• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
William Peter Blatty: Az ördögűző

Irodalom

Világirodalmi krónikák 28. – William Peter Blatty: Az ördögűző

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Szerethetőek vagyunk-e isten szemében? A benne való hit vajon logika kérdése?  Inkább horror vagy krimi Az ördögűző? És ami még ennél is vitatottabbnak látszik: ki győzedelmeskedik végül: a jó vagy a gonosz? Többek között ezeket a kérdéseket próbáljuk meg körüljárni ebben a cikkben.

Ez a dualitásoktól hemzsegő regény olyan témákat vesz górcső alá, mint a gyász, az elmúlástól való félelem vagy az egyetemes szeretet felsőbbrendűsége. William Peter Blatty 1971-ben megjelent regényéből azt is megtudhatjuk, hogy miért ne vegyünk gyermekünknek Ouija táblát, hogy a nyomozók és a papok is járnak-e moziba, vagy hogy inkább testi vagy spirituális erő kell-e egy démon kiűzéséhez.

William Peter Blatty: Az ördögűző

William Peter Blatty: Az ördögűző

A birsalmasajt árulástól az ösztöndíjig

William Peter Blatty New Yorkban született libanoni bevándorlók gyermekeként. Súlyos szegénységben nevelkedett, későbbi sikereit a jezsuitáktól tanult szorgalomnak, írói vénájának és kifinomult, fanyar humorának köszönheti. Édesanyja Manhattan utcáin árult házi birsalmasajtot, ebből származott minden megélhetésük és számos alkalommal lakoltatták ki őket. Blatty nem sokkal azelőtt veszítette el őt, hogy Az ördögűzőbe belefogott volna, így a könyv írása közben még erőteljesen dolgozott benne a gyász.

A jezsuita előkészítő iskola után ösztöndíjjal felvételt nyert a Georgetown Egyetemre, ahol tudomást szerzett egy hírhedt 1949-ben végrehajtott ördögűzésről, amely később inspirálta a mű megírásakor. Az ördögűzést végző pappal végig levelezésben volt, amíg a könyvön dolgozott. Az sem véletlen egybeesés, hogy a cselekmény a Georgetown Egyetem kampusza közelében játszódik – az író visszaemlékezése szerint ezek voltak élete legszebb évei.

William Peter Blatty

William Peter Blatty

Damien Karras és William Peter Blatty

Ennek a kevés karaktert felvonultató feszes regénynek a középpontjában látszólag egy megszállott kislány, de sokkal inkább az ő lelkéért küzdő, hitehagyott Damien Karras atya áll. Cselekménye egy ördögűzési szertartásban csúcsosodik ki, amit egy feszültséggel teli eseménysorozattal vezet fel kiválóan a szerző.

A könyv legfontosabb szereplői a színésznő Chris MacNeal és kislánya, Regan; a két jezsuita pap: Merrin atya és Karras atya, valamint a nyomozó, Kinderman. Az író egyértelműen beleírta önmagát, de legalábbis számos vonását és életrajzi momentumát a regénybe, méghozzá a szegény bevándorló családból származó, édesanyját gyászoló Damien Karras atya karakterén keresztül.

Az ördögűző első amerikai kiadása

Az ördögűző első amerikai kiadása

Amikor a tudomány csődöt mond

Chris egyedülálló anyaként neveli kiskamasz lányát, Regant. A nő karakterét Blatty egykori szomszédjára, Shirley MacLaine-re alapozta, ezt azonban megbánta később, mivel sokan tévesen azt feltételezték, hogy MacLaine-nek is lehetett egy megszállott kislánya, ami érthető módon rosszul érintette a színésznőt. Amikor Chris kislányán rejtélyes betegség lesz úrrá, ami idővel a személyiségét is végletesen megváltoztatja, a nő látszólag sehol sem kap segítséget. Cserben hagyja őt a lány nevelésben részt nem vállaló apa, és a tudomány is a kislányt sorozatos tortúraszerű vizsgálatoknak alávető, tehetetlen orvosok személyében. Kétségbeesésében Karras atyához fordul, és arra kéri őt, hogy hajtson végre ördögűzést a gyereken, ám az atya szkeptikusan áll az esethez és először csak mint pszichiáter hajlandó Regant megvizsgálni.

A halál és az elmúlás gondolata nem csak Karrast kisérti; Regan édesanyját, Christ is elönti a megsemmisüléstől való félelem egy álom formájában. Ezt a motívumot visszaköszönni láthatjuk áttételesen Regan küzdelmében is, csak hogy őt nem a testi megsemmisülés, hanem személyiségének, öntudatának elveszítése, feloldódása fenyegeti egy másik, gonosz tudatban.

Merrin atyát a filmben Max von Sydow keltette életre

Merrin atyát a filmben Max von Sydow keltette életre

Horror vagy krimi?

Eleinte a sötét hangulatot, amit az elmélkedő belső monológok közvetítenek, Chris rendező barátján, Burke-ön keresztül oldja fel az író színt és humort lopva a történetbe. Az ő halálát követően ezt a szerepet Kinderman viszi tovább. A tévé Columbójára hajazó detektív módszeresen és rendíthetetlenül igyekszik eljutni Burke gyilkosságának ügyében a tetteshez. Itt el is érkeztünk a műfaj kérdéséhez: Milyen regény is Az ördögűző?

Egyrészt vitathatatlanul rokonságban áll a gótikus horrorral: adott egy természetfeletti és titokzatos erő, amellyel egy elszigetelt helyen, Regan gyerekszobájában találjuk magunkat összezárva. Ezt a hagyományt idézi a kislány borzalmassá torzult teste is. Ugyanakkor sokkal inkább egy krimivel, témájánál fogva egészen pontosan egy teológiai detektívregénnyel van dolgunk. Mind az anya, mind Kinderman és Karras atya is az után nyomoznak, hogy mi történik valójában Regannel, és ki teszi ezt vele, egyszóval – ki a gyilkos?

Amikor Karras is meggyőzödik arról, hogy a kislánynak spirituális segítségre van szüksége, az egyház egy tapasztaltabb jezsuita papot és egyben régészt, Merrin atyát jelöli ki mellé az ördögűzéshez. Merrin atyát már a könyv elején megismerjük, amikor Ninivében egy régészeti leletet, egy különös medált a kezében tartva megérzi, hogy újra meg kell küzdenie egy démonnal, feltételezhetően Pazuzuval, akivel egyszer korábban már találkozott. Az ő alakját Blatty részben Pierre Teilhard de Chardin teológusról és részben Gerald Lankester Harding régészről mintázta, akivel Bejrútban találkozott és akinek köszönhető, hogy a Holt tengeri tekercsek végül fennmaradtak és kutathatóvá válhattak. A medál motívuma más művében is megtalálható, és egy személyes élményéhez kötődik.

Blatty a film fináléjában látható lépcsőn

Blatty a film fináléjában látható lépcsőn

Az író útjai kifürkészhetetlenek

Amikor az író édesanyját eltemették, annak két medál lógott a nyakában. A temetkezési vállalkozó megkérdezte Blattyt, van-e szüksége valamire anyja holmijai közül. Ő az egyik medált vitte magával majd ezután a nyakában hordta azt. Amikor elkezdte írni Az ördögűzőt, egyszer a tükör előtt állva észrevette, hogy nem egy, hanem két medál lóg a nyakában. A másik az író állítása szerint nem volt más, mint az a medál, amit édesanyjával eltemettek. Ezt egy szép misztériumként élte meg, és Az ördögűzőben is megemlékezett róla.

Ugyanakkor ne feledkezzünk meg róla, hogy Blatty személyétől nem állt távol a megtévesztés és mások megtréfálása.

Amikor Groucho Marx vetélkedőjében felbukkant 1961-ben, szaudi hercegnek adta ki magát, aki csak töri az angolt. A műsor felénél lelepleződött az álcája, de megnyerte a fődíjat, az 5000 dollárt.

Amikor a műsorvezető a terveiről kérdezte, azt válaszolta, hogy regényt fog írni. Ez a könyv lett Az ördögűző, mely sikerének köszönhetően Blatty élete végéig csakis az írásnak tudta szentelni idejét.

Blatty a legjobb adaptált fogatókönyv Golden Globe-díjával

Blatty a legjobb adaptált fogatókönyv Golden Globe-díjával

Isten talán szeret bennünket

Arról, hogy mi a megszállás célja Merrin atya a következőt mondja: „Azt hiszem, a démon célpontja nem a megszállott személy: mi vagyunk a cél… a megfigyelők… mindenki, aki itt van a házban. És azt hiszem… azt hiszem, ez a célja, hogy elkeserítsen minket, hogy megutáltassa velünk saját emberi mivoltunkat, Damien; hogy legvégül vadállatinak lássuk tőle magunkat, végtelenül gonosznak és rothadónak, méltóság nélkülinek, rondának, érzéketlennek. És talán itt van az egésznek a lényege: az érzéketlenségben. Mert szerintem az Istenben való hit egyáltalában nem logika kérdése; azt hiszem, végső soron szeretet kérdése, annak a lehetőségnek az elfogadása, hogy Isten talán szeret bennünket…”

Merrin atya spirituálisan – hitében – erős, Karras inkább testileg az, amikor belefognak az ördögűzésbe, Damienre azonban olyan mély hatást gyakorolnak az események és Merrin halála, hogy végül visszanyeri Istenbe és a tökéletes szeretetbe vetett hitét, és bár élete feláldozásának árán, de képessé válik megmenteni a gyermeket.

Az ördögűző

Az ördögűző

A jó misztériuma

A Newgate Callendar az 1971 júniusi The New York Times Book Review-ban azt írja, Blatty nyitva hagyja a kérdést, miszerint természetes okokkal magyarázhatók-e az események, ezzel a szkeptikus olvasók számára is elfogadhatóbbá téve a cselekményt, sokak szerint pedig nem egyértelmű, hogy a démon áll végül a vesztes oldalon. Az író azonban később cáfolja a fentieket, mondván számára érthetetlen, hogy valaki másként értelmezze a mű lezárását, mint a jó misztériumának diadala. Blatty 2017-ben hunyt el, 89 éves korában. Élete végéig hithű katolikus maradt.

1973-ban a szerző forgatókönyvével és William Friedkin rendezésében filmadaptáció készült a műből, amelynek köszönhetően Blatty megkapta a Legjobb adaptált forgatókönyvért járó Golden Globe-díjat,

azonban azoknak a szerencséseknek, akik még egyik művel sem találkoztak, azt javasolnám, hogy előbb a regényt olvassák el, hiszen a film olyan erős képi világgal operál, hogy a megtekintése után már szinte lehetetlen az olvasói fantáziát életre hívni.

Kapcsolódó cikkek

Wu Ming-yi: Rovarszemű ember

Öngyilkos sorsösszefonódások a bolygó ökológiai csapdájában – Könyvkritika

Egy tajvani szerző mágikus realizmusa világít rá a természet kizsákmányolására.

Tizenkét különböző aspektusból tárul fel Alfred Hitchcock élete és munkássága

Edward White alaposan kielemzi a nem mindennapi Hitchcock-kultuszt.

Könyvklubot indít a Netflix az olvasás népszerűsítésére

A streaming óriás érdekes kísérlete saját filmjei promótólására.

A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legendás párosok

    A filmtörténelem 5 elválaszthatatlan színészpárosa, akik valóban jóbarátok voltak

    Ismerősökből kollégák, kollégákból olykor életre szóló barátok.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.