- Kovács Krisztián
- 2021. április 12. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
Edgar Allan Poe mellett kevés olyan a később dark fantasy/horror címkét kapott műfajban is alkotó szerző létezik manapság, akit halála után hosszú évtizedekkel is mély tisztelet vesz körül. A tragikusan fiatalon és gyakorlatilag nincstelenül elhunyt novellista, Howard Philips Lovecraft kétségtelenül közéjük tartozik, irodalmi hagyatékából a mai napig építkezik a műfaj, Stephen Kingtől Clive Barkerig a legsikeresebb horrorírók rótták le tiszteletüket munkássága előtt, ezerarcú rémvilága pedig nem csoda, hogy a képregényírók és rajzolók fantáziáját is megihlette. Össze is gyűjtöttünk most nektek egy csokorravalót, ha kíváncsiak vagytok, miként elevenednek meg képregénypaneleken a Nagy Öregek.
7 képregény, melyet H. P. Lovecraft rémvilága ihletett
Scott Snyder és Sean Murphy 2014-es remekművét több kritikus úgy aposztrofálta, mint az Alien találkozását Lovecraft világával és a Kevin Costner-féle Waterworld-del. Az Eisner-díjas minisorozat az óceán mélyére kalauzolja el az olvasót, ráadásul a 10 epizódot épp középen két részre bontja, az első 5 rész a jelenünkben játszódik, mikor az emberek egy idegen entitással találkoznak egy mélytengeri kutatólaborban, míg a második 200 évvel repít egy poszt-apokaliptikus jövőbe, ahol a bolygó nagyrészét birtokba vette az óceán. Amellett, hogy a The Wake egyértelműen utal a klímaváltozás hatásaira, és ezt egészen lenyűgöző képi világba csomagolja, teremtményei révén egyértelműen Lovecraft víz alatti börtönében nyugvó öregjeiből meríti az emberiség végzetét, amivel kifejezetten ötletesen ötvözi az irodalmi és a valós társadalomformáló hatásokat.
The Wake
A széria a Dark Horse Comics egyik kiemelkedő darabja, melynek sztorijáért Fred Van Lente felelt, míg az illusztrációkat Guiu Villanova, Josan Gonzalez, és Mauricio Wallace készítette hozzá. Az első szám 2016 júniusában jelent meg, a főszerepben Sebastian Greene nyomozóval, aki New Yorkban meglehetősen különös és bizarr gyilkosságok felderítésén munkálkodik, melyek mindegyike valamilyen időn és téren kívüli rémséghez kapcsolódik, és visszavezet a Nagy Öregekhez. A széria fordulata – és ezzel nem lövünk el nagy spoilert – hogy maga Greene nyomozó is egy ezen időn túli árnyak közül, ám, hogy miért harcol saját fajtája ellen, annak felderítése már az olvasó feladata. A Weird Detective egészen közvetlenül idézi meg Lovecraft rémségeit, különös tekintettel Cthulhu-ra, és bár annak világát nem bővíti ki, rendkívül hangulatos rajzainak köszönhetően kiváló főhajtás az író előtt.
Weird Detective
A lista egyik legismertebb darabjáért Stephen King fia, Joe Hill felelt, aki Gabriel Rodriguez illusztrátorral kiegészülve karrierje első komolyabb sikerét aratta vele 2008-ban. A két Brit Fantasy-díjat és egy Eisner-díjat nyert széria népszerűségét és erejét jól jelzi, hogy az első rész összes kötete gazdára talált a kiadást követő 24 órán belül, a Netflix pedig tavaly készített sorozatot belőle, igaz, némileg kilúgozva belőle mindazt, ami a képregényt olyan egyedivé tette. Az áthallások a nagy előddel nem is lehetnének nyíltabbak és nyilvánvalóbbak, hisz a történet eleve úgy kezdődik, hogy a Locke-család egy borzalmas tragédia után visszaköltözik a család ódon birtokára a massachusettsi Lovecraftba, ahol a három testvér, Bode, Tyler és Kinsey rájön, hogy a titokzatos ház ajtajai átjárókat nyitnak felfoghatatlan és rémisztő valóságokba. A sorozatból három vaskos, gyűjteményes kötet már magyar nyelven is elérhető a Fumax Kiadó jóvoltából.
Locke & Key – Kulcs a zárját
Már a címéből kikövetkeztetheti bárki a kapcsolódást Lovecraft világához. Az író 1922-ben jelentette meg a Herbert West, az újjáélesztő című novelláját, mely összességében is pályafutása egyik legnépszerűbb műve lett, és 1985-ben még egy kifejezetten tetszetős filmadaptációt is kapott, pedig jól tudjuk, milyen nehéz Lovecraftot átdolgozni mozgóképre. A Joe Brusha, Dan Wickline és Axel Machain által készített széria tulajdonképpen egyfajta fan-art, mely modern környezetbe helyezi és némileg kibővíteni az eredeti novella világát és mondanivalóját, ám ettől független annak magjához nem tesz hozzá érdemben, ami persze nem von le az érdemeiből, hiszen 2012. nyári első megjelenése óta egészen tűrhető eladási számokat produkált.
The Chronicles of Dr. Herbert West
Egy újabb kötet, mely a Fumax jóvoltából magyarul is elérhető már. A The New York Times bestsellerírója, a fantasy nagykövete, Neil Gaiman, a Sandman képregény, és az Amerikai istenek szerzője 2006-ban a Törékeny holmik című második novelláskötetében publikálta a később a legjobb novella Hugo-díját is bekebelezett Smaragdzöld tanulmányt, melyben Sherlock Holmes és Lovecraft világát vegyítette, és a baljós történetet végül egy egészen lenyűgöző és okos csavarban zárta le. A novellát aztán maga Gaiman adaptálta képregényre az Eisner-díjas Rafael Albuquerque rajzaival kiegészülve, hangulatában a fentebb említett darabok mellett pedig legerősebben talán ez az egyébként mindössze 80 oldalas remekmű áll a legközelebb ahhoz a páratlanul baljós atmoszférához, mely körüllengte Lovecraft eredeti novelláit.
Smaragdzöld tanulmány
Mike Mignola teremtménye talán a legnagyobb név a listán. Az 1993. augusztusában a San Diego Comic-Con Comics 2. számában debütált, pokolból érkezett szuperhős a Dark Horse Comics zászlóshajója volt, és immáron három filmadaptáció is készült belőle, melyekben Ron Perlman és David Harbour keltette életre Pokolfajzatot. Érdekesség, hogy a Hellboy első kötetének történetét és a vázlatokat Mignola először a DC Comics-nak mutatta meg, de a döntéshozók túlságosan szürreálisnak és bizarrnak találták a meglehetősen egyedi, kevés színnel dolgozó képi világot, így visszautasították azt, a Dark Horse pedig nem csupán bevállalta, de aztán Mignola segítségével komplett képregényes univerzumot épített a karakter köré, melynek része többek közt a szintén zseniális BPRD-széria is. Magyarországon is több különböző kiadása jelent meg, többek közt a Vad Virágok kiadó jóvoltából.
Hellboy
Már a cím is elárulja a művet, mely szintén közvetlenül kapcsolódik Lovecraft-világához, ráadásul ez már régi vágya volt a Watchmen, és a From Hell írójának, a zseniális Alan Moore-nak, aki a kultikus szerző novelláit legfontosabb gyerekkori hatásai közé sorolja. A Jacent Burrows rajzaival kiegészült kötet egy meglehetősen szokványosnak induló történetet mutat be, melyben két FBI-ügynök botlik a Dagon Ezoterikus Rendjének tagjaiba két különös gyilkosság kapcsán. Moore minden eddiginél nyíltabban citálja elő a szexualitás témakörét, melyre korábban nem feltétlenül volt példa a Lovecraft írásaiból táplálkozó képregények esetén. A kötet ötlete egyébként már gyakorlatilag a Watchmen megjelenése óta motoszkált az író fejében, de a konkrét munkálatokra végül csak 2009-ben került sor, a képregény pedig 2012-ban márciusában, a legjobb horror történeteknek odaítélhető Bram Stoker-díj vadonatúj, képregény kategóriájának első győztese lett.
Necronomicon
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
