• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Képregény

10 nagyszerű regény, melynek létezik képregényváltozata is

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Az olvasás szépségét az adja, hogy vizuális mankók nélkül, saját fantáziánknak kell megteremtenie a kapcsolatot a szerző által leírt szavak és a fejünkben életre kelt történet közt, éppen ezért is olyan kiváló szókincs, vagy épp kreativitás fejlesztésére a széleskörű tájékozottság mellett. Akadnak ugyanakkor regények, melyek valósággal kiáltanak a vizuális megjelenítés után, és szerencsére a képregényipar a legtöbb esetben tökéletesen képes megfogni azt a formát, mely nem csupán megjeleníti, de adott esetben ki is bővíti egy-egy klasszikus mű világát. Íme most 10 példa, 10 kiváló regény képregényadaptációjára.

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

A szatíra pápája 1969-ben adta közre saját háborús élményei alapján minden idők egyik legnagyszerűbb háborúellenes regényét, mely bőven felveszi a versenyt Joseph Heller emblematikus művével, A 22-es csapdájával, sőt, játékosságával, ötletkavalkádjával talán még túl is tesz rajta. Talán éppen emiatt Vonnegut regénye kiváló képregényes alapanyag, melyet Ryan North adaptált szöveghűen a szövegbuborékokba és Albert Monteys spanyol grafikus álmodta olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány rajzokba, a végeredmény pedig egy az alapanyag szellemiségéhez tökéletesen hű adaptáció lett. (Vonnegut regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd

Jules Verne: A rejtelmes sziget

Minden idők egyik leghíresebb kalandregényírójának, és a modern sci-fi atyjának művei valósággal kiáltanak a képregényes adaptációért, az elmúlt száz évben legtöbb regénye meg is kapta a rajzolt formát több-kevesebb sikerrel. Egyik leghíresebb művét, az 1875-ös A rejtelmes szigetet többször is átdolgozták, még a Marvel Comics is külön sorozatot áldozott rá, de a legjobban talán az 1947-es kiadású Classic Illustrated sorozatban megjelent verzió sikerült, mely rajzai részletességében és színkavalkádjában is hűen idézi meg és támasztja alá az eredeti regény természetleírásait, ráadásul a főhősökön sem változtat, hanem egy az egyben Verne elbeszélésére támaszkodva kelti életre őket. Nem hiába, a kiadvány manapság igazi kincsnek számít a gyűjtők körében.

Jules Verne: A rejtelmes sziget

Jules Verne: A rejtelmes sziget

Frank Herbert: Dűne

Herbert legendás műve nem csupán a valaha legtöbb példányban eladott sci-fi regény, de a műfaj megkerülhetetlen klasszikusa Asimov Alapítvány-trilógiájával, és Arthur C. Clarke 2001 Űrodüsszeia című művével együtt. A kultikus mű adaptálásában az 1986-ban elhunyt szerző fia és irodalmi örököse Brian Herbert, valamint társa Kevin J. Anderson volt a rajzolók, Raúl Allén és Patricia Martín segítségére, és egy meglehetősen tiszta és steril látványvilágot teremtettek, így keltvén életre az Arrakis bolygó lenyűgöző ökoszisztémáját, és Paul Atreides menetelését a halhatatlanság felé. (Herbert regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)

Frank Herbert: Dűne

Frank Herbert: Dűne

Rejtő Jenő: Az elátkozott part

Kétlem, hogy akad bárki, akinek be kell mutatni Rejtő Jenő munkásságát, P. Howard álnév alatt megjelent Légiós-történetei a mai napig sem veszítettek erejükből, humorukból és népszerűségükből, ráadásul az 1960-as években Korcsmáros Pál zseniális rajzain át egészen új életre keltek. Kevés képregény esetében mondható el, hogy teljességgel új dimenziót volt képes adni az egyébként is emlékezetes alapanyagnak, ám a Korcsmáros által újrateremtett figurák vizualitása gyakorlatilag már olyan szervesen egybeépült Rejtő történeteivel, hogy a kettő tulajdonképpen leválaszthatatlan egymásról, nem hiába, a Képes Kiadó által újonnan megjelentetett keménytáblás változatok is rendkívül népszerűek. (10 kedvenc Rejtő-regényünket ITT gyűjtöttük csokorba.)

Rejtő Jenő: Az elátkozott part

Rejtő Jenő: Az elátkozott part

Jack London: A vadon szava

Jack London klasszikusa az állattörténetek egyik legnépszerűbb darabja, nem hiába, Verne műveihez hasonlóan számos képregényes feldolgozást ért meg az önálló kötetektől a folytatásos napilapcsíkokig, többek közt a Classic Illustrated sorozatban is, de legemlékezetesebb darabja az autentikus látványvilággal, de modern eszközökkel készült 2010-es változat Lloyd S. Wagner szöveghű adaptálásában, Sachin Nagar rajzaival kiegészülve, mely abszolút alkalmas arra, hogy szélesebb közönséggel ismertesse meg a XX. századi irodalom egyik legfontosabb állattörténetét. (London életéről ITT közöltünk portrét.)

Jack London: A vadon szava

Jack London: A vadon szava

Stephen King: Végítélet

Nem igazán meglepő, hogy a horrorkirály műveit felfedezte magának a képregényipar, hiszen bár sok története filmen nem állja meg a helyét, a szövegbuborékok teret adnak arra, hogy King részletes karakterábrázolásai ne szenvedjenek csorbát. A mester 1978-as monumentális, már-már bibliai eposzából 2008 és 2012 közt készült képregény, melyet Roberto Aguirre-Sacasa adaptált, a rajzokért pedig Mike Perkins és Laura Martin felelt, Stephen King pedig afféle kreatív igazgatóként ügyelt a munkálatokra. Az összesen 31 epizódból álló történetfüzér hat gyűjteményes kötetben látott végül napvilágot, és minőségében sokak szerint még a szakma által is tömjénezett Setét Torony képregényadaptációját is felülmúlta.

Stephen King: Végítélet

Stephen King: Végítélet

Robert E. Howard: Conan, a barbár

Egy igazán mesteri kombináció; a tragikusan fiatalon öngyilkosságot elkövetett Robert E. Howard kultikus fantasy hősét az 1970-es években fedezte fel újra a közönség a felnőtteknek szánt Savage Sword of Conan magazin oldalain. Az itt olvasható történeteket maga Roy Thomas, a Marvel egykori főszerkesztője adaptálta képregényre. Conan, a kimmériai kalandjai többek közt olyan legendás rajzolók fekete-fehér képein elevenedtek meg, mint John Buscema, Barry Windsor-Smith, Gil Kane, Alfredo Alcala, vagy Jim Starlin, később pedig a történetekből gyűjteményes kötetek láttak napvilágot, többek közt a nem kevésbé világhírű Boris Vallejo borítóiba csomagolva.

Robert E. Howard: Conan, a barbár

Robert E. Howard: Conan, a barbár

William Gibson: Neuromancer

William Gibson 1984-ben megteremtette a sci-fi új zsánerét a cyberpunk képében, egy olyan profetikus jövővíziót, melynek egy része gyakorlatilag mára valóra is vált. Füstös, noiros, neonfényű világa szinte követelte magának a képregényadaptációt, ha már a cyberpunk a kilencedik művészet kedvelőinek körében is annyira népszerű, és végül Tom De Haven és Bruce Alan Jensen adaptálta képregényformátumra némileg pszichedelikus, kékes-vöröses-pasztelles árnyalatú rajzaikkal tökéletesen visszaadva a közeljövő cseppet sem vonzó, sőt, olykor kifejezetten bizarr, szmogízű hangulatvilágát. (Gibsonról és a cyberpunkról ITT írtunk részletesen.)

William Gibson: Neuromancer

William Gibson: Neuromancer

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Fitzgerald 1925-ben megírta a XX. század egyik legemblematikusabb amerikai regényét, mely kis híján elsikkadt a köztudatból, ám mára a popkultúra szerves részévé vált, számos jobban-rosszabbul sikerült filmadaptációt is megért (többek közt Robert Redford-dal és Leonardo DiCaprio-val a címszerepben), és nem véletlenül képregény is készült belőle, melyben Aya Morton illusztrátornak bőven volt tere a féktelen partik igazán színes és szuggesztív megjelenítéséhez, a szintén szöveghű adaptálásért pedig az a Ford Fordham felelt, aki korábban már Harper Lee regényét, a Pulitzer-díjas Ne bántsátok a feketerigót! is átdolgozta képregényre. (Fitzgerald regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby

Albert Camus: Közöny

Messze nem egy nyilvánvaló képregényalapanyag az irodalmi Nobel-díjas filozófus-zseni magyarul Az idegen címen is elérhető melankolikus története, Jacques Ferrandez pasztellárnyalatú adaptációja azonban hibátlanul visszaadja az észak-afrikai hősében egyszerű hivatalnokból gyilkossá váló férfi történetét, a lapokról valósággal árad a forróság, és a kiszámíthatóan borús végkifejlet, miközben nyomon követhetjük, ahogy főszereplőnk rezignált arccal várja a bíróság és a közvélemény ítéletét borzalmas tette után.

Albert Camus: Közöny

Albert Camus: Közöny

Kapcsolódó cikkek

60 interjún át pályatársaik vallanak a Bud Spencer-Terence Hill párosról

Éppen 60 évvel ezelőtt kezdte a közös munkát a magyarok egyik kedvenc párosa.

Gy. Horváth László John Williams Stonerének eredeti amerikai kiadásával

Gy. Horváth László: Lopni nem szép, görcsölni nem jó, egy valamirevaló műfordító szuverén

Gy. Horváth László a műfordítói pálya helyzetéről és kulisszatitkairól.

Új, illusztrált kiadásban jelenik meg George Orwell Állatfarmja

Ralph Steadman rajzai kiválóan visszaadják a regény világát.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

    A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. augusztus 31.

    Neonfényű nyomor William Gibson nyomdokain – 9 lenyűgöző cyberpunk képregény

    Egy látványos irodalmi stílus, csupa vizuális remekművel.

    • 2021. augusztus 25.

    Nyugat + Zombik – Babitsék élőholtakat aprítanak Tarantino-módra

    Nem tökéletes, de rendkívül szórakoztató, őrült egyveleg egy magyar alkotótól.

    • 2021. augusztus 23.

    A francia panelkirály – 7 lenyűgöző képregény Moebius műhelyéből

    Sokoldalú zseni, aki kizárólag a legendás Hergé-vel említhető egy lapon.

    • 2021. július 2.

    35 éve, hogy egy képregény leszámolt a klasszikus szuperhős-mítosszal – A Watchmen-sztori

    Végy egy öntörvényű írót, meg egy zseniális rajzolót, és adj nekik szabad kezet.