- Szabó Fruzsina
- 2021. április 15. | Becsült olvasási idő: 7 perc
Szerethetőek vagyunk-e isten szemében? A benne való hit vajon logika kérdése? Inkább horror vagy krimi Az ördögűző? És ami még ennél is vitatottabbnak látszik: ki győzedelmeskedik végül: a jó vagy a gonosz? Többek között ezeket a kérdéseket próbáljuk meg körüljárni ebben a cikkben.
Ez a dualitásoktól hemzsegő regény olyan témákat vesz górcső alá, mint a gyász, az elmúlástól való félelem vagy az egyetemes szeretet felsőbbrendűsége. William Peter Blatty 1971-ben megjelent regényéből azt is megtudhatjuk, hogy miért ne vegyünk gyermekünknek Ouija táblát, hogy a nyomozók és a papok is járnak-e moziba, vagy hogy inkább testi vagy spirituális erő kell-e egy démon kiűzéséhez.
William Peter Blatty: Az ördögűző
William Peter Blatty New Yorkban született libanoni bevándorlók gyermekeként. Súlyos szegénységben nevelkedett, későbbi sikereit a jezsuitáktól tanult szorgalomnak, írói vénájának és kifinomult, fanyar humorának köszönheti. Édesanyja Manhattan utcáin árult házi birsalmasajtot, ebből származott minden megélhetésük és számos alkalommal lakoltatták ki őket. Blatty nem sokkal azelőtt veszítette el őt, hogy Az ördögűzőbe belefogott volna, így a könyv írása közben még erőteljesen dolgozott benne a gyász.
A jezsuita előkészítő iskola után ösztöndíjjal felvételt nyert a Georgetown Egyetemre, ahol tudomást szerzett egy hírhedt 1949-ben végrehajtott ördögűzésről, amely később inspirálta a mű megírásakor. Az ördögűzést végző pappal végig levelezésben volt, amíg a könyvön dolgozott. Az sem véletlen egybeesés, hogy a cselekmény a Georgetown Egyetem kampusza közelében játszódik – az író visszaemlékezése szerint ezek voltak élete legszebb évei.
William Peter Blatty
Ennek a kevés karaktert felvonultató feszes regénynek a középpontjában látszólag egy megszállott kislány, de sokkal inkább az ő lelkéért küzdő, hitehagyott Damien Karras atya áll. Cselekménye egy ördögűzési szertartásban csúcsosodik ki, amit egy feszültséggel teli eseménysorozattal vezet fel kiválóan a szerző.
A könyv legfontosabb szereplői a színésznő Chris MacNeal és kislánya, Regan; a két jezsuita pap: Merrin atya és Karras atya, valamint a nyomozó, Kinderman. Az író egyértelműen beleírta önmagát, de legalábbis számos vonását és életrajzi momentumát a regénybe, méghozzá a szegény bevándorló családból származó, édesanyját gyászoló Damien Karras atya karakterén keresztül.
Az ördögűző első amerikai kiadása
Chris egyedülálló anyaként neveli kiskamasz lányát, Regant. A nő karakterét Blatty egykori szomszédjára, Shirley MacLaine-re alapozta, ezt azonban megbánta később, mivel sokan tévesen azt feltételezték, hogy MacLaine-nek is lehetett egy megszállott kislánya, ami érthető módon rosszul érintette a színésznőt. Amikor Chris kislányán rejtélyes betegség lesz úrrá, ami idővel a személyiségét is végletesen megváltoztatja, a nő látszólag sehol sem kap segítséget. Cserben hagyja őt a lány nevelésben részt nem vállaló apa, és a tudomány is a kislányt sorozatos tortúraszerű vizsgálatoknak alávető, tehetetlen orvosok személyében. Kétségbeesésében Karras atyához fordul, és arra kéri őt, hogy hajtson végre ördögűzést a gyereken, ám az atya szkeptikusan áll az esethez és először csak mint pszichiáter hajlandó Regant megvizsgálni.
Merrin atyát a filmben Max von Sydow keltette életre
Eleinte a sötét hangulatot, amit az elmélkedő belső monológok közvetítenek, Chris rendező barátján, Burke-ön keresztül oldja fel az író színt és humort lopva a történetbe. Az ő halálát követően ezt a szerepet Kinderman viszi tovább. A tévé Columbójára hajazó detektív módszeresen és rendíthetetlenül igyekszik eljutni Burke gyilkosságának ügyében a tetteshez. Itt el is érkeztünk a műfaj kérdéséhez: Milyen regény is Az ördögűző?
Amikor Karras is meggyőzödik arról, hogy a kislánynak spirituális segítségre van szüksége, az egyház egy tapasztaltabb jezsuita papot és egyben régészt, Merrin atyát jelöli ki mellé az ördögűzéshez. Merrin atyát már a könyv elején megismerjük, amikor Ninivében egy régészeti leletet, egy különös medált a kezében tartva megérzi, hogy újra meg kell küzdenie egy démonnal, feltételezhetően Pazuzuval, akivel egyszer korábban már találkozott. Az ő alakját Blatty részben Pierre Teilhard de Chardin teológusról és részben Gerald Lankester Harding régészről mintázta, akivel Bejrútban találkozott és akinek köszönhető, hogy a Holt tengeri tekercsek végül fennmaradtak és kutathatóvá válhattak. A medál motívuma más művében is megtalálható, és egy személyes élményéhez kötődik.
Blatty a film fináléjában látható lépcsőn
Amikor az író édesanyját eltemették, annak két medál lógott a nyakában. A temetkezési vállalkozó megkérdezte Blattyt, van-e szüksége valamire anyja holmijai közül. Ő az egyik medált vitte magával majd ezután a nyakában hordta azt. Amikor elkezdte írni Az ördögűzőt, egyszer a tükör előtt állva észrevette, hogy nem egy, hanem két medál lóg a nyakában. A másik az író állítása szerint nem volt más, mint az a medál, amit édesanyjával eltemettek. Ezt egy szép misztériumként élte meg, és Az ördögűzőben is megemlékezett róla.
Ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy Blatty személyétől nem állt távol a megtévesztés és mások megtréfálása.
Amikor a műsorvezető a terveiről kérdezte, azt válaszolta, hogy regényt fog írni. Ez a könyv lett Az ördögűző, mely sikerének köszönhetően Blatty élete végéig csakis az írásnak tudta szentelni idejét.
Blatty a legjobb adaptált fogatókönyv Golden Globe-díjával
Arról, hogy mi a megszállás célja Merrin atya a következőt mondja: „Azt hiszem, a démon célpontja nem a megszállott személy: mi vagyunk a cél… a megfigyelők… mindenki, aki itt van a házban. És azt hiszem… azt hiszem, ez a célja, hogy elkeserítsen minket, hogy megutáltassa velünk saját emberi mivoltunkat, Damien; hogy legvégül vadállatinak lássuk tőle magunkat, végtelenül gonosznak és rothadónak, méltóság nélkülinek, rondának, érzéketlennek. És talán itt van az egésznek a lényege: az érzéketlenségben. Mert szerintem az Istenben való hit egyáltalában nem logika kérdése; azt hiszem, végső soron szeretet kérdése, annak a lehetőségnek az elfogadása, hogy Isten talán szeret bennünket…”
Az ördögűző
A Newgate Callendar az 1971 júniusi The New York Times Book Review-ban azt írja, Blatty nyitva hagyja a kérdést, miszerint természetes okokkal magyarázhatók-e az események, ezzel a szkeptikus olvasók számára is elfogadhatóbbá téve a cselekményt, sokak szerint pedig nem egyértelmű, hogy a démon áll végül a vesztes oldalon. Az író azonban később cáfolja a fentieket, mondván számára érthetetlen, hogy valaki másként értelmezze a mű lezárását, mint a jó misztériumának diadala. Blatty 2017-ben hunyt el, 89 éves korában. Élete végéig hithű katolikus maradt.
azonban azoknak a szerencséseknek, akik még egyik művel sem találkoztak, azt javasolnám, hogy előbb a regényt olvassák el, hiszen a film olyan erős képi világgal operál, hogy a megtekintése után már szinte lehetetlen az olvasói fantáziát életre hívni.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A francia Harry Potter szériája magyarul is teljes.
Népírtás, apartheid, rabszolgasors, kőkemény témák, kultikus regények.
Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.
A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)
Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.
