• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Magyar képregények, melyek felveszik a kesztyűt a nyugati riválisokkal

Képregény

5 magyar képregény, mely felveszi a kesztyűt a nyugati riválisokkal

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Hirdetés

A 70-es, 80-as évek képregényei után – melyeket olyan kiválóságok alkottak, mint Zórád Ernő, Fazekas Attila, Verebics János, Korcsmáros Pál vagy még korábbról Sebők Imre és Gugi Sándor – követően akadt jó húsz év, amikor némely bátrabb kiadó mintegy 19-re lapot húzva belefogott amerikai sorozatokba (Y – The Last Man, Preacher, XIII, stb.), melyek szinte törvényszerűen pukkantak ki néhány lapszámot követően, így tulajdonképpen esélytelennek tűnt piacra törni magyar szerzőként magyar képregénnyel. Elkövetkezett azonban a 2008-as Vasember-adaptációval a képregényfilmek kora, mely több fronton is éreztette jótékony hatását.

Egyrészről az angolszász nyelvterületeken, vagy akár Franciaországban, Spanyolországban és Belgiumban elképesztő mértékben fejlődő és virágzó képregényiparra idehaza is egyre nagyobb igény mutatkozott, a kiadók pedig igyekeztek is kiszolgálni a növekvő keresletet, és korábban reménytelennek tűnő sorozatokat hoztak el a magyar olvasóknak. Másrészről a külföldi sorozatok felfutása, a folyamatosan a semmiből alakuló, vagy újjáalakuló kis képregénykiadók teret engedtek a kilencedik művészet kibontakozni vágyó hazai képviselőinek is. Az eredmény pedig jó néhány magyar nyelvű, magyar alkotótól származó, akár magyar tematikát érintő, vagy feldolgozó, és a nyugati vetélytársakkal a kesztyűt felvevő kiadvány lett.

Magyar képregények, melyek felveszik a kesztyűt a nyugati riválisokkal

Magyar képregények, melyek felveszik a kesztyűt a nyugati riválisokkal

Zorro

A Zorro sok szempontból egyedi vállalkozás a magyar képregénypiacon, hiszen egy alapvetően nemzetközi „szuperhősről” készült kizárólag magyarok által készített, ám a helyét nemzetközi szinten is megálló műről van szó. Az ötlet a gyakorlatilag egyszemélyes GooBoo Kiadó vezetőjétől, Tálosi Andrástól származik, aki megvásárolta a jogokat az amerikai Zorro Productions Inc. nevű cégtől, és két társával, Vári Tamással és Vadas Mátéval kiegészülve alkotta meg végül a képregényt. A három muskétás szerencsére meglehetősen szabadon dolgozhatott, hiszen a Zorro jogai nem egy nagy kiadónál voltak, akik így befolyással bírhattak volna a történetek megalkotására, azaz az alkotók gyakorlatilag valóban szabad kezet kaptak, és akár újra is értelmezhették volna az álarcos hős eredettörténetét.

Tálosiék vállalása azért is meglehetősen bátor, és egyedi, mivel Zorro története, bár néhányszor, rövidebb képregénysorozatokban megjelent a karakter, de jelenleg a magyar szérián túl csupán egyetlen kisebb amerikai kiadó foglalkozik vele. A tizenkét részesre tervezett sorozatból eddig két kötet jelent meg, és hogy milyen a végeredmény? Igazi, felnőtteknek szóló karakterdráma, ami szakít a korábbi fekete-fehér sorozattal, de a Banderas-filmek romantikájával is, képi világában rendkívül letisztult, hangulatában mégis a poros vadnyugatot hűen felidéző remekmű, szép rajzokkal, és valóban profi színezéssel kiegészítve. A történetről legyen elég annyi, hogy terjedelméhez képest sok információval, sőt, flashbackek sorozatával dolgozik, amitől ráadásul valóban egészen komplex élményt nyújt az olvasónak, többet, mint egy átlagos kalandképregény.

Zorro

Zorro

Bloodlust

A cyberpunk halott, kiáltanák sokan, ami persze nem igaz, ezt még a Valós halál írója, Richard Morgan is megerősítette nekünk nemrég egy interjúban, és bár a sci-fi zsáner nem idegen a magyaroktól (gondoljuk csak a nemrég elhunyt Gáspár András Kiálts farkast!, vagy László Zoltán Hiperballada című regényére), mégis egészen meglepő tény, hogy létezik magyar cyberpunk képregény, méghozzá nem is akármilyen. A Fábián Péter és Kozmajer Viktor által készített sorozat első száma 2010-ben, az őszi képregénybörzére jelent meg, 2018-ig összesen négy kötet, és több különszám látott napvilágot. Ha a Zorro esetében egyedi kísérletről beszéltünk, alighanem ez itt is elmondható, hiszen az alkotók két olyan világot, sőt, zsánert ötvöztek a kockákon át, melyre még angolszász területeken is viszonylag ritkán van példa.

A Bloodlust ugyanis egy igencsak közeli, cyberpunk beütésű jövőbe kalauzolja el az olvasót, mely jövőt azonban nem csupán emberek, de egymással viszonylagos békében élő vámpírok és vérfarkasok is benépesítenek, a hangulatról emiatt sokaknak talán az ugrik be, mintha keresztezték volna az Underworld-filmek világát William Gibson Neurománcával, és a Dredd bíró képregénnyel. A Bloodlust óriási erénye a rendkívül akciódús történetén túl a szemkápráztató képi világ, mely alighanem részletességében és stílusában nemcsak a magyar átlag fölé emelkedik, de bőven megállná a helyét nemzetközi szinten is, a rendkívül árnyalt, mégis lélegző színvilágért pedig külön köszönet illeti az alkotókon túl Kiss Andrást, Harsányi Tamást, és Szűcs Gábor is.

Bloodlust

Bloodlust

Kittenberger

Somogyi György, Dobó István és Tebeli Szabolcs alkotása az egyik olyan mű volt, melynek mentén a hazai olvasók elkezdtek felfigyelni a magyar tematikát kreatívan felhasználó magyar alkotásokra. A Kittenbergert első számának 2016-os megjelenése kapcsán sokan emlegették a legjobb magyar képregény jelzővel, ami véleményem szerint túlzás ugyan, az viszont vitathatatlan, hogy a három alkotó valami olyasmit vitt véghez, amire korábban szintén nem volt példa. Alternatív történelmi, echte magyar és steampunk ötvözete Kittenberger Kálmán, valamint társai, Ács és Baka kalandjai Kongóban egy orrszarvú géphadsereg ellen.

A szerzők kitűnően használják fel a magyar tematikát, és építik bele egy alapvetően angolszász zsánerbe úgy, hogy egyetlen pillanatig sem válik idegenné a háttér, ráadásul teszik mindezt kitűnő rajzokkal, és kreatív színhasználattal, mely különösen az afrikai tájaknál érvényesül kitűnően. A Kittenberger első kalandja magasra tette a lécet, ugyanakkor érezhetően voltak apró gyermekbetegségek a füzet kapcsán, amiket alighanem az alkotók a második részre gyakorlatilag hibátlanul javítottak ki. A hiéna átka kiválóan hozza a századelő hangulatát, fordulatos történetével, és egészen remek humorával már messze nem kezdő alkotókat, hanem egy kiforrott és magabiztos stílust képvisel, így alighanem, és remélem is, tűkön ülve várhatjuk a sorozat folytatásait.

Kittenberger

Kittenberger

Királyok és keresztek

Már csak ez a rövidke lista is rendkívül színes palettáról válogat, hiszen a 2017-es megjelenésű Királyok és keresztek ezúttal a magyar történelem útvesztőibe kalauzolja el az olvasót, némileg követve a 70-es, 80-as években idehaza is divatos, Franciaországban pedig a mai napig meglehetősen népszerűnek számító történelmi témájú képregények sorát. A Királyok és keresztek Mészáros János, valamint a rajzolók, Németh Levente és Pálfi Balázs munkája, mely egyébként külalakjában is főleg a francia és belga képregények kivitelét követi, nagyalakú, keményfedeles, szépen, mondhatni realisztikusan kimunkált rajzokkal dolgozó darab.

Az 1030-ban játszódó történet a magyarság és a Német-római Császárság közti kiélezett konfliktus, és annak harcba torkolló elmérgesedése körül összpontosul, ahol a szerző, Mészáros János mégsem beszél haza, sokkal inkább az összecsapást, és az ahhoz vezető utat igyekszik mindkét oldal szemszögéből megközelíteni, ami meglehetősen sajátságos ízt ad a történetnek. Bár a Királyok és keresztek mind dramaturgiailag, mind történetvezetését tekintve némileg eklektikus, sőt, a párbeszédek néha-néha kissé szájbarágósnak tűnnek, a történelmi képregényekre jellemző realisztikus ábrázolásmód, valamint a némileg sötétebb tónusú színhasználat mégis egészen egyedi vállalkozássá teszi a művet.

Királyok és keresztek

Királyok és keresztek

Seuzo Mozaik

Mára már nagyon remélem, hogy minden hazai képregényfanatikus tudja, hogy a Kockás Magazin már közel három éve ismét kapható, bőven minőségét megőrizve, és repertoárját kibővítve. Ezt csak azért mondom el, mert a Seuzo Mozaik című kötet ötlete leginkább ahhoz a György Balázshoz kapcsolódik, aki korábban is, és most is felelős a Kockás kiadásáért. Ismét egy francia típusú, tehát nagy alakos, minőségi papírra nyomott, keménytáblás képregényből beszélünk, melyet szerzőként Kiss Ferenc, színezőként pedig Pilcz Roland jegyez. A meglehetősen furcsa szerkezetű mű a címének engedelmeskedve valóban mozaikokból épül fel, ám még viszonylag rövidke epizódjaik ellenőre is meglepően látványosan képesek mesélni.

A többek közt Tebeli Szabolcs, Szendrei Tibor, Sarlós Endre és Sváb Tibor által rajzolt mozaikok a kincsek több, mint ezer éves történetét mesélik el, a nagy mennyiségű történelmi információ miatt olykor-olykor már kifejezetten dokumentarista jelleggel, ami egy alapvetően történelmi kalandnak induló képregény esetében némi dramaturgiai egyensúlyvesztést eredményez ugyan, de messze nem bántó, vagy élményromboló módon, amit nagyban elősegít a kiváló képi és színvilág, valamint a lapokból áradó végtelen ismeretterjesztési vágy is.

Seuzo Mozaik

Seuzo Mozaik

Kapcsolódó cikkek

Keresztes Balázs és a Négy Fal Között ezúttal Oscar Wilde egyetlen regényéről

Oscar Wilde egyetlen regényében eladta a lelkét az ördögnek, az olvasó pedig imádta érte

Egy író, aki önmagáról mintázta fausti alkut kötő hősét.

Michael Crichton

A tehetség sokrétű ereje – 5+1 világhírű író, akik tudósként kezdték

Orvos, biokémikus, fizikus, csillagász, és filológus, akik mind bestsellereket írtak.

Hamarosan ingyenes képregényterasz

Ingyenes képregényterasz június végén a Westend tetőkertjében

Idén ősszel több képregényes rendezvényre is lehet számítani, a sort az júniusi esemény nyitja majd.

A kritika által megvetett bestsellerek

Megvetett bestsellerek – 10 világhírű regény, amit szívből gyűlölt a kritika

Avagy regények, melyeket az olvasók szeretete tett végül naggyá.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Hirdetés

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. május 12.

    A képregényponyva, amit a Star Wars le sem tagadhat, George Lucas mégis megtette

    Jean-Claude Mézières és Pierre Christin kultikus sorozata a francia képregény legendája.

    • 2021. április 21.

    Bűnös hősök, hazug feloldozások – Frank Miller, a hibrid-noir fenegyereke

    A kultikus képregényíró, aki immár negyven éve sikert sikerre halmoz.

    • 2021. április 12.

    7 képregény, melyet H. P. Lovecraft rémvilága ihletett

    Mike Mignola-tól Allan Moore-ig, kreatív variációk egy témára.

    • 2021. március 31.

    Rejtő Jenő karakterei új életre keltek a keze alatt – 105 éve született Korcsmáros Pál

    Rejtő figurái elképzelhetetlenek valaki más prezentálásában.

    • 2021. március 25.

    A képregényművészet William Blake-je – Jack Kirby, az aranykori úttörő

    Bár manapság Stan Lee nevét többet emlegetik, érdemes mélyére nézni a legendás alkotótárs karrierjének is.

    Hirdetés