Képregény

Árva tinédzserből lett a világ legjövedelmezőbb szuperhőse

Hirdetés

A második világháború utáni években Amerikában szükség volt hősökre. A filmvásznon akkoriban a magányos és cinikus nyomozó egyedül oldott meg bűnügyeket, a vadnyugaton magányos és halkszavú pisztolyhősök tettek igazságot, a hidegháborús paranoiából táplálkozó szörnyfilmekben magányos és briliáns gondolkodású ügynökök és tudósok ötölték ki a mutáns rovarok, testrabló idegenek, és agymosott kémek legyőzésének módját. Addigra már a képregények trendje is átalakulóban volt, és bár Amerika kapitány már a világháború előtt létezett, akkor még elképzelhetetlen volt, hogy alakja egy új divat születésének előfutára legyen.

Az 1960-as évek elejére már bőven léteztek szuperhősök, és bár a képregények lapjain a romantikus kalandtörténetek még hangyányival népszerűbbek voltak, a western történeteket már egyértelműen megelőzték, hogy aztán az évtized végére már lényegében a hőstörténetek egyeduralkodóvá váljanak a fiatal generáció körében, ami nagyrészt egy árva tinédzsernek volt köszönhető, aki hétköznapi gondokkal küzdött, miközben a bűnözők ellen harcolt szem előtt tartva az azóta szállóigévé lett mondást: „a nagyobb erő, nagyobb felelősséggel jár.”

Pókember 1963 óta teszi a dolgát

Pókember 1963 óta teszi a dolgát

A legköszönő Amazing Fantasy

Martin Goodman, a Marvel egykori főszerkesztője állítólag egy golfjátszma után kérte meg Stan Lee-t, hogy hozzon létre egy speciális szuperhőscsapatot, melyre addig nem volt még példa a fellendülőben lévő képregénypiacon. Lee Jack Kirbyt hívta segítségül, és ketten együtt sok száz oldalnyi jegyzetet termeltek, miközben a figurák eredettörténetének, és hátterének kidolgozásán fáradoztak. Végül rendet téve az ötletek közt a végső változatot négy karakterre csökkentették, négy űrhajósra egészen pontosan, akik egy kozmikus sugárzás következtében négy különböző szuperképességre tesznek szert. Az első szám, mely 1961. novemberében került az újságárusokhoz lényegében egy bemutatkozó a főszereplőknek, ahol felszínre kerülnek a képességek, és azok természetbeni használata. Az ezt követően havi rendszerességgel érkező történetek az addigi legnagyobb népszerűséget hozták a szuperhőstörténeteknek, Lee pedig úgy vélte, jó időpont ez arra, hogy némi kísérletezést eszközöljön a piacon.

A Marvelnek akkoriban közel egy éve futott egy Amazing Fantasy című antológiasorozata, melynek kapcsán Goodman úgy döntött, ideje megszüntetni, mivel messze nem hozta az önálló sorozatok példányszámát, és egy idő után elkezdett veszteséget termelni. Lee akkor már egy ideje szeretett volna elindítani egy új sorozatot, mely főszereplőjének egy tinédzser fiút tett meg, de a főszerkesztő nem látott benne fantáziát, hisz akkoriban tinédzserek kizárólag a szuperhősök segítői lehettek, Goodman pedig tartott tőle, hogy miután az olvasók nevetségesnek tartanák a történetet, az komoly pénzügyi veszteséget hozna az épp csak fellendülő Marvel Comics-nak. Lee meglátta a lehetőséget a leállított Amazing Fantasy-ben, és kérte a főnökét, hogy ha már úgyis megszűnik a sorozat, tegyék bele Pókember első kalandját az utolsó számba.

Ahogy Lee később egy interjúban megfogalmazta, a szám megjelent, és mindenki el is felejtette, mígnem közel hét hónappal később meg nem kapták az első fogyási jelentéseket.

Stan Lee, aki megalkotta Pókember háttértörténetét

Stan Lee, aki megalkotta Pókember háttértörténetét

A pókcsípés

Lee-ben a korábban az 1950-ben megszűnt Pulp magazinban futó Spider sorozat kapcsán merült fel az új szuperhős ötlete, azonban ezúttal egészen más megközelítést alkalmazott. Bár később maga is elismerte, hogy messze nem számítottak ekkora sikerre, inkább csak egy újabb hőst akartak teremteni egy olyan piacon, mely akkoriban megkövetelte a folytonos újításokat, ám ettől függetlenül kétségtelen, hogy Pókember eredettörténete sok szempontból szembement a korábban látottakkal. Peter Parker egy árva tinédzser, aki egy repülőgép-szerencsétlenségben elveszítette a szüleit, és aki így rokonaihoz, May nénihez, és Ben bácsihoz került gondozásba. A történetet vélhetően mindenki ismeri: Petert egy laboratóriumi látogatás során megmarja egy sugárszennyezett pók, amitől különleges képességekre tesz szert, és személyes eredete itt kezd igazán gyökeresen más irányt venni.

Elemzők a józan észt követve a képregény hőskora óta számtalanszor feltették már a kérdést, vajon amikor egy későbbi szuperhős először ébred rá saját szupererejére, miért az első dolga, hogy az igazság szolgálatába állítsa azt? Furcsa következetesség, melyet gyakorlatilag Peter Parker megszületésééig egyetlen hős sem kérdőjelezett meg, Peter azonban más, mint a többiek.

Ő alapvetően egy tinédzser, akit legalább annyira izgatnak a hétköznapi problémái, mint a New York városában uralkodó gonoszság, és éppen karakterének ez a végtelen kettőssége az, ami miatt többek közt annyian a magukénak érezhették őt. Peter Parker minden korábbi hősnél hitelesebben szólt a tinédzser olvasókhoz, hiszen egy volt közülük, értette a problémáikat, ő maga is épp azokkal küzdött, emiatt nem is meglepő, hogy amikor Martin Goodman asztalára kerültek az Amazing Fantasy utolsó lapszámának eladási mutatói, ő volt az első, aki úgy döntött, Pókember azonnal önálló sorozatot kap majd.

Eddig több, mint egymilliárd darab képregényt értékesítettek Peter Parker történetéből

Eddig több, mint egymilliárd darab képregényt értékesítettek Peter Parker történetéből

Mindenki szuperhőse

Bármilyen furcsán hangzik, az, hogy Pókember valóban mindenkié, nagyban köszönhető a hálószövő jelmezének, amit még maga Stan Lee is kiemelten fontosnak tartott. Lee először régi harcostársának, Jack Kirby-nek ajánlotta fel Pókember megrajzolását az Amazing Fantasy utolsó lapszámához, de aztán végül nem igazán nyerte el a tetszését Kirby illusztrációja, aki Lee szerint éppen azt a hétköznapiságot nem értette a karakterben, amit ő annyira szorgalmazott. Így került a projekt Steve Ditko-hoz, akinek legalább akkora szerepe volt Pókember megalkotásában. A hálószövő maszkja ugyanis a legtöbb korabeli szuperhőssel ellentétben a teljes testfelületét eltakarta, még az álla és a szája sem látszott ki, ahogy pl. Amerika kapitánynak, vagy épp a DC-nél Batmannek, ami a két alkotó üzenete volt, mondván Pókember univerzális, azaz a maszk alatt bárki lapulhat.

Lehet fehér, fekete, ázsiai, indián, lehet keresztény, lehet muszlim – kölcsönvéve és kiterjesztve Batman kosztümjének szimbolikáját – Lee szerint csak az számít, amit a jelmez jelképez: az igazság keresését, és a gonosz ellen vívott harcot.

Az üzenet pedig eljutott az olvasókhoz, és lényegében azóta, hogy a karakter 1963-ban havi folyóiratként megkezdte a működését a mai napig töretlen népszerűségnek örvend, azaz kijelenthető, hogy egy árva fiúból minden idők legnépszerűbb és legjövedelmezőbb szuperhőse vált. Pókember szobra olyannyira megingathatatlan a popkultúrában, hogy bár a DC néha, egyes sorozatokban még olyan kultikus hőseinek eredettörténetén is változtatott, mint Batman, vagy Superman, és a Marvel is hozzányúlt időnként kedvenc karaktereihez, gyakorlatilag egyetlen hős létezik, aki mit sem változott az elmúlt hatvan év alatt: Pókember.

Steve Ditko, aki alakot adott Pókembernek

Steve Ditko, aki alakot adott Pókembernek

Milliárdos szuperhős

A The Amazing Spider-Man széria 1963 és 1995 között futott, aztán 1999-ben új számozással folytatódott, de mellette több Pókember-történet is a boltokba került vele párhuzamosan, és gyakorlatilag mind, egytől-egyik önállóan is kerek egészet alkot:

A The Spectacular Spider-Man, a Web of Spider-Man, The Superior Spider-Man vagy a Spider-Man 2099 bár térben is időben eltávolodott ugyan az alapvetéstől, történetét multiverzumokra bontotta, de mindvégig hű maradt az alap gondolatiságához, ez pedig gyakorlatilag egyedülálló gyakorlatnak számít a modern képregények történetében.

Persze Lee-t hamarosan kinevezték a Marvel főszerkesztőjévé, így nem jutott ideje történeteket írni, kénytelen volt átadni a stafétát más belsős íróknak, Ditko-t pedig a 39. lapszám után az idősebb John Romita váltotta a rajzolói asztalnál, de a sorozat sikerét szem előtt tartva a Marvel még arra is figyelt, hogy az átadásnál az új alkotó egy ideig mindig a régi stílusában rajzoljon, és lassacskán térjen csak át a sajátjára.

A Marvel óvta a Pókembert, mint az aranytojást tojó tyúkot, ami nem csoda, hisz már 1965-ben, tehát három évvel a debütálása után az Esquire magazin felmérése szerint Bob Dylan és Che Guevara után a harmadik legnépszerűbb arc volt a kulturális piacon, és a megjelenése óta eltelt közel hatvan évben több mint egymilliárd képregényt értékesítettek Pókember nevével, mikor pedig 2013-ban a Marvel felbecsültette a karakterhez kapcsolódó lincesztermékek franchise-ának árát, becslések szerint az 1,3 milliárd dollárt ért. Mérlegelésképpen: ez az összeg több, mint Batman, Superman és a Bosszúállók együttes értéke, csak a képregényeladásokból közel 26 milliárd dollárt termelt a megjelenése óta. Mi ez, ha nem feltétlen népszerűség? Szép teljesítmény egy árva tinédzsertől.

Az Amazing Fantasy utolsó lapszám, és Pókember első megjelenése Stan Lee aláírásával

Az Amazing Fantasy utolsó lapszám, és Pókember első megjelenése Stan Lee aláírásával

Kapcsolódó cikkek

Steven Spielberg gyakorlatilag a 80-as évek közepe óta tervezi filmre vinni

A Stranger Things alkotói Steven Spielberg segítségével viszik filmre Stephen King fantasyjét

Spielberg szinte már a regény megjelenése óta tervezte egyszer filmre vinni azt.

Hírek

2021. 03. 08.

Margaret Atwood kezdetben tartózkodott az ötlettől, mert nem érezte, hogy képes lenne rá

Margaret Atwood dalokat írt a szerelemféltésből meggyilkolt nőkért

A világhírű író kezdetben ódzkodott a feladattól annak hatalmas felelőssége miatt.

Hírek

2021. 03. 08.

Vladimir Nabokovot leginkább nagy botrány kavart Lolita című regényéről ismerik

Supermanről szóló elveszett Vladimir Nabokov-versre bukkantak

Superman tart tőle, hogy megölné Lois Lane-t azzal, ha gyermeket akarna tőle.

Hírek

2021. 03. 05.

A Happily egy egészen új kezdeményezés a hazai olvasókat célozva

Új könyves közösség alakult a hazai könyvkultúra újjáélesztéséért

A frissen induló brand célja a könyvszerető emberek közösségének erősítése.

Hírek

2021. 03. 05.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Betiltott képregények a cenzúra árnyékában

Tiltott panelek – 6 képregény, mely áldozatul esett a cenzúrának

Avagy, amikor a kilencedik művészet is kicsapja a biztosítékot.

Képregény

2021. 03. 04.

Moebius és a Marvel szuperhősök

Ilyen volt az, amikor Moebius Marvel-szuperhősöket rajzolt

Jean Giraud életének rövidke szakasza az amerikai piacra való betörésért.

Képregény

2021. 02. 10.

Képregényes bűnügyek

Képregényes bűnügyek – 7 szövevényes vagy épp borzongató krimi képregény

A kilencedik művészet és a bűnügyi irodalom kreatív keresztezése.

Képregény

2020. 12. 03.

Stan Lee, a Marvel atyja

A 7 legfontosabb képregény Stan Lee műhelyéből

A modern képregény hírnökének mérföldkövei.

Képregény

2020. 11. 12.

Hirdetés