• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Michael Crichton: Jurassic Park

Irodalom

Világirodalmi krónikák 38. – Michael Crichton: Jurassic Park

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Számos sci-fi akad a 20. századi szórakoztatóirodalom világából, melyek nem öregedtek túl elegánsan, ötleteik és ábrázolt helyzeteik, technológiai vízióik felett látszólag elsiklott az idő, vagy mondhatni, megelőzte a tudomány és a fejlődés, és manapság már inkább érdekes kordokumentumként, semmint izgalmas és előremutató történetként állják csupán meg a helyüket. Aztán persze akadnak profetikus látomásokkal teletűzdelt regények, mint William Gibson Neurománca, vagy John Brunnertől a Zanzibár, és akad néhány a sci-fi műfajának egyik sajátságos leágazásában is, az ún. techno-thriller műfajában.

Az 1980-as és 1990-es évek valódi aranybányának tűntek a tudományos fejlődés szempontjából. Ezt nem mi állítjuk, ezt maga, az akkor már nemzetközi szinten is állandó bestsellerszerzőnek számító Michael Crichton írta jelen cikkben tárgyalt regénye eredeti előszavában, és nem tévedett. A tudomány legkülönbözőbb területei produkáltak radikális ugrásokat igen rövid időn belül, az írók pedig az irodalmi mesék koncepcióit felhasználva igyekeztek élesszemmel rávilágítani arra, milyen veszélyek is rejtőznek az ember buzgó tudásvágyában. E törekvés legékesebb példája Világirodalmi krónikák sorozatunk 38. epizódjában Crichton regénye, a Jurassic Park.

Michael Crichton: Jurassic Park

Michael Crichton: Jurassic Park

Egy megszállott író

A rendkívüli tehetségnek számító Crichton mindössze 27 évesen, 1969-ben adta ki első, saját néven megjelent regényét. Az Androméda-törzs rendkívül hiteles helyzetábrázolásának köszönhetően nem csupán új műfajt teremtett a techno-thriller képében, de valós és kezelhetetlen veszélyekre hívta fel a lakosság figyelmét, nem csoda, hogy igen hamar 45 ezer példányban kelt el, majd mindössze pár hónappal megjelenése után már 105 ezer eladott kötetnél járt, és az év 5. leghangosabb bestsellerévé vált. Az eredetileg orvosnak készülő Crichton ekkor döntött úgy, hogy felhagy a tanulmányaival, és minden idejét az írásnak szenteli. Célkitűzése már első regényétől fogva világos volt: fikciót tálalni a lehető leghitelesebben. Ennek érdekében a szerző az elkövetkező években különös szokásokat vett magára: egy-egy regénye írásakor minden egyes nap ugyanazt az ételt ette, és ahogy közeledett a könyv végéhez, minden egyes nap egyre korábban és korábban kelt, míg a végén már le sem feküdt.

Crichton megszállottsága a popkultúra egyik leghangosabb és legszerteágazóbb pályafutását eredményezte, mely ugyanúgy hatott a szórakoztatóirodalomra, a televíziós sorozatgyártásra, a CGI-technológiai fejlődésére, és a moziiparra is.

Az Androméda-törzs megjelenését követő tíz évben a szerző további három komoly eladásokat produkáló kötetet adott ki, de miután az 1980-ban megjelent Kongó nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket (pedig ebben Crichton megkapó alapossággal járta körbe a nyelvbeszéd, az evolúció, az etológia, és a pszichológia témaköreit), úgy döntött, szünetet tart. Írói módszeréhez hozzátartozott a részletes kutatás. Állítólag soha, egyetlen betűt sem írt le az adott regényből, amíg minden információ a rendelkezésére nem áll, erre pedig hajlandó volt akár éveket is áldozni, következő művére mégsem emiatt kellett 1987-ig várni.

Michael Crichton (1942-2008)

Michael Crichton (1942-2008)

Egy rosszul sikerült vázlat

Crichton ugyanis már főiskola alatt több könnyedebb orvosi krimit publikált többek közt Jeffrey Hudson és John Lange álnéven, így több mint tíz évig tartó megszállott munka után egész egyszerűen kiégett, és nem talált semmi örömet az írásban. Éveket töltött utazgatással, tudományos és spirituális élményekbe kóstolt bele (kalandjaiból készült a nem éppen hagyományos Travels című memoárja), mígnem 1985-ben úgy vélte, ismét elég ereje van tollat ragadni. Ekkor egy 1967-ben papírra vetett ötletét vette elő, melyet Az Androméda-törzs kísérődarabjaként képzelt el kezdetben, és mely egy a tenger fenekén, 300 méter mélységben nyugvó ismeretlen űrhajó történetét mesélte volna el.

A Gömb 1987 júniusában jelent meg, és 100 ezer példányban kelt el, a siker pedig visszaadta Crichton mesélőkedvét. Ne felejtsük el, hogy az író nevét ekkor már egész Hollywood is ismerte.

Feltámad a vadnyugat című 1973-as filmje Yul Brynner főszereplésével egészen új határmezsgyét képzett sci-fi-western hibridjével, leforgatta Robin Cook nagy sikerű orvoskrimijének adaptációját, ez volt a Kóma, és filmre vitte Sean Connery és Donald Sutherland közreműködésével saját regényét, A nagy vonatrablást is. Nem állt tehát távol tőle a forgatókönyvírás műfaja, így mikor olvasott egy tudományos cikket 1983-ban egy pterodaktilusz fosszilis DNS-ből való lehetséges klónozásáról, az ötlet szöget ütött a fejébe. A forgatókönyv persze sosem készült el, Crichton közben idejét más ötleteire áldozta, de a Gömb sikere után visszatért a cikkhez, és megírt egy történetet, melyben egy gyerek meséli el egy lenyűgöző, klónozott őslényekkel teli park összeomlásának történetét. A kéziratot elküldte tesztolvasóinak, akiktől saját bevallása szerint is borzalmas visszajelzéseket kapott.

A Jurassic Park első amerikai kiadásának borítója

A Jurassic Park első amerikai kiadásának borítója

John Hammond az új Frankenstein

Crichton ekkoriban olvasta újra Mary Shelley Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című 1818-as regényét, ami a tesztolvasói visszajelzésekkel együtt meggyőzte arról, hogy története komolyabb mondanivalót hordozna magában, ha felnőtteknek szóló regényként írná meg. Így aztán hozzáfogott, és a teljes történetet átdolgozta, szem előtt tartva a gótikus horror egyik alapvetésének mondanivalóját, és alaposan körbejárva a tudomány disztópikus lehetőségeit, a technológia eszközével istent játszó emberről. Crichton a hidegháború utolsó éveiben éppen a hidegháborús atomkorszak alatt átélt általános félelmeket igyekezett adaptálni a géntechnológiai eljárások és lehetőségek keretei közé, és itt tért vissza igazán ahhoz a hiteles és részletes ábrázolásmódhoz, mely annyira zsigerien félelmetessé tette Az Androméda-törzset. Tudta, hogy szüksége is lesz erre, hogy az olvasók komolyan vegyék a feltámasztott dinoszauruszok ötletét, és az ne tűnjön valamilyen gyermeteg klisének.

A Jurassic Park végül 1990. november 20-án jelent meg keménykötésben az Alfred A. Knopf kiadó gondozásában, és már az első hónapokban 230 ezer példányban talált gazdára, ami Crichton kortársaihoz, Stephen King, Tom Clancy, vagy John Grisham milliós eladásaihoz képest szerénynek tűnik, azonban többek közt ők hárman is elismerően nyilatkoztak Crichton elképesztő alaposságáról, és többen a popkultúra első számú írójaként emlegették. Arról nem is beszélve, hogy Crichton egyik korábbi regénye sem kapott ennyire pozitív kritikákat.

Christopher Lehmann-Haupt a The New York Times-ban azt írta róla: „Crichton eddigi legjobb regénye, a Frankenstein-mítosz modern változata”, az Entertainment Weekly hasábjain Gene Lyons úgy fogalmazott: „messzemenőkig tökéletes intellektuális szórakozás”, és bár a The Los Angeles Times-ban megjelent recenziók nem voltak túl hízelgőek, azt az ottani itészek is elismerték, hogy Crichton génmanipulációról és dinoszauruszok feltámasztásáról szőtt víziói kiforrottak és félelmetesek.

Crichton a Jurassic Park egyik promófotóján

Crichton a Jurassic Park egyik promófotóján

Túl a szörnyfilmek kliséin

Steven Spielberg, aki akkoriban már jó ismerőse volt Crichtonnak, és Hollywoodban számtalanszor találkoztak, 1989-ben egy beszélgetésük során értesült az éppen végső formát öntő regényről, és azonnal felismerte, hogy a szerző újszerű koncepciója jóval túlmutat egy átlagos szörnyfilm kliséin, így végül meggyőzte a Universal főnökeit, hogy vásárolják meg a megfilmesítés jogát, melyért végül még a regény tényleges boltokba kerülése előtt 1,5 millió dollárt ütötte Crichton markát, további 500 ezer dollár bónusszal, ha David Koepp társaként megírja a forgatókönyvet is. A sikertörténet innentől alighanem ismert: bár Spielberg filmje jelentős változtatásokat eszközölt a könyvhöz képest: többet tesz hozzá a karakterek személyiségéhez, de jócskán elvesz a technológiai háttérből, ennek ellenére is 1993 legnagyobb filmsikerévé, és minden idők legtöbb bevételt hozó filmjévé vált.

Ahogy az lenni szokott, a film megjelenése a bestsellerlista élére katapultálta a regény, mely összességében 12 millió példányban kelt el csak az Egyesült Államok, és 7 millió példányban világszerte 30 országban, az eladások ráadásul Crichton következő és korábbi műveit is húzták magukkal, így eshetett meg, hogy 1993 júliusában az amerikai eladási listákon együtt tanyázott az első 10 mezőnyében a Jurassic Park, a Kongó, a Gömb, és a Gyilkos nap. Bár Crichton eredetileg nem tervezett folytatást a regényhez, az elképesztő siker – és persze Spielberg kérése – meggyőzte, hogy érdemes folytatni a történetet, miután pedig az olvasók valósággal beleszerettek Ian Malcolm karakterébe, az író viszont megölte hősét az első kötet végén, egy furcsa csavarral – akárcsak Sir Arthur Conan Doyle Sherlock Holmes-t – kénytelen volt visszahozni, és megtenni a folytatás főszereplőjének.

Persze, ez már egy másik történet, ami viszont biztos, hogy a Jurassic Park – akárcsak Crichton több műve – kiválóan prezentálta, miként lehetséges a végsőkig realizálni az irodalmi fikciót, és bár a kötet már több mint 30 éve jelent meg, sem aktualitásából, sem jelentőségéből nem veszített azóta sem.

Crichton és Spielberg a Jurassic Park forgatásán

Crichton és Spielberg a Jurassic Park forgatásán

Kapcsolódó cikkek

60 interjún át pályatársaik vallanak a Bud Spencer-Terence Hill párosról

Éppen 60 évvel ezelőtt kezdte a közös munkát a magyarok egyik kedvenc párosa.

Gy. Horváth László John Williams Stonerének eredeti amerikai kiadásával

Gy. Horváth László: Lopni nem szép, görcsölni nem jó, egy valamirevaló műfordító szuverén

Gy. Horváth László a műfordítói pálya helyzetéről és kulisszatitkairól.

Új, illusztrált kiadásban jelenik meg George Orwell Állatfarmja

Ralph Steadman rajzai kiválóan visszaadják a regény világát.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. október 15.

    A nagy magyar sci-fi mesemondó – Jókai Mór és a tudományos-fantasztikum

    Lehetséges, hogy a márciusi ifjú volt az egyik első magyar sci-fi író?

    • 2021. október 13.

    Világirodalmi krónikák 40. – Don DeLillo: A Mérleg jegyében

    A veterán amerikai író teóriája a Kennedy-gyilkosságról.

    • 2021. október 12.

    Szavak és érzések – 7 Pulitzer-díjas regény, mely felfedi az emberi természet mélységeit

    Az amerikai irodalom legjobbjai a jelenről a jelennek.

    • 2021. október 7.

    Túl a valóság peremén – 9 fantáziahely az irodalom világából

    Irodalom és földrajz metszéspontja a fantáziavilágok térképe.

    • 2021. október 1.

    Guillaume Apollinaire és az elképzelhetetlen, konceptuális alkotói szabadság

    Ahogy Magyar Miklós fogalmazott: költő, barát és szerető.