- Kovács Krisztián
- 2020. november 10. | Becsült olvasási idő: 5 perc
Minden ember által készített alkotás mélyen az emberből táplálkozik, ettől lehetetlen elvonatkoztatni. Környezetünk, az embertársainkkal való interakciók, és maguk, a karakterek, akik életünk folyamán szembejönnek velünk, visszaköszönhetnek egy könyv lapjain, egy festmény kontúrjaiban, egy dalszövegben, vagy kár a képregények kockáin is. Nem csoda, hogy a képregény hajnalától egészen napjainkig előfordul, hogy egy-egy alkotó bizony a történelem alakjaihoz nyúl inspirációiért, nekünk pedig olvasva a történeteket, elsőre talán eszünkbe sem jut, kivel is nézünk farkasszemet.
Mindegy is, hogy a kilencedik művészet olyan nagyságairól beszélünk, mint a tavaly elhunyt Stan Lee, Alan Moore, Neil Gaiman vagy Bob Kane, mindannyiuk számára az elsődleges inspiráció a valóság, hogy aztán abból kiindulva tolják el akár történetüket a végtelen fantázia terepe felé. Hoztunk most Nektek hét karaktert, akiket egészen biztosan Ti is ismertek, és akikről nem biztos, hogy tudtátok, milyen valós személyek állnak a képregényvilágot meghódító alakjuk mögött.
Olyannyira, hogy Stan Lee, Vasember megálmodója, aki nem mellesleg viszonylag fiatalon nézhette végig Howard Hughes felemelkedését és bukását, több interjúban is elmondta, hogy Tony Stark alakját gyakorlatilag egy az egyben a kultikus filmrendezőről és producerről mintázta, még Stark bajusza is pontosan olyan, amilyet Hughes életének egy szakaszában viselt, de más hasonlóságok is akadnak: Hughes-t mindenki zseninek tartotta, akivel rendkívül nehéz kijönni a személyiségében lakozó arroganciája miatt. Igazi nyughatatlan kalandor volt, aki nem mellesleg szintén nem vetette meg a szép nőket sem.
Vasember (ihletője Howard Hughes)
Bár a külső jegyek alapján némileg nyilvánvaló a párhuzam, elsőre talán mégis keveseknek ugrik be a népszerű brit zenész neve a démonvadász alakjáról. A születése egészen érdekes, hiszen Steve Bissette és John Totleben rajzolók kérték meg Alan Moore-t, aki akkor a Swamp Thingen dolgozott, hogy írjon egy karaktert nekik, aki úgy fest, mint egy popsztár. Moore pedig úgy gondolta, csavar egyet a korábban ismert mágusok alakján, és egy filigrán testalkatú, szőke férfi alakját fogalmazta meg, akihez külsőségeiben egy valódi popsztár, Sting adta az ötletet. Így született meg a később a Hellblazer képregényben önálló szerepet is kapó John Constantine.
John Constantine (ihletője Sting)
Bár az viszonylag köztudott manapság, hogy X professzor, és Magneto alakját Martin Luther King és Malcolm X ihlette, előbbi külsőségeiben egy másik, akkoriban világsztárnak számító legenda vonásait is ötvözték. Yul Brynner az 1960-as évek elején már igazi csillagnak számított Hollywoodban, jellegzetes kopasz fejét, és szemöldökét pedig Stan Lee és Jack Kirby is kölcsön vette, hogy 1963-ban létrehozza X-professzort az X-Men legelső számában. Későbbi nyilatkozataikban egyértelművé tették, hogy nem csupán a színész védjegyévé váló külsőt, de még bizony jellemvonásait is kölcsönvették, hogy életre keltsék Charles Xaviert.
X professzor (ihletője Yul Brynner)
Bár maga Batman alakja valójában az eredeti Zorro-mítoszokon, és ábrázoláson nyugszik, személyiségjegyeit két történelmi alakból gyúrták össze, sőt, még a nevét is innen kölcsönözték. Anthony Wayne az amerikai polgárháború harcosa, Robert of Bruce pedig a skótok függetlenségi háborújának egyik vezető személyisége volt, utóbbit talán leginkább Mel Gibson A rettenthetetlen című filmjéből is ismerhetjük. A krónikák szerint mindkét férfi meglehetősen erős igazságérzettel rendelkezett, nevük nem hiába maradhatott fent az elnyomók elleni harcban, és ez a megingathatatlanság köszön vissza Batman alakjában is.
Bruce Wayne (ihletője Robert of Bruce)
A német származású Veidt, aki közel 50 film után még a Casablanca egyik mellékszerepében is feltűnt, a korai német expresszionista filmművészet egyik vezető alakja volt. Az 1928-as A nevető ember című, Victor Hugo művén alapuló némafilmben tűnt fel tőle a híres, és rémisztően széles vigyor, mely később megihlette Bill Fingert, akik Batman megalkotójával, Bob Kane-nel, és Jerry Robinsonnal együtt 1940-ben ez alapján készítették el és mutatták be az első történetet, melyben már feltűnt Batman legnagyobb ellensége, a pszichopata bohóc is.
Joker (ihletője Conrad Veidt)
A listán szereplők közül kétségtelenül Popeye a legidősebb, hiszen idén decemberben már 100 éve lesz, hogy először jelent meg képregényformában. A spenótfaló tengerész alakját Elzie Crisler Segar képregényrajzoló álmodta meg, ma már köztudott, hogy a karaktert Frank „Rocky” Fiegel inspirálta, akinek kiugró álla, orra miatti nehéz légzése, pipája, sőt, még az ökölharctól sem tartózkodó természete egyértelműen mindenki kedvenc tengerészének alapját képezi. Segar ezt olyannyira komolyan vette, hogy rendelkezései szerint egészen Fiegel 1947-es haláláig a kiadó küldte neki a kéretlen pénzeket a „jogdíjak” miatt, sőt, Fiegel sírjára végül Popeye alakját is felvésték mintegy tisztelgésül.
Popeye (ihletője Frank „Rocky” Fiegel)
Akinek nem ismerős Harold Lloyd neve, nos, ő Charlie Chaplin és Buster Keaton mellett a némafilm korszakának egyik kétségtelenül legnagyobb alakja, és humoristája volt, akinek karakterét épp jellegzetes szemüvege adta, és hát mi is az, ami megkülönbözteti Clark Kentet Supermantől? És nem csak a szemüveg, a Lloyd által alakított karakterek általában meglehetősen félénkek, és ideges természetűek, különösen a hölgyek társaságában, ahogy azt láthatjuk Kent esetében is, és akkor még nem beszéltünk a félelmetes külső jegyekről, melyek valóban kísértetiesen hasonlóvá teszik egymáshoz a két figurát.
Clark Kent (ihletője Harold Lloyd)
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
