• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Joseph Heller: A 22-es csapdája

Irodalom

Világirodalmi krónikák 50. – Joseph Heller: A 22-es csapdája

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ernest Hemingway azt mondta egyszer, hogy a háborúnál nincs nagyobb téma az irodalomban. Az ember nem áll le vitatkozni egy irodalmi Nobel-díjas nagysággal még akkor sem, ha kijelentése meglehetősen szubjektív, és nagyobbrészt saját érdeklődését, mint valamiféle objektív irodalmi körültekintést jelent, mégis van benne igazság. A háború, különösen a második világháború valóban trendet hozott az irodalomba, hiszen a hat éven át zajló véres konfliktus először a világtörténelemben valóban az egész bolygót érintette, és nem volt olyan, aki ne érezte volna meg a hatását. Az igazán emlékezetes világháborús történetek ugyanakkor messze nem azok, melyek a katonák hőstetteit hangoztatják.

Épp ellenkezőleg. Pierre Boulle, Lothar-Günther Buchheim, Irwin Shaw vagy Norman Mailer művei azért időtállók, mert a harcok árnyékában helytállni igyekvő kisember, a katona krónikáját elevenítik fel tapasztalati hitelességgel, ami csak megerősíti, amit amúgy is tudtunk: hogy a konfliktus értelmetlen, brutális, léleknyomorító, és nem a hatalmi hierarchia csúcsán ülők érzik meg az igazi súlyát. Ritkán ugyan, de akad író, aki ennél is tovább merészkedik, és művében mintegy kiáltványt fogalmaz meg a háború ellen, mint ahogy tette azt Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd esetében, vagy épp Világirodalmi krónikák sorozatunk 50. epizódjának szereplője, Joseph Heller műve, A 22-es csapdája.

Joseph Heller: A 22-es csapdája

Joseph Heller: A 22-es csapdája

Joseph Heller egészen kicsi korától írónak készült, lenyűgözték Hemingway és Remarque háborús történetei, így aztán mikor 1941. december 7-én Japán megtámadta és elpusztította az Egyesült Államok csendes-óceáni flottájának nagyobbik részét, nem volt kérdés, hogy a mindössze 19 éves fiú jelentkezik a hadseregbe. Bombázótisztként egy B-25-ös fedélzetén 1944-ben 60 éles harci bevetésen vett részt az olaszországi fronton. Később úgy fogalmazott, hősnek érezte magát a leszerelésekor, és az emberek is így tekintettek rá, amikor elmesélte a kalandjait, miközben a hatvan éles bevetés nagyobbik rész nem áll másból, mint fel és leszállásból. Mindenesetre élményeivel felvértezve 1946-ban kezdett komolyabban az írással foglalkozni, miközben előbb a Dél-Kaliforniai, majd a New York-i Egyetemen hallgatott angol irodalmat, 1948-ban pedig első novellája is megjelent a The Atlantic nevű lapban.

Heller kezdetben nem tervezett hosszabb lélegzetvételű írásokat, 1953-ban pedig egy álmos reggelen jutott eszébe későbbi regénye nyitójelenete, melyet rögtön elkezdett dolgozni, hogy aztán egy héten belül elkészüljön az első fejezettel. Ezt végül elküldte ügynökének, Candida Donadio-nak, azzal a kérdéssel, lát-e benne fantáziát. Mikor igenlő választ kapott, kisregénnyé kezdte bővíteni a nyitányt, azonban a szöveg egyre csak hízott, ő azonban nem haladt vele olyan ütemben, mint tervezte. Így aztán Donadio végül csupán a kézirat felét kapta meg azzal az ukásszal, hogy érdeklődjön körbe, érdekelhet-e a valakit.

Végül a Simon & Schuster viszonylag gyorsan igent mondott, és 750 dollárért megvásárolta a kiadás jogát, további 750 dollár kifizetését előjegyezve arra az esetre, mikor birtokukban lesz a teljes kézirat. Heller végül szerződést kötött, de nem vállalt határidőt, aminek az lett a vége, hogy a mű végül csak 1961-re készült el.

Joseph Heller és felesége a regény amerikai kiadásával

Joseph Heller és felesége a regény amerikai kiadásával

Heller csak nyerhetett a dolgon, tekintve, hogy kezdetben nem tulajdonított nagy jelentőséget a történetnek, nem különösebben érdekelte, vajon a kiadó megveszi-e, de miután aláírta szerződést, már komolyan vette a lehetőséget, és újabb és újabb rétegekkel bővítette a művet, 1955-ben pedig A 18-as csapdája címmel egy részlet meg is jelent belőle a New World Writing 7. számában. Heller messze nem csupán saját háborús tapasztalataira hagyatkozott, hiszen, ahogy később elmondta, bármilyen furcsán is hangzik, neki csak „jó” tapasztalatai voltak, mind a katonatársakkal, mind a feletteseivel való kapcsolataiban, és számos remek embert ismert meg a fronton eltöltött közel két évben.

Éppen ezért emelte be a koncepcióba többek közt Franz Kafka és a groteszk, valamint Gogol és Céline, és az abszurdisták hatásait, a történetnek pedig anakronisztikus mivoltot kölcsönzött (többek közt utalásokat pl. a világháborúban még nem létező IBM gépekre), hogy az ne tükrözze kifejezetten a második világháború emlékét.

Bár a kiadó bízott benne, ők sem hitték, hogy valódi kincset tartanak a kezükben, és legnagyobb problémájukat csupán a címválasztás jelentette. A könyv megjelenését 1961 novemberére tűzték ki, ám akkor Leon Uris szintén második világháborús kötete, a Mila 18 már a bestsellerlistákon tanyázott, így Hellernek el kellett vetnie az eredeti címet, ami így A 22-es csapdájára módosult. A regény végül október 10-én megjelent keménykötésben, és bár Hálaadás után már 12 ezer eladott példánynál járt, egyetlen pillanatra sem került fel a The New York Times bestsellerlistájára, és maximum mérsékelt sikernek volt tekinthető. A szakma persze értékelte, ez jól látszott, mert 1962. márciusában jelölték a Nemzeti Könyvdíjra, ám az elismerést Walker Percy elhappolta Heller elől. Az eladási adatok azt mutatták a negyedik kiadás után, hogy a regény valamiért az USA keleti partján fogy csupán, és ez nem is változott jelentősen, míg meg nem jelent a mindössze 75 centbe kerülő puhafedeles kiadvány.

A regény első amerikai kiadása

Az 1962 szeptemberében megjelenő puhafedeles kiadás éppen egy időre esett a Nagy-Britanniában boltokba kerülő keményfedeles változattal. Az angolok értékelték Heller történetét, és hamar sikerkönyvet csináltak belőle, ám még ez is elmaradt attól a diadalmenettől, ami 1963. áprilisáig az Egyesült Államokban bekövetkezett, akkor ugyanis 1,1 millió darabot adtak el a kötetből. Donadio pedig a tetejébe még eladta a megfilmesítés jogát a Columbia Pictures-nek 125 ezer dollárért, fenntartva a jogot, hogy maga Heller írhassa meg a forgatókönyv első vázlatát. Ahogy a kötet elért egy szélesebb közönséget, a kritikák is megsokszorozódtak, és általánosságban véve a nagyon pozitívtól a nagyon negatívig terjedtek legyen szó a közönség vagy épp az itészek véleményéről.

A The Nation az év legjobb regényének nevezte, a The New York Timeskáprázatos előadásként” írt róla, a New York Herald Tribune szerint pedig „vad, megindító, megrázó, vidám, dühöngő, izgalmas, óriási hullámvasút.”

Ugyanakkor a New Yorker jobbára csak fanyalgott: „olyan, mintha meg sem lenne írva rendesen”, írták, majd azzal egészítették ki, hogy „savanyú viccek törmeléke”. A kritikákban máig nincs egyetemes konszenzus, bár nincs is rá szükség, ezzel együtt 2019-ig bezárólag A 22-es csapdája összesen nagyjából tízmillió példányban kelt el, és a XX. század egyik legfontosabb amerikai regényeként hivatkozzák, noha még maga Heller is megerősítette, hogy szerinte az üzenete némileg félrement. A szerző erről egy 1998-ban, egy évvel a halála előtt New Yorkban tartott konferencián beszélt, ahol sérelmezte, hogy a művet tévesen háborúellenes regényként aposztrofálják, holott a szerzői cél nem ez volt, sokkal inkább annak globális kutatása, hogy egy őrültekkel teli világban mihez kezdjen egy épelméjű ember, a háború maga pedig csupán a kulissza, mely a megvizsgálandó kérdést körülveszi.

Joseph Heller (1923-1999)

Joseph Heller (1923-1999)

Hogy mégis miért alakulhatott ki ez a kép Heller regényéről? Ugyanazért, amiért Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhídjáról. Heller regényét hangulati szinten írás közben sokkal inkább a koreai háború utóhatása és mccarthyzmus befolyásolta, ugyanakkor a megjelenése már a Vietnámi-háború forrongó időszakára esett, a szárba szökkenő hippimozgalom idejére, melybe nem csupán témájánál fogva passzolt bele tökéletesen, és érezte meg benne a háborút ellenző réteg saját attitűdjét, de miután a puhafedeles verzió olcsó volt, így megengedhették maguknak, hogy megvásárolják. Ugyanakkor ez még mindig csupán a regény egyik rétege, és nem említettük a kapitalizmus kritikáját, vagy épp az intézményi bürokrácia átláthatatlan útvesztőjének szatíráját, melyek valóban egy jóval globálisabb gondolatkísérletté teszik A 22-es csapdáját.

A regény egyébként Vonnegut nagy kedvence volt, szoros barátság is alakult ki köztük Hellerrel, az emlegetett filmadaptáció pedig 1970-ben igazi sztárparádéval valósult meg, benne olyan nevekkel, mint Alan Arkin, Anthony Perkins, Orson Welles, John Voight, Martin Balsam, Art Garfunkel és Martin Sheen. Bár a regényt az 1970-es években többször több helyütt betiltották (sokszor Az ötös számú vágóhíddal párban), ez nem akadályozta meg a művészeket, hogy elkészítsék rádiójáték és színpadi adaptációját, George Clooney-nak pedig évtizedek óta dédelgetett álma valósult meg, mikor egyik kedvenc regényét ő maga adaptálhatta vászonra 2019-ben egy hat epizódos minisorozat formájában.

Heller regénye bár nem könnyű olvasmány, ma is irodalmi szemináriumok állandó témája, mert azt a kilátástalan harcot vizionálja, melyet mindannyian lefolytatunk életünk során a láthatatlan, de mindent koordináló felettes akarat ellen.

Az első filmváltozat plakátja

Az első filmváltozat plakátja

Kapcsolódó cikkek

Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

Alan Rickman 27 kötetet írt tele élete tapasztalataival

Emma Thompson előszavával jövő tavasszal jön magyarul Alan Rickman 25 évig írt naplója

Az összességében 27 kötetes gyűjtemény nem kevés szerkesztői munkát igényel még a megjelenésig.

A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Zacher Gáborral és Philip K. Dick-kel indul az Agave Könyvklub

    A kiadó célja egy új hagyomány megteremtése.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. október 5.

    Láttam a horror jövőjét… – 70 éves Clive Barker

    Ma ünnepel a modern horror brit fenegyereke, aki óriási hatást gyakorolt a popkultúrára.

    • 2022. szeptember 29.

    A humor elviselhetetlen könnyűsége – A Fredrik Backman-sztorik új oldala

    A vén mufurc, a rendmániás fociedző(nő) meg az őrült nagyi (és a többiek)

    • 2022. szeptember 9.

    Rejtőzködők, ügynökök, kalandorok – 6+1 rejtélyes író a XX. század irodalmából

    Izgalmas életpályák, eltitkolt személyazonosságok, kalandos pályafutások.

    • 2022. augusztus 19.

    A modern szamuráj – 130 éve született Josikava Eidzsi, Muszasi megalkotója

    Évezredes japán és kínai történelem elsőkézből a modern kor emberei számára.

    • 2022. július 21.

    Irodalmi kívülállók – 10 világhírű író, aki egy egészen más szakmában kezdte

    Avagy, amikor a tehetség áttevődik, és elindul egy karrier.