényére utal, melyben bubópestis miatt a Grand Hotelben egy népes társaság kénytelen rostokolni. A főszereplő a szoknyapecér Félix, aki megpróbál úrrá lenni a szállodában uralkodó kaotikus helyzeten, ugyanis nemcsak egy, hanem több gyilkosság is történik a falak között, ráadásul egy nagyon értékes vegyi képletet is tanácsos volna megszereznie, ha nem akar további vérengzéseket. A helyzet fő komikumát Rejtő sajátságos stílusa mellett maga a bizarr szituáció okozza, vagyis az, hogy a legkülönbözőbb emberekből összeverbuválódott nemzetközi közönség kényszerül jóval tovább élni egymással egy fedél alatt, mint ahogy azt eredetileg elképzelték.

Bár vitathatatlan, hogy az első könyves Fehér Boldizsárnak lebilincselő stílusa van, Vak majom című könyve több szempontból is hasonlít a Vesztegzár a Grand Hotelbenre. Egyrészt ez is egy hotelben játszódik, másrészt Fehér stílusa sokszor emlékeztet Rejtő könnyed-ironikus humorosságára. A Vak majomban egy francia szállodában közlik a vendégekkel, hogy egy kísérlet részesei, ám hogy pontosan milyen kísérletről is van szó, nem árulják el. Bár a főszereplő fiatal fiú visszaemlékezéseinek köszönhetően a múltban, vagyis más időben, más színhelyeken is játszódik a történet, a bezártság kap központi szerepet a regényben.

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Rejtő Jenő: Vesztegzár a Grand Hotelben

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Ez is egy olyan történet, melyről alighanem mindenki hallott már. Egy titokzatos V. A. Lacky tíz egymás számára ismeretlen embert hív meg szigetén álló házába, ahol hamar a fejükre olvassa korábbi bűneiket, melyekért halállal lakolnak. Sorra halnak is egymás után, a végén csak egy maradhat, vagy talán egy sem? Vajon ki a szigeten rejtőzködő titokzatos gyilkos, V.A. Lacky?

Több Agatha Christie könyvben is szerepel ez a jól bevált krimiklisé, az úgynevezett zárt szoba rejtély, melynek lényege, hogy a bűntény egy zárt helyen történik, így a gyanúsítottak száma is korlátozott. Ezzel a fogással ír Christie a Három vak egér c. művében, melyben a hó zár el egy vidéki fogadót a külvilágtól, de a néhány éve újabb filmfeldolgozást megélő Gyilkosság az Orient Expresszen is egy zárt térben, nevezetesen egy vonaton játszódik. Nyílt kártyákkal című könyvének kísérőszövegében maga Christie írja, hogy mivel egy lezárt szobában történik a gyilkosság, csak négy gyanúsítottja van a sztorinak, ilyen szempontból elég nagy az esély, hogy eltalálja az olvasó, ki a gyilkos. Arra is van példa Christie munkásságában, hogy bár maga a mű több helyszínen játszódik, annak megoldása közben Poirot nem mozdul ki a lakásából. Ez Az órák című, kevésbé ismert, ám annál izgalmasabb krimi, melyben egy vak nő lakásában talál rá egy holttestre egy oda (tévesen) kirendelt gyors- és gépírónő.

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Dmitry Glukhovsky: Poszt

Az orosz szerző leghíresebb műve, a Metró-trilógia, egy világégés után játszódik, amikor az emberek – mármint akik túlélték a borzalmas pusztulást – a metró föld alatti járataiba menekültek, és csak a legbátrabb harcosok merészkednek ki a földfelszínre, ők is csak akkor, ha küldetést teljesítenek. Nem hiába félnek, senki nem tudja, milyen lényekké deformálódtak a földfelszínen maradt emberek, és rajtuk kívül milyen eltorzult élőlények leselkedhetnek még rájuk. Ugyanebben a világkatasztrófa utáni térben és időben játszódik a Poszt, mely „település” valójában egy funkcióját vesztett abroncsgyár, ahová az életben maradtak menekültek.

Bár a külvilág felől érkeznek ingerek, például egy prédikátor, vagy egy katonai csapat, a mű egyik legfontosabb feltevése, hogy ami kint van, az nemcsak ismeretlen, hanem veszélyes is, így mindenki jobban teszi, ha a fenekén marad.  Glukhovsky mindkét említett műve több egyszerű utópisztikus kalandregénynél, éles társadalomkritikát fogalmaz meg, a Metró-trilógiában pedig az orosz politikai rendszerrel és 20. századi eszmékkel szembeni kritikája is körvonalazódik.

Dmitry Glukhovsky: Poszt

Dmitry Glukhovsky: Poszt

Robert Merle: Védett férfiak

Az előbbi példához hasonlóan Robert Merle története is egy fiktív világban játszódik, melyben a férfiak elveszítették nemzőképességüket. A történetet egy olasz származású tudós, Dr. Ralph Martinelli meséli el, aki az Amerikában létrehozott védett zónák egyikében lakik. Az ide deportált férfiaknak az a dolguk, hogy megtalálják a kór ellenszerét, mely az ivarérett férfiakat veszélyezteti.  A regényben a társadalom teljesen a feje tetejére állt, a férfiak közül azok örvendenek nagyobb megbecsülésnek, akik önként kasztrálták magukat.

A könyv nemcsak a bezártságról, hanem a politikai játszmázásról, hatalmi játékokról is szól, melyben úgy tűnik, a férfiaknak jutott az alárendelt szerep. Ahogy Naomi Alderman A hatalom című regényében, mely azon kívül, hogy a Védett férfiakhoz hasonlóan izgalmas olvasmány, csak annyiban emlékeztet Merle regényére, hogy itt is a nők uralják a világot, hála, hogy egy különleges képességre tettek szert: elektromos áramot tudnak termelni a szervezetükkel.

Robert Merle: Védett férfiak

Robert Merle: Védett férfiak

Emma Donoghue: A szoba

Sokunk már azt is borzalmasan éli meg, hogy beszorult a lakásába, Donoghue könyvének főszereplője, az ötéves Jack azonban még rosszabb helyzetben van: neki csak egy szoba jutott, ide is született, fogalma sincs, hogy néz ki a világ a szűkös falakon kívül. A szoba egy elrabolt nő és gyermeke történetét meséli el, utóbbi szemszögéből. Ennek az írói megoldásnak köszönhetően letehetetlen a könyv, így ugyanis egy kisgyerek naiv érzékelésein keresztül olvashatjuk, milyen borzalmas körülmények között kénytelen élni az anya-fia páros, akit időközönként fogvatartójuk is meglátogat.

A szoba nemcsak anya és fia külvilágtól elzárt életét írja le, hanem azt is, mi vár rájuk, miután kiszabadultak, hogyan tudnak beilleszkedni abba a világba, amit Jack még sosem látott azelőtt. A könyvből 2015-ben film is készült, Brie Larson és Jacob Tremblay főszereplésével, előbbi szerepléséért el is nyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscar-díjat.

Emma Donoghue: A szoba

Emma Donoghue: A szoba

Heather Morris : Az auschwitzi tetováló

Megható könyvében Heather Morris két ember mindent legyőző szerelmét meséli el. Lale Sokolov és Gita a legborzalmasabb haláltáborban, Auschwitzban találkoztak és szerettek egymásba.  A férfinek kellett a zsidók karjára tetoválnia a sorszámot, melyről beazonosíthatóak voltak, ő volt az auschwitzi tetováló. Számos könyvből tudhatjuk, milyen borzalmas körülmények között kellett élniük, vagy inkább csak vegetálniuk az ide deportáltaknak, Lale és Gita története azonban bebizonyítja, hogy még egy ilyen rémes, reménytelen bezártságban is létezik szerelem, mely a falakon kívül is folytatódik.

A szerelmespárral az írónő Melbourne-ben találkozott, itt szerette volna rávenni őket, hogy meséljenek arról, hogy szerettek egymásba. A pár elzárkózott a nő kérése elől, majd Gita halála után férje, Lale maga kereste fel Heather Morrist, hogy az utókor számára is emléket állítsanak elhunyt szerelmének.

Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Heather Morris: Az auschwitzi tetováló

Stephen King: Tortúra

Stephen King könyveiben gyakran szerepelnek írók, most sincs ez másképp. Paul ​Sheldon örömmel száll autóba legújabb könyve kéziratával, csakhogy útközben balesetet szenved. Egy nő siet a segítségére, aki otthonába viszi, ápolja-gondozza, s míg az író lábadozik, elolvassa a kéziratot. A nőről, Annie Wilkesről kiderül, hogy óriási Sheldon-rajongó, ezért sem örül neki, mikor rájön, hogy a férfi utolsó művében megölte főszereplőjét. A könyvben hiába javul Sheldon fizikai állapota, egyre nyomorultabbul érzi magát, hiszen Wilkes viselkedése egyre aggasztóbbá válik, mígnem teljesen nyilvánvaló nem lesz a férfi számára: a nő ketrecbe zárta, ahonnan talán még akkor sem szabadulhat, ha mindenben kiszolgálja fogva tartóját.

Talán ez a regény is inspirálhatta egy remek kortárs krimi író, Luca D’Andrea Lissy című könyvét, melyben egy férje elől menekülő feleség szenved balesetet Észak-Olaszországban. Rajta egy mindentől és mindenkitől elszigetelten élő állattenyésztéssel foglalkozó férfi segít – igaz, megvan az ára az ő kedvességének is. Ha tetszett a Tortúra, D’Andrea Lissy című művét is el kell olvasnod!

Stephen King: Tortúra

Stephen King: Tortúra

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.