Sokan félve nyúlnak a képregényekhez, hiszen kívülről nézve nem könnyű kiigazodni a megannyi füzet, történet és univerzum között. Bár általában számtalan kérdés merül fel, amikor valaki épp ismerkedik ezzel a témakörrel, a közhiedelemmel ellentétben nem kell mindig az 1. számú füzettel kezdeni, akadnak ugyanis olyan képregények, illetve képregénygyűjtemények, amelyek előismeret nélkül is maradéktalanul élvezhetők. Jöjjön a mi szubjektív listánk azokról a magyarul is elérhető történetekről, amelyekkel bárki bátran fejest ugorhat a kilencedik művészeti ág látszólag bevehetetlen világába.
9 képregény a képregényekkel való ismerkedéshez
A Batman: Fehér Lovag (Batman: White Knight) a tavalyi év egyik legjobban várt Fumaxos kiadása volt, amely gyönyörű, keménykötéses könyvként jutott el a hazai olvasókhoz. A szupersztár képregényalkotó, Sean Murphy munkája még 2017/2018-ban látott napvilágot egy olyan nyolc részes minisorozat formájában, amelyet azóta is az egyik legmaradandóbb Batman sztoriként tartanak számon.
Bár Batman és Joker már több mint 80 éve harcolnak egymással a képregények hasábjain, a DC Moziverzumnak hála általában még azok is hallottak róluk, akik egyébként nem olvasták a képregényeket. Murphy munkája ott veszi kezdetét, ahol Batman – mint oly sokszor korábban – üldözőbe veszi Jokert, és sikerül is elkapnia, csakhogy az események nem várt fordulata nyomán, a gyilkos bohóc kigyógyul elmebajából, és ha jó ember nem is, de tisztességes gothami állampolgár lesz. A megjavult Joker, vagyis Jack Napier tiszta fejjel úgy dönt, hogy törleszti adósságát a város felé, amit a több évtizednyi kegyetlen tréfáival okozott, és megvédi Gothamet az általa legveszélyesebbnek vélt személytől, Batmantől.
A képregény legfőbb erénye, hogy teljesen új megvilágításba helyezi az unalomig ismert Batman-mítoszt, ám mivel a hivatalos történetfolyamba nem illeszthető be, bátran olvashatják azok is, akik korábban soha nem vettek a kezükbe Batman-képregényt. A Fehér Lovag kötete a Fumaxnak hála jutott el a magyar olvasókhoz, sőt azóta már a folytatás, A Fehér Lovag átka is elérhető a hazai könyvesboltokban.
Batman – Fehér Lovag
Listánk második szereplője a Cybils-, Harvey- és Eisner-díjas Ánya kísértete, ami típusát tekintve az ifjúsági képregények közé sorolandó. A történet szerint Ánya, az Amerikában élő orosz kamaszlány élete fenekestül felfordul, amikor találkozik a kútban élő szellemmel, Emilyvel. Bár a két lány kezdetben nem igazán találja a közös hangot, később mégis barátnők lesznek, és kölcsönösen kisegítik egymást: Ánya magával viszi Emilyt az élők világába, cserébe pedig annyit kér, hogy segítsen neki érvényesülni a suliban. Kezdetben remekül mennek a dolgok, Ánya jó jegyeket szerez, és a suli legmenőbb fiújának is felkelti a figyelmét, ám később kiderül, hogy a kísértet nem felebaráti szeretetből segíti őt a mindennapokban.
Bár az Ánya kísértete számos szakmai dicséretet zsebelhetett be, itthon viszonylag későn, kilenc évvel a megjelenése után vált csak elérhetővé. A kicsit félelmetes, kicsit művészi képregény a Ciceró Könyvstúdiónak hála került itthon a könyvesboltokba, a kiadótól megszokott igényes és szép kivitelben.
Ánya kísértete
1999-ben a legendás Alan Moore és Kevin O’Neill összeállt, hogy megalkossanak egy világot, amelyben a 18-19. század közismert irodalmi figurái kapják a főszerepet. Az öt méltán híres és hírhedt kalandor: a Drakula grófot igen jól ismerő Mina Harker, a zseniális Nemo Kapitány, a világutazó Allan Quatermain, az erkölcstelen Láthatatlan Ember, valamint a tehetséges dr. Henry Jekyll és gonosz alteregója, Mr. Hyde. Ők alkotnak most csapatot, és alapítják meg a Különleges Úriemberek Szövetségét, hogy leszámoljanak az Angliát fenyegető titokzatos veszéllyel.
A legelső kötet 1898-ban játszódik, a viktoriánus kori Angliában, ahol főszereplőinknek a gonosz Dr. Fu Manchu-val kell szembenézniük, aki sokkal komolyabb veszélyt jelent, mint azt elsőre gondolták. A történet mellett érdemes kiemelni a rajzokat, hiszen Kevin O’Neil egyedi, skiccszerű stílusa tökéletesen megágyaz a századfordulós hangulatnak, a történeten kívüli kis reklámok és hirdetések pedig olyan szórakoztatóak, hogy némelyiken hangosan felnevettünk. A Fumax Kiadó természetesen most is hozta a formáját, és ezúttal is ragaszkodott az igényes keménykötéses megjelenéshez.
A Különleges Úriemberek Szövetsége univerzális olvasmány, mert az alapötlet és a megvalósítás is annyira ütős, hogy kezdő képregényeseknek is nyugodt szívvel ajánljuk, különösen azoknak, akik szeretik (és értik) az irodalmi utalásokkal teletűzdelt sztorikat. Bár a befejezés meglehetősen nyitott, és a cselekmény több szempontból is elvarratlan maradt, örvendetes hír, hogy a Fumax már dolgozik a második köteten, amelyben a valaha volt legfélelmetesebb ellenségekkel kell szembenézniük hőseinknek.
Különleges Úriemberek Szövetsége
Neil Gaiman neve nem ismeretlen a képregény médiumáért rajongók körében, az elsősorban fantasy regényeiről ismert szerző ugyanis a méltán híres Sandman képregények szerzője (erről majd lent később). Most az író 2018-ban megjelent Smaragzöld tanulmány című képregényéről lesz szó, ami szintén gyönyörű, keménytáblás kiadásban jelent meg itthon a Fumax Kiadó gondozásában.
A vékonyka képregény Neil Gaiman Törékeny Holmikban is olvasható novelláját meséli el, amelyben Sherlock Holmes világa a lovecrafti Cthulhu-mítosszal találkozik. A történet ott veszi kezdetét, hogy Viktória királynő (aki nem épp olyan, mint a történelemkönyvekben) unokatestvérét, Franz Drago herceget különös kegyetlenséggel meggyilkolják, az ügyet pedig a kor legismertebb nyomozója kapja meg. A bűntény helyszíne azonban markánsan eltér a megszokottól, a halott mellett ugyanis nem a jól megszokott vörös vértócsa, hanem egy különös zöld folt található.
Az öt füzetből álló kötet kiváló belépő a képregények világába, hiszen a hangulatos és magával ragadó sztori semmiféle előismeretet nem igényel, Gaiman-rajongóknak pedig egyenesen kötelező darab, még akkor is, ha ennél jóval kiforrottabb történetei is vannak a fantasy nagymesterének.
Smaragdzöld tanulmány
Listánk következő szereplője kissé eltér a többitől, a YKX ugyanis nem a tengerentúlról, hanem kis hazánkból érkezett. A Kalyber Joe képregényekről ismert Pilcz Roland ezúttal egy remek hangulatú, kifejezetten szórakoztató kalandtörténetbe kalauzolja el az olvasókat, ahol a minden lében kanál mindenes, Kay kapja a főszerepet.
A 2019 tavaszán megjelent vékony füzetke lendületes és vicces bevezetője a képregénysorozatnak, amiben megismerkedhetünk a főbb karakterekkel, megízlelhetjük a történet atmoszféráját, és eldönthetjük van-e kedvünk elmerülni a kifacsart, önmagát is parodizáló történetben. Annyit megsúgunk, hogy nekünk bizony volt, és már tűkön ülve várjuk, hogy a sorozat várva várt negyedik részét is a kezünkbe vehessük.
YKX – Yorn Kayrah Xemovrah kalandjai
Art Spiegelman képregénye több szempontból is különleges, például azért, mert 1992-ben Pulitzer-díjat nyert, képregényként a mai napig egyedülálló módon. A nem túl vidám alkotás a történelem egyik legsötétebb időszakába kalauzolja az olvasót: a Maus egyszerre visszaemlékezés és múltfeldolgozás, egy olyan remekmű, amely a holokausztot addig soha nem látott formában és ötletekkel hozza közelebb az olvasókhoz.
Az 1980-ban indult képregény főszereplői antropomorf állatok: egérfejű zsidók, macskafejű németek, disznófejű lengyelek és kutyafejű amerikaiak. Alighanem ez a meglehetősen szokatlan, ám kétségkívül kreatív megoldás az, amely miatt a Maus elképesztő népszerűségre tett szert, ám nemcsak a rendhagyó megközelítés, de a megrázóan hiteles családi történet is hozzátesz a mű értékéhez.
Bár a Libri Kiadó gondozásában magyarul is megjelent Spiegelman képregényének összes részét tartalmazó A teljes Maus című kiadvány, amennyiben nem csak kikölcsönözni szeretnénk a könyvtárból, hanem meg is venni, akkor érdemes lesz sietni, mert már csak egy-két példány maradt a felkavaró és őszinte alkotásból.
A teljes Maus
A Sandman képregényekről általában még azok is hallottak, akik egyébként nem mozognak otthonosan a kilencedik művészeti ág világában. Bár a DC képregényes univerzumában a Sandman név már 1939-ben is feltűnt, Neil Gaiman volt az, aki a napjainkban teljesen vállalhatatlan maskarás figurából komoly, misztikummal átitatott főhőst faragott.
A Gaiman-féle Sandman a címszereplő bebörtönzésével és évtizedekkel későbbi kiszabadulásával veszi kezdetét, az író pedig ennek utóhatásait bontja ki egy felejthetetlenül szürreális és varázslatos utazásban, amit mai napig is a legnagyobbak között tartanak számon. Gaiman világának középpontjában egy különös család, a Végtelenek állnak (név szerint Álom, Halál, Vágy, Végzet, Pusztítás, Delírium és Kétségbeesés), hol egyik, hol másik kapja a főszerepet, de többnyire azért Sandman, azaz Álom áll a cselekmények fókuszában.
Kezdőknek ez a kötet elsőre nagy falatnak tűnhet, ennek ellenére mégis bátran ajánljuk, mert a bennük foglalt események sokszor önállóan, mindenféle előzmény vagy következmény ismerete nélkül is tökéletesen érthetőek. Bár a Sandman képregényeket hazánkban elsőként a Cartaphilus Könyvkiadó adta ki, később a Fumax Kiadó is beszállt a kiadásba olyan minőségi és szemkápráztató gyűjteményes kötetekkel, hogy csak úgy koppantak az állak. 2019-ben a kiadó jóvoltából megjelent a négy részesre tervezett Sandman első kötete, amely a képregény 1-20. száma mellett számos extrát is tartalmaz.
Sandman
Nagy Testvér, újbeszél, gondolatbűn, duplagondol, gondolatrendőrség. George Orwell klasszikusa manapság is lépten-nyomon felbukkan a közbeszédben, politikai elemzésekben, szépirodalmi művekben és filmekben, ha másért nem, hát azért, hogy intő jelként szolgáljon napjaink diktatórikus és autokratikus rendszereivel szemben. A világhírű regényből film és számos színdarab is készült, nemrégiben pedig egy képregény is megjelent a tehetséges brazil rajzolóművész, Fido Nesti rajzaival.
A történet adott: Winston Smith jelentéktelen beosztottként dolgozik a totalitárius Óceánia államban, ahol a hatalom mindent kontrollál, még a polgárok gondolatán is uralkodik. Bár a birodalom látszólag örökös háborúban áll, amitől csak az Óceánia által nyújtott védelem óv meg, Winston mégis kételkedni kezd a pártot irányító Nagy Testvérben, végül pedig szerelembe esik, elkövetve ezzel az egyik legnagyobb bűnt a hatalom szemében.
Bár a képregény nem helyettesíti az eredeti regényt, Fido Nesti komor rajzai tökéletesen visszaadják Orwell könyvének hangulatát, és a javarészt szürke-barna, olykor pedig vörös alapszín is annyira ütős, hogy nehéz lenne kivonni magunkat a hatása alól. Az 1984 képregényesített változata számos országban megjelent, idehaza a Helikon Kiadónak hála jutott el a könyvesboltok polcaira.
1984
Végül, de nem utolsósorban egy olyan képregénykötetet ajánlunk, ami Joe Hill (a horrornagymester Stephen King fia) és Gabriel Rodriguez rémisztő világába kalauzolja el az olvasókat. A többszörösen díjnyertes alkotás 2008-ban látott napvilágot, és rendkívüli sikert aratott már a megjelenése pillanatában. A történet középpontjában a Locke-család áll, akik egy szörnyű tragédia után hazaköltöznek a família ősi birtokára a massachusettsi Lovecraftba. Csakhogy ez a hely nem egy hétköznapi otthon: a Kulcsháznak nevezett kastély tele van különleges kulcsokkal, amelyek ősi kapukhoz vezetnek, a kapukon túl pedig egy olyan világ vár, amely teljesen meghazudtolja a valóság törvényeit.
A Locke & Key nemcsak azért remek olvasmány, mert elképesztő fantáziavilágával és filmszerűen pergő jeleneteivel teljesen kikapcsolja az olvasót, de azért is, mert az író legalább annyi figyelmet szentelt a karakterek jellemfejlődésének és a családi drámák kibontásának, mint a részletgazdag és varázslatos világ megalkotásának.
A kötet itthon a Fumax Kiadó gondozásában jelent meg gyönyörű keménytáblás kivitelben, amely tartalmazza a Locke & Key: Welcome to Lovecraft 1-6, és Locke & Key: Head Games 1-6 képregényeket. Amennyiben a nyitány kedvünkre való, úgy érdemes beruházni a folytatásra, hiszen Joe Hill története a látszólag öncélű erőszak ellenére is mély és tartalmas olvasmány, ahol még a mellékkarakterek kibontására is maradt ideje az írónak. A sztori folytatására pedig szerencsére minden lehetőség adott, hiszen a Fumaxnak hála a második és a történetet lezáró harmadik kötet is elérhető magyarul.
Locke & Key – Kulcs a zárját
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
