Képregény

6 betiltott képregény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Hirdetés

A képregény rendkívül sokáig (sok szempontból még manapság is) a leginkább lenézett művészeti ágnak számított, holott már minden idők 100 legjobb angol nyelvű regénye (!) közt is található meg képviselőjük, de még mi magunk is gyűjtöttünk már listát azon művekből, melyek mondanivalója és minősége bőven egy lapon emelgethető irodalmi vetélytársaikéval. Ugyanakkor persze törvényszerű ez a mostoha bánásmód, hiszen a modern képregény eredete valahol a pornóban és a szuperhősökben gyökerezik, egykor a filléres szórakoztatás szinonímájaként ismerték, manapság azonban elismertsége egyre feljebb ível, aminek olykor káros mellékhatásai is jelentkeznek.

Ahogy egyre több téma, stílus, és széles spektrumú mondanivaló épül be a keretekbe, és szövegbuborékokba, gyakorlatilag azzal arányosan törvényszerű, hogy előbb, vagy utóbb valakinél kiverjék a biztosítékot. Korábban foglalkoztunk már betiltott filmekkel, betiltott regényekkel pedig többször is, és azt már akkor is megállapítottuk, hogy a cenzúra olykor önmagát teszi nevetségessé, az viszont így is csupán idő kérdése volt, mikor súlyt le a törvény a kilencedik művészet képviselőire is.

Betiltott képregények a cenzúra árnyékában

Betiltott képregények a cenzúra árnyékában

A temető könyve

Neil Gaiman 2008-ban írta meg és adta ki népszerű ifjúsági regényét, A temető könyvét, melyből 2015-ben P. Craig Russell adaptálta a képregényváltozatot, ami meglehetősen hűen követi az eredeti regény cselekményét. Bár Gaimanhez méltón persze abban is megfordulnak természetfeletti alakok, a képregényes változat egy amerikai középiskolában teljesen kiverte a biztosítékot az erőszakos képi megjelenítés miatt, a könyvtárosok és tanárok pedig petíciót indítottak a megjelenés megakadályozásáért. Szerencsére a kezdeményezésük még azelőtt hamvába holt, hogy igazán belemelegedtek volna, hála a Comic Book Legal Defense Fund nonprofit egyesület hathatós közbenjárásának.

A temető könyve

A temető könyve

Persepolis

Marjane Satrapi mára kultikus státuszt elért képregénye (és az abból készült kiváló animációs film), mely az iráni forradalom felnövő nemzedékének állít emléket, számtalan nemzetközi elismerést kapott, mióta először megjelent francia nyelven. Érzékeny témája, és rendszerellenes szókimondása okán a Közel-Keleten megjelenése óta tiltott olvasmánynak számított, ám érdekes módon 2013-tól az amerikai könyvtárak és iskolák is egyre több helyütt vették le a kínálatukból, és ajánlásaikból, ami végül odáig vezetett, hogy Satrapi műve 2014-ban az Amerikai Könyvtárszövetség szerint a második leginkább támadott könyv lett az Egyesült Államokban.

Persepolis

Persepolis

The Walking Dead

Ez nem is olyan furcsa, gondolhatnánk, elvégre egy horrorsorozatról beszélünk, ugyanakkor egészen 2019 elejéig senkinek sem szúrta a szemét. Akkor aztán az Idaho állambeli Silverton egyik iskolanegyedében egy volt tanár vizsgálatot indított a széria ellen erőszakos képi ábrázolása miatt, ami odáig fajult, hogy külön bizottságot állítottak fel, ami kivizsgálja, hogy a tanár állításai megállnak-e a lábukon. A bizottság végül rövid értékelés után minden környékbeli iskola és könyvtár polcairól eltávolította a kiadványokat, olyan vasszigort vezetve be, mely még azt is szankciókkal sújtja, aki egyáltalán a saját példányát magával viszi a campus területére. A Comic Book Legal Defense Fund jelenleg is küzd a szabályozás feloldásáért.

The Walking Dead

The Walking Dead

Maus

Art Spiegelman nemrég magyarul is megjelent, a holokauszt megértését célzó, elképesztően erős képregénye sem úszta meg a tilalmat, hiába kapott 1992-ben Pulitzer-díjat. 2015-ben az Egyesült Államok, valamint Oroszország is számtalan helyen visszavonta az iskolák és könyvtárak, sőt, néhol a könyvesboltok polcairól is a Maust, mondván etnikumellenes, és rossz hatással van a felnövekvő generációkra. Másutt egész egyszerűen a borítón szereplő horogkereszt verte ki a biztosítékot, de a Pasadena Közkönyvtárban például egy lengyel-amerikai olvasó panaszolta be a kötetet, mondván nem hiteles a történelmi ábrázolása, és sértő a saját származására nézve, így végül a könyvtár levette a művet a kínálatából.

Maus

Maus

A gyilkos tréfa

Alan Moore és Brian Bolland kultikus Batman-története, melyből halványan még a már az egy milliárd dolláros bevételt is elkerülő Joker című film is merített, szintén tiltólistás több amerikai közkönyvtárban. Az ok egyszerű, a nemi erőszak kendőzetlen ábrázolása, valamint erőszakra bujtó képsorok. Akadt azért, ahol a képregény kiállta a próbákat, 2013 májusában pl. a Nebraska-i Columbus közkönyvtára vizsgálta a kötet értékeit, és végül a bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy A gyilkos tréfa maradhat a könyvtár kínálatában, ám ezzel párhuzamosan Frank Miller Batman-történetét, A sötét lovag visszatér című, szintén klasszikus epizódot eltávolították a polcokról. Ahogy a The Walking Dead esetében, a Comic Book Legal Defense Fund itt is harcol a bizottság döntésével.

A gyilkos tréfa

A gyilkos tréfa

Watchmen – Az őrzők

Az a bizonyos képregény, amit számtalanszor választottak a világ legjobbjának, és amely megtalálható a legjobb 100 angol nyelvű regény listáján is. Alan Moore és Dave Gibbons alkotása a feje tetejére állította a szuperhős zsánert, miközben az amerikai társadalomnak is görbetükröt mutatott, és talán éppen ezek összessége miatt nincs képregény, melyet többször tiltottak volna be az évek során. Miután a Watchmen meglehetősen nyíltan ábrázolja a szexuális devianciákat, az erőszakot, az identitászavart, a háború borzalmait, és a politikai manipulációt, a legtöbb amerikai iskolában tiltott olvasmánynak számít, és számtalan helyen az iskolai könyvtárak már arról sem értekeznek, hogy beengedjék-e egyáltalán a polcaikra, olyannyira nyilvánvaló, hogy nincs ott a helye.

Watchmen – Az őrzők

Watchmen – Az őrzők

Kapcsolódó cikkek

Képregényes bűnügyek

Képregényes bűnügyek – 7 szövevényes vagy épp borzongató krimi képregény

A kilencedik művészet és a bűnügyi irodalom kreatív keresztezése.

Képregény

2020. 12. 03.

Otto Dix válogatott munkái

Szürreális válasz az expresszionizmus ideáira – Otto Dix művészete

Realista-naturalista irányvonalú válaszreakció az expresszionizmus ideáira.

Képzőművészet

2020. 12. 02.

Jack Kerouac nem szerette a hippiket, akik Bibliának tekintették az Útont

Jack Kerouac legendás beatregényéből is zsebkönyv lesz

Számtalan zseniális szerző után most a beat fenegyereke is bekerült a zsebkönyv-sorozatba.

Hírek

2020. 12. 02.

James Ellroy (1948-)

Az önreklámozó démonkutya – James Ellroy és a krimi királysága

Az egyik legnépszerűbb műfaj, és annak egyik legkiválóbb művelője.

Irodalom

2020. 12. 01.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Képregényes bűnügyek

Képregényes bűnügyek – 7 szövevényes vagy épp borzongató krimi képregény

A kilencedik művészet és a bűnügyi irodalom kreatív keresztezése.

Képregény

2020. 12. 03.

Stan Lee, a Marvel atyja

A 7 legfontosabb képregény Stan Lee műhelyéből

A modern képregény hírnökének mérföldkövei.

Képregény

2020. 11. 12.

Vasember (ihletője Howard Hughes)

7 képregénykarakter, akiket valós személyekről mintáztak

A valóság bizony a képregényalkotók fantáziájába is beleszólt.

Képregény

2020. 11. 10.

Transmetropolitan

Az újságírás, mint egy töltött pisztoly – A Transmetropolitan képregény

Warren Ellis kultikus képregénye az őrült gonzó újságíró harcáról.

Képregény

2020. 11. 04.

Vera Brosgol: Ánya kísértete

A lány és a szellem – Egy okkult coming-of-age sztori

Mert felnőni sosem könnyű, főleg ha egy kísértet is segíteni akar benne.

Képregény

2020. 10. 28.

Hirdetés