- Kovács Krisztián
- 2021. október 5. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Az olvasás szépségét az adja, hogy vizuális mankók nélkül, saját fantáziánknak kell megteremtenie a kapcsolatot a szerző által leírt szavak és a fejünkben életre kelt történet közt, éppen ezért is olyan kiváló szókincs, vagy épp kreativitás fejlesztésére a széleskörű tájékozottság mellett. Akadnak ugyanakkor regények, melyek valósággal kiáltanak a vizuális megjelenítés után, és szerencsére a képregényipar a legtöbb esetben tökéletesen képes megfogni azt a formát, mely nem csupán megjeleníti, de adott esetben ki is bővíti egy-egy klasszikus mű világát. Íme most 10 példa, 10 kiváló regény képregényadaptációjára.
A szatíra pápája 1969-ben adta közre saját háborús élményei alapján minden idők egyik legnagyszerűbb háborúellenes regényét, mely bőven felveszi a versenyt Joseph Heller emblematikus művével, A 22-es csapdájával, sőt, játékosságával, ötletkavalkádjával talán még túl is tesz rajta. Talán éppen emiatt Vonnegut regénye kiváló képregényes alapanyag, melyet Ryan North adaptált szöveghűen a szövegbuborékokba és Albert Monteys spanyol grafikus álmodta olykor apokaliptikusan komor, máskor pszichedelikusan harsány rajzokba, a végeredmény pedig egy az alapanyag szellemiségéhez tökéletesen hű adaptáció lett. (Vonnegut regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)
Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd
Minden idők egyik leghíresebb kalandregényírójának, és a modern sci-fi atyjának művei valósággal kiáltanak a képregényes adaptációért, az elmúlt száz évben legtöbb regénye meg is kapta a rajzolt formát több-kevesebb sikerrel. Egyik leghíresebb művét, az 1875-ös A rejtelmes szigetet többször is átdolgozták, még a Marvel Comics is külön sorozatot áldozott rá, de a legjobban talán az 1947-es kiadású Classic Illustrated sorozatban megjelent verzió sikerült, mely rajzai részletességében és színkavalkádjában is hűen idézi meg és támasztja alá az eredeti regény természetleírásait, ráadásul a főhősökön sem változtat, hanem egy az egyben Verne elbeszélésére támaszkodva kelti életre őket. Nem hiába, a kiadvány manapság igazi kincsnek számít a gyűjtők körében.
Jules Verne: A rejtelmes sziget
Herbert legendás műve nem csupán a valaha legtöbb példányban eladott sci-fi regény, de a műfaj megkerülhetetlen klasszikusa Asimov Alapítvány-trilógiájával, és Arthur C. Clarke 2001 Űrodüsszeia című művével együtt. A kultikus mű adaptálásában az 1986-ban elhunyt szerző fia és irodalmi örököse Brian Herbert, valamint társa Kevin J. Anderson volt a rajzolók, Raúl Allén és Patricia Martín segítségére, és egy meglehetősen tiszta és steril látványvilágot teremtettek, így keltvén életre az Arrakis bolygó lenyűgöző ökoszisztémáját, és Paul Atreides menetelését a halhatatlanság felé. (Herbert regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)
Frank Herbert: Dűne
Kétlem, hogy akad bárki, akinek be kell mutatni Rejtő Jenő munkásságát, P. Howard álnév alatt megjelent Légiós-történetei a mai napig sem veszítettek erejükből, humorukból és népszerűségükből, ráadásul az 1960-as években Korcsmáros Pál zseniális rajzain át egészen új életre keltek. Kevés képregény esetében mondható el, hogy teljességgel új dimenziót volt képes adni az egyébként is emlékezetes alapanyagnak, ám a Korcsmáros által újrateremtett figurák vizualitása gyakorlatilag már olyan szervesen egybeépült Rejtő történeteivel, hogy a kettő tulajdonképpen leválaszthatatlan egymásról, nem hiába, a Képes Kiadó által újonnan megjelentetett keménytáblás változatok is rendkívül népszerűek. (10 kedvenc Rejtő-regényünket ITT gyűjtöttük csokorba.)
Rejtő Jenő: Az elátkozott part
Jack London klasszikusa az állattörténetek egyik legnépszerűbb darabja, nem hiába, Verne műveihez hasonlóan számos képregényes feldolgozást ért meg az önálló kötetektől a folytatásos napilapcsíkokig, többek közt a Classic Illustrated sorozatban is, de legemlékezetesebb darabja az autentikus látványvilággal, de modern eszközökkel készült 2010-es változat Lloyd S. Wagner szöveghű adaptálásában, Sachin Nagar rajzaival kiegészülve, mely abszolút alkalmas arra, hogy szélesebb közönséggel ismertesse meg a XX. századi irodalom egyik legfontosabb állattörténetét. (London életéről ITT közöltünk portrét.)
Jack London: A vadon szava
Nem igazán meglepő, hogy a horrorkirály műveit felfedezte magának a képregényipar, hiszen bár sok története filmen nem állja meg a helyét, a szövegbuborékok teret adnak arra, hogy King részletes karakterábrázolásai ne szenvedjenek csorbát. A mester 1978-as monumentális, már-már bibliai eposzából 2008 és 2012 közt készült képregény, melyet Roberto Aguirre-Sacasa adaptált, a rajzokért pedig Mike Perkins és Laura Martin felelt, Stephen King pedig afféle kreatív igazgatóként ügyelt a munkálatokra. Az összesen 31 epizódból álló történetfüzér hat gyűjteményes kötetben látott végül napvilágot, és minőségében sokak szerint még a szakma által is tömjénezett Setét Torony képregényadaptációját is felülmúlta.
Stephen King: Végítélet
Egy igazán mesteri kombináció; a tragikusan fiatalon öngyilkosságot elkövetett Robert E. Howard kultikus fantasy hősét az 1970-es években fedezte fel újra a közönség a felnőtteknek szánt Savage Sword of Conan magazin oldalain. Az itt olvasható történeteket maga Roy Thomas, a Marvel egykori főszerkesztője adaptálta képregényre. Conan, a kimmériai kalandjai többek közt olyan legendás rajzolók fekete-fehér képein elevenedtek meg, mint John Buscema, Barry Windsor-Smith, Gil Kane, Alfredo Alcala, vagy Jim Starlin, később pedig a történetekből gyűjteményes kötetek láttak napvilágot, többek közt a nem kevésbé világhírű Boris Vallejo borítóiba csomagolva.
Robert E. Howard: Conan, a barbár
William Gibson 1984-ben megteremtette a sci-fi új zsánerét a cyberpunk képében, egy olyan profetikus jövővíziót, melynek egy része gyakorlatilag mára valóra is vált. Füstös, noiros, neonfényű világa szinte követelte magának a képregényadaptációt, ha már a cyberpunk a kilencedik művészet kedvelőinek körében is annyira népszerű, és végül Tom De Haven és Bruce Alan Jensen adaptálta képregényformátumra némileg pszichedelikus, kékes-vöröses-pasztelles árnyalatú rajzaikkal tökéletesen visszaadva a közeljövő cseppet sem vonzó, sőt, olykor kifejezetten bizarr, szmogízű hangulatvilágát. (Gibsonról és a cyberpunkról ITT írtunk részletesen.)
William Gibson: Neuromancer
Fitzgerald 1925-ben megírta a XX. század egyik legemblematikusabb amerikai regényét, mely kis híján elsikkadt a köztudatból, ám mára a popkultúra szerves részévé vált, számos jobban-rosszabbul sikerült filmadaptációt is megért (többek közt Robert Redford-dal és Leonardo DiCaprio-val a címszerepben), és nem véletlenül képregény is készült belőle, melyben Aya Morton illusztrátornak bőven volt tere a féktelen partik igazán színes és szuggesztív megjelenítéséhez, a szintén szöveghű adaptálásért pedig az a Ford Fordham felelt, aki korábban már Harper Lee regényét, a Pulitzer-díjas Ne bántsátok a feketerigót! is átdolgozta képregényre. (Fitzgerald regényével ITT foglalkoztunk részletesen.)
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby
Messze nem egy nyilvánvaló képregényalapanyag az irodalmi Nobel-díjas filozófus-zseni magyarul Az idegen címen is elérhető melankolikus története, Jacques Ferrandez pasztellárnyalatú adaptációja azonban hibátlanul visszaadja az észak-afrikai hősében egyszerű hivatalnokból gyilkossá váló férfi történetét, a lapokról valósággal árad a forróság, és a kiszámíthatóan borús végkifejlet, miközben nyomon követhetjük, ahogy főszereplőnk rezignált arccal várja a bíróság és a közvélemény ítéletét borzalmas tette után.
Albert Camus: Közöny
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
