- Kovács Krisztián
- 2020. november 13. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Minden nagy íróban ott lapul a nagy regény. Az a gigászi jelentőségű műremek, melyre akár egy egész életen át vár, és mely később, az utókor számára kiemeli majd őt a kortársak közül. A regény, mellyel azonosítják a nevét, és melyet a magnum opusaként, pályafutása karrierösszegzőjeként jegyeznek majd. Ernest Hemingway számára ez volt Az öreg halász és a tenger, Ralph Ellisonnak A láthatatlan, F. Scott Fitzgerald számára A nagy Gatsby, vagy épp J. D. Salingernek a Rozsban a fogó. Jelen írásunk tárgya is közéjük tartozik, és egyben talán a XX. századi irodalom egyik legremekebb családtörténetét is magában rejti.
John Steinbeck nem mindennapi figura volt, kétkezi munkásként legalább olyan jól, ha nem jobban érezte magát, mint Pulitzer-díjas színdarab, vagy később Nobel-díjas regényíróként. Tudósított a Vietnámi-háborúból, jóban volt Lyndon B. Johnson amerikai elnökkel, Robert Capával karöltve pedig beutazta a Szovjetuniót. Steinbeck egész életében közel érezte magához az egyszerű munkásembereket, és felemelte a szavát a társadalom kizsákmányoló hatalmával szemben, tulajdonképpen e mozaikokból állt össze saját maga által is legtöbbre tartott regénye. Világirodalmi krónikák sorozatunk 23. epizódjában az Édentől keletre.
John Steinbeck: Édentől keletre
Steinbeck az 1920-as évek közepén kezdett publikálni, első regénye pedig, az Egy marék arany 1929-ben jelent meg, és gyakorlatilag visszhang nélkül maradt. 1935-ig és a Kedves csirkefogók című regényig kellett várni arra, hogy a kritika is felfigyeljen rá, és már ebben a művében megjelenítette azt a motívumot, mely végül később számtalan írásában visszaköszönt: a társadalom peremén élő, és annak kiszolgáltatott, ám saját magukkal, és a természeti környezettel teljes harmóniában élő emberek mindennapi életét és küzdelmeit. 1940-ben már Pulitzer-díjas írónak nevezhette magát, hiszen a kifejezetten színpadra írt Egerek és emberek (melynek első változatának kéziratát széttépte az író kutyája) meghozta neki a kitüntetést. A vele egyidőben megjelent Érik a gyümölcs pedig hiába kapott számtalan negatív kritikát a társadalom felsőbb köreiből, mára a Nagy Amerikai Regények listáján szerepel.
Steinbeck tehát 1940-re beérett, sikeres író, és számtalan társához – Hemingway-hez, vagy Orwellhez – hasonlóan ő is beáll a második világháború amerikai haditudósítóinak sorába, aztán a háború után Robert Capával körbejárja a Szovjetuniót, és dokumentálja a pusztítást.
a gyászt feldolgozandó pedig Steinbeck az írásba menekül, és elkezdi kibontani addigi legambiciózusabb ötletét, mely mintegy pályája utolsó nagy kihívásává válik majd a számára.
John Steinbeck (1902-1968)
Steinbeck négy teljes év munkáját fektette a kezdetben My Valley munkacímen futó művébe, melybe a Paradicsomból való kiűzetés bibliai témájának egy az adott kor Amerikájára vonatkozó átiratát fogalmazta meg. Steinbeck számtalan címet kipróbált, mikor elkészült a korábbi műveihez képest is gigászi kézirattal: Salinas-völgy, Le a völgybe, Káin jele, csupán néhány a később megbukott címvariációkból, végül a jóval hangzatosabb, és allegórikusabb Édentől keletre mellett döntött. Miután elkészült a regénnyel azt írta egy barátjának:
Az Édentől keletre című családi eposzt a Viking Press kiadó dobta piacra 1952. szeptember 19-én. Az addig is – különösen az Egerek és emberek színpadi sikere után – jól fogyó Steinbeck karrierjének legjobb debütálást produkálta az új művel, mely azonnal az aktuális bestsellerlisták élére katapultálta magát, ráadásul a kiadó készült egy kis meglepetéssel is, ugyanis az első kiadás első 1500 példányát maga Steinbeck is aláírta, és azok így kerültek ki a könyvesboltokba. Az Édentől keletre manapság is a szerző legnépszerűbb műve, amit jól bemutat a tény, hogy évente még mindig legalább 50 ezer példányt értékesítenek belőle, és gyakorlatilag nincs olyan amerikai iskola, ahol ne képezné tananyag tárgyát.
A regény első amerikai kiadása
Az Édentől keletre a családi ismétlődések és tragédiák három generáción átívelő története, mely a hasonló családi eposzok univerzális témáit használja fel, olyan érzelmi motívumokat jár körül, mint a szeretet, a kötődés, az öröklődés, a bűntudat, a szabadság, az elfogadás, vagy a jótékonyság, melyeket egészen parádésan és észrevétlenül kapcsol össze a bibliai Teremtés Könyvének Káin és Ábel történetével, a fináléban felkínálva a lehetőséget a családi sorsöröklődés megváltoztatására. Lenyűgözően emberi történet, melyet rengeteg boldog olvasó érzett saját megénekelt élettörténetének.
A regény elsöprő piaci sikernek bizonyult, de a kritikusok – akik egyébként is számtalanszor tették szóvá Steinbeck egyenetlen életművét – még ezen is képesek voltak fanyalogni. Akadt, aki szóvá tette, hogy a szerző túlságosan erőszakosan igyekszik bibliai üzenetet megfogalmazni, volt, aki szerint visszataszító regény, bár dicsérni való az, amilyen realitásérzékkel viseltet az erőszak és a szexuális erőszak terén. Mások azt mondták, azzal, hogy az író két család történetét akarta párhuzamosan elmesélni, a regény végül túlságosan is egyenetlen lett, emiatt a narratívát rendezetlennek, a szereplők jellemábrázolását pedig irreálisnak találták. Az olvasókat persze mindez a legkevésbé sem érdekelte, olyannyira nem, hogy mikor Oprah Winfrey 2003-ban világhírű könyvklubjában újra elkezdett Steinbeck művével foglalkozni, az Édentől keletre hirtelen megint felugrott a The New York Times bestsellerlistájának második helyére.
John Steinbeck átveszi az irodalmi Nobel-díjat 1962-ben
A regény épp abban az időszakban fogant, amikor Hollywoodban is hatalmas kereslet mutatkozott a családi drámák iránt, hiszen ezekben az években olyan művek kerültek a mozikba, mint a Macska a forró bádogtetőn, vagy épp az Óriás. Az Édentől keletre filmadaptációja sem váratott sokat magára, Elia Kazan 1955-ben dolgozta fel Steinbeck regényének utolsó harmadát, és ez volt az a film, melyben debütált a vásznon a később kulturális ikonná váló James Dean is. 1981-ben aztán az ABC is készített egy minisorozatot a filmből, melyben főleg B-listás színészek szerepeltek, és ha a hírek igazak, Ron Howard tolmácsolásában a Universal Stúdió égisze alatt érkezhet egy XXI. századi változat is, melyben az Oscar-díjas Jennifer Lawrence alakíthatja a főszerepet.
Steinbeck megítélése ma sem egyértelmű irodalmi körökben. Míg kortársait, Faulknert és Hemingway-t gyakorlatilag egyöntetűen a XX. századi próza legkiválóbb alakítóiként tisztelik – holott az ő karrierjükben is akadtak minőségi ingadozások – Steinbecknek általában három művét emelik ki igazán, aziránt pedig folyamatosak a viták, hogy vajon az Érik a szőlő, vagy épp az Édentől keletre képezi-e az életműve csúcsát. Az kétségtelen, hogy utóbbi regény elévülhetetlen érdemeket szerzett abban, hogy Steinbeck 1962-ben megkapta az irodalmi Nobel-díjat. 2012-ben aztán a Nobel-archívum megnyitásával kiderült, hogy az író díjazása egyfajta kompromisszumos megoldás volt, mert a bizottság nem igazán érzett kiemelkedőnek senkit (Steinbeck mellett többek közt Robert Graves, Lawrence Durrell, és Karen Blixen voltak esélyesek), függetlenül ettől Steinbeck már csak e regénye miatt is érdemesnek tűnik a kitüntetésre,
Elia Kazan filmadaptációjának plakátja
Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.
Mágikus realista történet Szerencsés Dániel tollából, Csiby Gergely előadásában.
Egyedülálló kísérlet az Amerikában is olvasott író novellájához.
A mű a száz legjobb angol nyelvű regény közé is bekerült.
Avagy néhány animáció, amit felnőttek és gyerekek egyaránt élvezni fognak.
Egy ponyvaműfaj, amivel még az irodalmi elit nagyjai is kacérkodtak.
Az Iskola a határon szerzője kifürkészhetetlen ember volt.
Az új kiadás kapcsán a kötet szerkesztőjét kérdeztük a munka nehézségeiről.
Avagy íme Márquez és társai testet öltött öröksége.
Az ember, akinek még a vérében is irodalom csörgedezett.