• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Miguel Ágnel Asturias: Elnök úr

Irodalom

Világirodalmi krónikák 25. – Miguel Ángel Asturias: Elnök úr

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ha azt mondom, mágikus realizmus, manapság bizonyára egy sor kiválóbbnál kiválóbb író nevét sorolja egy irodalomkedvelő, ahol egészen biztosan nem marad ki a listából Gabriel García Márquez, Haruki Murakami, vagy épp Salman Rushdie sem, és bár sokan a műfaj születését tévesen a Száz év magány megjelenéséhez és világsikeréhez kötik, ez csupán az a mű volt, mely felhívta a figyelmet a dél-amerikai országokban kibontakozni vágyó irodalmi mozgalmakra, és arra az egészen egyéni új hangra, mely manapság is megkülönbözteti az itt született írók műveinek ízvilágát minden mástól.

E kezdeményezés egyik első és talán legfontosabb műve mégsem Márquez remeke, hiszen a Buendía-család története előtt közel húsz évvel már napvilágot látott egy regény, mely a később mágikus realizmusként önálló műfajjá váló irányvonal gyakorlatilag minden jellemzőjét magába foglalta, és melynek íróját aztán éppen e globálisan értelmezhető és máig aktuális műve alapján a Svéd Akadémia az irodalmi Nobel-díjra is leginkább alkalmasnak találta. Világirodalmi krónikák sorozatunk 25. epizódjában Miguel Ángel Asturias remekműve, az Elnök úr.

Miguel Ágnel Asturias: Elnök úr

Miguel Ágnel Asturias: Elnök úr

Földrengés és szürrealizmus

Asturias 1899-ben született Guatemalavárosban, és már igen korán kénytelen volt megismerkedni a politikai hatalom ármánykodásával. Bíróként dolgozó apját és így az egész családot elűzték a fővárosból, mert a férfi nem volt hajlandó a kormány elvárásainak megfelelően halálra ítélni egy csapat egyetemistát. A fiatal fiú, aki kezdetben orvosnak készült, 1917. december 25-én része volt Guatemala történetének egyik legnagyobb földrengésének, mely kis híján romba döntötte a fővárost. Ahogy később életrajzírójának fogalmazott: „Egy pincébe rejtettek, vagy barlangba, vagy ki tudja hová. Akkor írtam az első versemet, melyben imát mondtam szeretett országomért. Később aztán, mikor elkezdték eltakarítani a romokat, azonban már csupán dühöt éreztem az egyre látványosabbá váló társadalmi igazságtalanságok miatt, amit a földrengés a felszínre csalt.

Asturias mindössze 18 éves volt, mikor a katasztrófa utóéletének hatására megírta a Politika koldusai című novellát, melyet eredeti formájában sosem adtak ki, és mely végül első regényévé növekedett. 1922-ben, otthagyva az orvosit, és jogot és újságírást tanulva fogott bele a regénybe, mely egy az ország vezetőjéhez legközelebb álló férfi kálváriája körül bonyolódott. 1923-tól megfordult Párizsban, Palesztinában és az Egyesült Államokban is, megismerkedett olyan később világhírű írókkal, mint amilyen a kubai Alejo Carpentier,

és belekóstolt a fellendülőben lévő szürrealista mozgalmakba, mely látásmód nagymértékben befolyásolta későbbi művészetét, illetve a poggyászában mindenhová magával cipelt, egyre dagadó kéziratot.

Az idős szerző leghíresebb regényével

Az idős szerző leghíresebb regényével

Diktátorok és emberek

Az Elnök úr nagy része Franciaországban született, miközben Asturias folyamatosan a dél-amerikai országokban, elsősorban hazájában zajló politikai eseményeket monitorozta. Tíz év távollét után a regény kész kéziratával 1933-ban tért haza szülőföldjére. Azt már talán ekkor sejtette, hogy művének nem sok esélye lesz a megjelenésre. Akkoriban Guatemala első számú embere Jorge Ubico y Castañeda volt, aki megtiltotta a mű megjelenését, ekkor ugyanis már köztudott volt,

hogy Asturias jogi gyakornokként részt vett az előző diktátor, Manuel Estrada Cabrera megbuktatásához vezető perekben, miután pedig a politikai berendezkedés nem sokat változott, félő volt, hogy Asturias regénye túlságosan sokat árul el a hatalom árnyoldaláról.

Minden nap láttam a börtönben. Kétségtelen, hogy ezek az emberek különleges hatalommal bírnak mások felett. Amíg fogoly volt, sokan azt suttogták, ez nem is Estrada Cabrera. Estrada Cabrera elmenekült. Ez csupán egy öregember, akit bezártak ide” – mondta később az előző diktátorról. A tapasztalatait formába öntő Elnök úr így végül Mexikóvárosban, Asturias saját finanszírozásában látott napvilágot 1946-ban, meglehetősen gyenge minőségben, épp akkor, amikor Guatemala megválasztotta első demokratikus úton hatalomra kerülő elnökét, Juan José Arévalót. Az önköltséges megjelenés miatt az első kiadás számos tipográfiai hibával bír, melyeket a szerző útmutatásai szerint csupán az 1952-ben Buenos Aires-ben megjelent harmadik kiadásban javítottak, így a legtöbben ezt tekintik az Elnök úr hivatalos megjelenésének.

A regény első kiadása

A regény első kiadása

Az első diktátorregény

Asturias tapasztalatait, irodalmi és művészi hatásait gyúrta egybe rendkívüli erejű, líraian gyönyörű nyelvezetű regényében, melyben egy mágikus realista módon már-már isteni, vagyis mitológiai szintre emelt, a cselekményben közvetlenül soha meg nem jelenő diktátor áll a középpontban egy meg nem nevezett latin-amerikai országban, és az ő egyik tanácsadója szembesülését követhetjük nyomon a hatalmi visszaélések átkos, és léleknyomorító erejével. Asturias műve még bőven a latin-amerikai irodalom fellendülése előtt íródott, ám stílusában már követi, vagy még inkább megteremti azt az új narratívát, mely később Márquezt, Fuentest, vagy Vargas Llosát is meghatározta, ráadásul a legtöbb kritikus szerint ez a modern irodalom első diktátorregénye is.

Az Elnök úr – a mágikus realizmus jó szokásához híven – nem csupán a valóságot és az álmot mossa össze, de Asturias ehhez felhasználja és vegyíti az Európából hozott szürrealista elemekkel saját maja családi gyökereit, és a prekolumbián kultúra mitológiai hangulatát is, mely egészen új színezetet ad a műnek.

Ebben a hangulatban járja körbe többek közt az írás, mint a hatalom által az egyént befolyásoló eszköz, a remény, az elidegenedés, a zsarnokság, a termékenység és a pusztulás témaköreit, melyek szinte mindegyike a regény során soha meg nem nevezett elnök és a tulajdonképpeni főszereplő, Miguel Angel Face közötti, egyre inkább kinyíló és kibékíthetetlen ellentétben nyilvánul meg. Asturias remeke korát megelőző komplex irodalmi élmény, mely útmutatóul szolgált az elkövetkező írói nemzedékeknek.

Asturias 1967-ben az irodalmi Nobel-díjjal

Asturias 1967-ben az irodalmi Nobel-díjjal

Útmutatóul

Az Elnök úr előbb az író hazájában, majd az elkövetkező években szerte a világon nagy sikert aratott, leginkább újszerű irodalmi hangja és stílusa miatt, de a legtöbben kiemelték azt is, hogy a ki nem mondott nevek, és be nem mutatott arcok egyfajta globálisan értelmezhető mondanivalót adtak a regénynek, ami miatt egységesen minden totalitárius diktatúra megfelelőjeként képes működni. Asturias később maga is többször elmondta, hogy ez volt a célja, és örömteli látni, hogy nem értelmezték félre a mondanivalóját.

María Rosa Oliver az argentin Sur magazinban azt írta róla, „annyira intenzív élmény, hogy mind az öt érzékszervünkre hatással van”.

Jack Himelblau irodalomtudós szerint „a spanyol-amerikai irodalom kultikus jelentőségű műve született”, manapság pedig a legtöbben egy lapon emlegetik az olyan politikai diktatúrák egyénre gyakorolt hatásait vizsgáló művekkel, mint George Orwelltől az Állatfarm, és az 1984, vagy Arthur Koestler remeke, a Sötétség délben. 1967-ben a Svéd Akadémia többek közt leginkább e műve miatt is első dél-amerikai íróként irodalmi Nobel-díjban részesítette Asturiast, e díjazás pedig ráirányította a figyelmet a térség további szerzőire is. Asturiast nemzeti hősként fogadták odahaza a díj átvétele után, amit nem csupán Guatemala, de az egész térség kitüntetésének fogtak fel. Az Elnök úrról a Svéd Akadémia azt írta: „Az a szenvedélyes erő, mellyel Asturias megidézi a társadalmi légkört megmérgező rettegést és bizonytalanságot, felbecsülhetetlen esztétikai munkává teszi a regényt.”

A regényből 1970-ben, 1983-ban és 2007-ben is készült dél-amerikai filmadaptáció, de feldolgozták rádiójátékban is, legnagyobb népszerűségét azonban a könyvpiacon kívül a színpadon érte el 1974-től Rubén Morales rendezésében. A darab minden idők legnyereségesebb dél-amerikai színműve lett, Guatemalán kívül nyolc másik országban mutatták be a turné során, a több mint 200 előadást összességében 50 ezer ember előtt játszották, melynek megkoronázása egy New yorki fellépés volt. Asturias remekművét sajnos manapság már ritkábban emlegetik, mint akár a Száz év magányt, holott alighanem még Gabriel García Márquez is elismerné, hogy utóbbi egészen biztosan nem létezhetne a jelenleg ismert formájában az előbbi nélkül.

A regény első filmadaptációjának plakátja

A regény első filmadaptációjának plakátja

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. november 9.

    Amikor a Föld szilánkokra szakadt – Christelle Dabos Tükörvilág-sorozata

    A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.

    • 2022. október 17.

    A Fekete Kontinens hangjai – 10 lehengerlő regény Afrikából

    Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.