• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Képregény

Albert Camus képregényben? – Így ismertesd meg a francia klasszikust az ifjúsággal

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Már Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd című művénél is ódákat zengtem az alkotói, vagy adaptációs szándékról, ám most azt mondom, ez lehet az a forma, amivel akár még az ifjúság klasszikusok iránti edukálását is el lehet végezni – amennyiben persze egy átlagos magyar pedagógusnak lenne rá ideje amellett, hogy a sok helyütt tökéletesen következetlen és szedett-vedett Nemzeti Alaptantervet igyekszik követni. Ez azonban most nem a panasz ideje, inkább egy már nem is annyira új kezdeményezés üdvözléséé, mely egyre több szépirodalmi klasszikust ültet át a kilencedik művészet formarendszerébe, közelebb hozva az olvasót az ezekkel kapcsolatos általános sztereotípiáinak elengedéséhez.

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

A magyarul a Közöny és Az idegen címen is elérhető Camus-regény eredetileg 1942-ben jelent meg, a szerző abszurd ciklusának első darabja, és pályafutásának, eszmeiségének mintegy definitív műve, melyet több mint negyven nyelvre fordítottak már le. Mestermunka, a XX. századi irodalom egyik alapköve a maga alig kétszáz oldalával, a társadalomtól és embertársaitól elidegenedő ember pedig nem csupán Camus filozófiájának alapkövévé, de egy teljes társadalom szimbólumává vált, mely a ma információs társadalmában talán aktuálisabb, mint valaha.

A mű irodalomszemináriumok vitatémája, az egyik legtöbbet elemzett regény, és még sorolhatnánk erényeit, és jelentőségét, de mindezt csupán azért tartom érdemesnek megemlíteni, hogy értsük és átérezzük, mennyire nehéz feladatra vállalkozik az, aki e műremekből képregényadaptációt készül gyártani.

Lépjünk túl a képregényeket érintő előítéleteinken! Tudom, hogy nehéz, mert a nagyközönség csupán Vasember és Batman alakján át találkozik velük a Marvel és a DC nagyköltségvetésű szuperhősfilmjeinek hála, az ugyanakkor mára tény, hogy az irodalmi kánon egyre inkább igyekszik figyelembe venni az újabb és újabb megjelenéseket, amire kiváló példa, hogy jelenleg már a 100 legjobb angol nyelvű regény közt is találunk képregényt (igen, a Watchment). Tehát bármit is gondoltál a képregényekről, ha voltak is sztereotípiáid, ha a formát infantilizmussal, és valamiféle letűnt gyermekkori nosztalgiával azonosítottad csupán, akkor itt az ideje újraolvasni mindazt, amit Kurt Vonnegut művéről írtam, vagy esetleg végigpörgetni EZT a listát, aztán pedig kézbe venni Jacques Ferrandez parádés Camus-adaptációját.

Albert Camus

Albert Camus

Ferrandez nagy fába vágta a fejszéjét, még akkor is, ha manapság divatját élik a képregénnyé adaptált szépirodalmi klasszikusok. Az elmúlt években megjelent az 1984, ahogy a másik Orwell-remekmű, az Állatfarm is, de elérhető panelváltozatban az Anne Frank naplója, A nagy Gatsby, A vadon szava, így aztán gondolhatnánk, hogy miért is lógna ki a sorból egy Camus-regény.

Nos, leginkább azért, mert a fenti művek jóval direktebb történetek, ezáltal – ha létezik ilyen mérce – azokat könnyebb rajzszerűvé tenni, míg a camus-i filozófia alapélménye sokkal inkább egyfajta érzés- és gondolatvilág olyan mély szimbolikai áthallásokkal, melyek képekkel megtámogatva könnyedén elvehetik a történet élét.

Így aztán Ferrandez nagyon okosan nem kockáztatott, és szövegileg egy az egyben vette át Camus sorait, színes, részletes festményei pedig a XX. század közepi, némileg sematikusabb, szögletesebb ábrázolásmódot követik, aminek hála nem veszik el a fókuszt a tartalomról.

Ez a részint elnagyolt ábrázolásmód tökéletesen passzol a regény ellentmondásos világához, hiszen maga a történet ridegebb már nem is lehetne, miközben mindent perzsel a tűző algériai nap. Ferrandez saját élményekből táplálkozott, ugyanis ő maga is Algériában született, és élt is az országban, sokat tanulmányozta a térség történelmét és kultúráját, de érezte, hogy tudása mégsem befolyásolhatja őt a képek megalkotásában. Így aztán Az idegen képregényváltozatában érezhető egyfajta egészséges távolságtartás, ami éppen emiatt tökéletesen visszahozza az eredeti regény hangulatát, belesimulva Camus alkotói elképzeléseibe. Egészen mesteri koherencia, pedig Ferrandeznek jóval könnyebb lett volna elcsúsznia a banánhéjon, mint alkotótársainak a fentebbi képregények esetében, ő azonban láthatóan pontosan értette, mitől működött és működik immáron hetven esztendeje a regény.

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Ferrandez adaptációjának ereje leginkább a szöveg nélküli panelek esetén mutatkozik meg, és ezért is merem kijelenteni, hogy pontosan érti Camus mondandóját, és furcsamód a mű akkor is működik, ha a szövegek olvasása nélkül csupán a rajzokra fókuszálva lapozzuk az oldalakat. Az ábrázolásmód teljesen szembemegy az amerikai képregényekben tapasztalt irányvonallal, itt ugyanis a háttér a részletes, míg az emberi arcok és alakok sematikusak, amivel szintén ráerősít az elidegenedés érzésvilágára.

Talán éppen ezért sem szívderítő, ugyanakkor igencsak kimerítő élmény egyben végigolvasni az egyébként csodálatos kivitelű kötetet, de én a magam részéről okvetlenül ezt javaslom, mert bár az ember elfárad a végére, és aznap nem sok mindenhez lesz majd ereje és főleg hangulata, sajnos túlságosan is aktuális mondanivalót talál majd benne.

Emlékezzünk meg természetesen a kiváló fordításról, melyért Bayer Antal, a Magyar Képregénykiadók Szövetségének elnöke felelt, és az Athenaeum Kiadó keménytáblás, nagyalakú és kiváló papírminőségű formájáról, mely méltó ahhoz az értékrendszerhez, melyet a képregény képvisel, és melyet saját formavilágán át közvetít. Nem tudom, mit gondolna Camus, ha látná, mivé vált kultikus regénye, de kétlem, hogy a fejét rázná, abban pedig biztos vagyok, hogyha valaki idegenkedik a klasszikus francia szépirodalomtól, akkor bátran tehet egy próbát Ferrandez adaptációjával, amin át rögtön érteni és érezni fogja, miről is beszélt Albert Camus 1942-ben, a második világháború fordulópontja előtt, milyen filozófiai alaptételeket fogalmazott meg, és azok miként csapódnak le a XXI. század első két évtizedében. Camus-től csak tanulni lehet, Ferrandez pedig segít tolmácsolni.

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Albert Camus & Jacques Ferrandez: Az idegen

Kapcsolódó cikkek

Dean R. Koontz – Anthony North, Brian Coffey, David Axton, Deanna Dwyer, K. R. Dwyer, Leigh Nichols, Owen West, Richard Paige

Dean Koontz új regényében ötvözi a thrillert és a természettudományos kutatásokat

Dean Koontz manapság már a popkultúra egyik legolvasottabb szerzőjének számít.

Donald Sutherland főszereplésével jön a következő Stephen King-adaptáció

A végeredményt úgy fest, hogy már idén ősszel láthatjuk majd.

Ahol a folyami rákok énekelnek /Forrás:https://f21.hu/irodalom/olvassotthon-delia-owens-ahol-a-folyami-rakok-enekelnek/

Magányos kislány a lápvilág közepén, avagy az ártatlanság elvesztése – Könyvkritika

Újra elővettük az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi bestsellerét.

Elhunyt Javier Marías

A világhírű spanyol író 70 éves volt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tiszeker Dániel (forrás: filmklubpodcast.hu)

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. június 22.

    Tét nélküli kísérletnek indult, márkanév lett belőle – 60 éves Pókember

    1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.

    • 2022. május 5.

    Könyvön kívül, panelen belül – 7 világhírű író, akik kipróbálták a képregényírást

    Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.

    • 2022. március 3.

    Tintin atyja képregénybe foglalta a teljes XX. századot – 115 éve született Hergé

    Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.

    • 2022. január 27.

    A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

    Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.