Világirodalmi krónikák 24. – Jules Verne: Nemo kapitány

Jules Verne sokak számára egyetlen jelent a gyermekkor kalanddal teli történeteivel. Ahogy sok kortársam, érdekes módon én is előbb találkoztam a nagyszerű író nevével, és történeteivel a filmvásznon, jelesül az 1954-es Nemo kapitány című filmmel, melyben James Mason, Kirk Douglas, és Peter Lorre alakította a főszerepeket. Emlékszem, mennyire vártam az ismétlést, mennyire remegtem érte, hogy idejében kapcsoljam be sokat megélt Panasonic videonk felvevőjét, mikor megláttam a Walt Disney-logót, és mennyire rettegtem tőle, mikor az óriás tintahal megtámadta a Nautilust.

A film éppen akkor kapott el, mikor a Delfin-könyveken át rátaláltam az olvasás szépségére, és ha nincs Verne, talán sosem mélyül el ennyire a távoli, egzotikus helyszínek iránti olthatatlan kíváncsiságom. Verne többek közt e regényével ráadásul egy egészen új irodalmi irányvonal felé mozdult el, maga mögött hagyva nagy kedvence, Alexandre Dumas kalandtörténeteit, ám a jól bevált formulákat magasabb szintre emelte, és kibővítette, melyekből aztán évtizedekkel később egy egészen új, és máig virágzóan népszerű műfaj, a sci-fi sarjadt. Világirodalmi krónikák sorozatunk 24. epizódjában Jules Verne remekműve, a Nemo kapitány.

Jules Verne: Nemo kapitány

A tudomány nyomában

Az idén 115 esztendeje elhunyt legendás mesélő, Jules Verne mindössze 34 éves volt, mikor az Öt hét léghajón című regényével széleskörű ismertséget szerzett magának, és annak lehetőségét, hogy feladja addig pénzügyi munkáit, és főállású íróként tevékenykedjen. A XIX. század közepét írjuk ekkor, ebben az időszakban még messze nem volt divat csupán az írásból megélni, Verne azonban teljes életművével új, követendő modellt teremtett, melyet évi közel két könyv megírásával hozott létre. Ahogy ő fogalmazott később, általában 4-5 regénnyel előre dolgozott, 1870-ben pedig épp túl volt addigi legnagyobb sikerén, az 1868-ban megjelent Grant kapitány gyermekein. Új regénye ötletéhez azonban a megfoganásig, vagyis nagyjából hét évvel korábbra kell visszaássunk.

1863. április 16-án vízre bocsátották a Plongeur nevű kezdetleges, és kézi hajtású tengeralattjárót, mely modellt Verne személyesen tekintett meg, mint a tudomány iránt egész életében olthatatlan szomjat érző, műveihez pedig ihletet kereső fiatalember. Verne akkor már tanulmányozta egy ideje a hasonló szerkezeteket, különös tekintettel Robert Fulton 1800-ban született búvárhajóját, melynek elvét később a Plongeur is felhasználta. Milyen érdekes, hogy Fulton hajóját Nautilusnak hívták.

Verne új történetét egy modernkori Odüsszeiának képzelte el, csak ezúttal a tenger alatt, és végül egy tökéletesen kidolgozott vázlattal a fiókban 1865-ben kezdett bele a regény megírásába.

A szerző időskori portréja

Ellentétek a szerkesztővel

Egyes irodalomtörténészek rosszmájúan megjegyzik, hogy Verne száz frankot fizetett kortársának, a híres feminista oktatónak, Louise Michelnek a Nemo kapitány ötletéért, de az üzletre nincs semmiféle bizonyíték. Verne életműve, karrierje során megjósolt több mint száz, később megvalósuló találmány kapcsán nehéz elhinni, hogy külső befolyásra volt szüksége egyik legragyogóbb története elindításához. Ami bizonyos, hogy a Nemo kapitány – mely meglehetősen későn nyerte el valódi címét – közel négy éven át készült a rendkívül egyszerűnek ható, Utazás a víz alatt munkacímen. Az már előre eldöntött tény volt, hogy Verne majd az elkészült művet a kor talán legnagyobb francia könyv- és lapkiadójának kezébe adja, leginkább azért, mert Pierre-Jules Hetzel történetesen ekkorra már a szerző egyik legjobb barátja volt, munkakapcsolatuk pedig közel tíz éves gyümölcsöző szakmai viszonyra tekintett vissza.

Hetzel bízva barátja tehetségében, számos ajánlást tett neki, amivel még alaposabbá teheti a munkát. Felhívta többek közt Verne figyelmét, hogy okvetlenül látogasson ki 1867-ben az egyik párizsi tudományos kiállításra, ahol többek közt egy hatalmas akváriumban mélytengeri munkához használható eszközök prototípusait tesztelték a kiállítók a nagyközönség előtt. Ugyanezen évben Verne először és utoljára az Egyesült Államokba látogatott a Campus Martius nevű tárlat miatt, ahol ezúttal az amerikai mérnökök tették közszemlére a mélytengeri kutatások során szerzett legújabb tapasztalataikat, és technológiai vívmányaikat.

Hetzel és Verne ettől függetlenül messze nem értett egyet mindenben, és ez a Nemo kapitány megjelenési ütemére is erőteljesen rányomta a bélyegét.

A Nemo kapitány egyik első, illusztrált angol nyelvű kiadása

Kicsoda Nemo?

Először is Verne, a kézirat elkészülte után még mindig nem volt biztos benne, milyen címet is adjon a történetnek. Ötletként felmerült az Utazás a vizek alatt, a Húszezer mérföld a vizek alatt, a Huszonötezer mérföld az óceánok alatt, az Ezer mérföld az óceánok között, de Hetzelnek egyik sem nyerte el a tetszését, mígnem végül 1868 tavaszán a szerző a Húszezer mérföld a tenger alatt címet javasolta. Érdekesség, hogy a regény manapság is gyakorlatilag minden nyelven az eredeti címén fut, és bár az egyik első magyar kiadás 1891-ben (némileg módosítva, de) ugyanezen a címen jelent meg, addig a későbbi, főleg a második világháború utáni kiadások már mind a Nemo kapitánykét váltak elérhetővé. Persze messze nem a cím volt az egyetlen, amiben Hetzel és Verne nem értettek egyet, sokkal súlyosabb kérdésnek bizonyult azonban a regény titokzatos főszereplőjének származása.

Verne kiábrándult és hazáját elhagyott lengyel nemesnek álmodta meg Nemo-t, de Hetzel tartott tőle, hogy miután a kész kéziratban Verne részletesen beszámolt az 1863-as lengyel januári felkelésről, mely miatt Nemonak menekülnie kellett, a konfliktus ilyesformán való felemlegetése majd elmérgesíti a viszonyt az éppen egymásra partnerként tekintő Oroszország és Franciaország közt.

Nem beszélve arról, hogy az orosz kiadások hozták a francia mellett a legtöbb pénzt a kiadó konyhájára, így aztán jelentős olvasóbázist veszíthettek volna, ha ilyen részletességgel mesélik el Nemo eredettörténetét.

Hetzel megkísérelte meggyőzni Vernét, hogy mennyivel titokzatosabb, ha jótékony homály borítja főszereplője múltját, és bár a kettejük közti huzavona hónapokig tartott, a szerző végül belement a változtatásba.

Eredeti illusztráció az egyik 1870-es kiadásból

A harmadik számú Verne-siker

A Nemo kapitány első megjelenése 1869. március 20-a és 1870. június 20-a között volt Hetzel Magasin d’éducation et de récréation című lapjában volt, ahogy korábban több másik Verne regényé is. A regény hossza miatt a kiadó még több hasznot szimatolt, így aztán kettébontották a művet, az első önálló kötet 1869. októberében, a második 1870 júniusában jelent meg – ez utóbbit tekintik a kötet hivatalos megjelenési dátumának – majd ezt követően egy évvel egykötetes, gazdagon illusztrált kiadásban is elérhetővé vált. A Nemo kapitány máig a harmadik legsikeresebb Verne kötetnek számít, összességében csupán az Öt hét léghajón, valamint a 80 nap alatt a Föld körül körözte le, és még Verne életében, azaz a kiadást követő 35 évben tizennyolc francianyelvű kiadást ért meg, és ötvenezer példányban fogyott.

Magyarországon a Franklin Társulat adta ki először 1875-ben Szász Károly fordításában Henri Théophile Hildibrand az eredeti francia változatban is látható illusztrációival, akkor még az Utazás a tenger alatt címen, azóta viszont közel harminc különböző kiadást ért meg. Persze Nemo kapitány alakja és rendkívüli története nem csupán arra volt jó, hogy időről-időre újra piacra dobják az ifjúságnak, Verne története ugyanis szép lassan beivódott a popkultúrába is, amit minden bizonnyal elősegített a számtalan filmadaptáció. Nem túlzás, de 1905 és 2007 között összesen 17 feldolgozás született, némelyik szorosan követte az eredetit, mások ferdítettek, elvettek, vagy hozzátettek itt-ott. Nemo szerepét magára öltötte többek közt az említett James Mason, Robert Ryan, Omar Sharif, Michael Caine pedig kétszer is, előbb 1969-ben, aztán 1997-ben.

Olyan kiváló magyar illusztrátorok foglalták képregénybe, mint Fazekas Attila és Zórád Ernő, de még a Watchmennel világhírűvé váló Alan Moore-t is megihlette a Különleges Úriemberek Szövetsége című munkájában, de készült belőle animációs film, rádiójáték, és persze akciófigura is.

Nemo kapitány Verne emblematikus hőse, nem csupán azért, mert új szintre emelte a tudomány és az irodalmi fikció viszonyát, hanem mert korát megelőző módon kiállt az állatok kiirtása ellen, és a természeti környezet megvédése mellett, emlékeztetve minket arra, milyen törékeny is a minket körülvevő ökoszisztéma,

mindezt kereken 150 évvel korábban, amikor nem szólt minden egyes tudományos cikk a hatodik kihalás eljöveteléről. Mi a tudományos-fantasztikum, ha nem ez?

Richard Fleisher adaptációja 1954-ből

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.