- Kovács Krisztián
- 2021. április 21. | Becsült olvasási idő: 6,5 perc
„Amikor belekezdtem a Sin City-be világossá vált számomra, hogy az amerikai és angol képregények túlságosan megszokottak már a számomra, ellenben a japánok meg túlontúl üresek. Így megpróbáltam kombinálni a kettőt, egyfajta hibridet alkotva.” Ezt mondta Frank Miller egy interjúban, mikor nekiszegezték a kérdés, hol gyökereznek pontosan képregényirodalmi hatásai. Miller, aki már több mint negyven éves pályafutást tudhat maga mögött, manapság is az egyik leginkább tisztelt amerikai képregényíró, aki olyan zseniális alkotásokat adott nekünk, mint a fentebb említett Sin City, a 300, a Ronin, a Hard Boiled, vagy a The Dark Knight Returns.
Miller nevét a nagyközönség valamikor a 80-as évek elején a Marvel Comics-nak készített Daredevil munkái alapján ismerte meg, ez azonban még nem az ereje és kreativitása teljében lévő alkotót mutatja nekünk. Miller a szerzői képregény egyik legfontosabb alakja, kreativitása akkor éri el a csúcsot, amikor nem kell trendekhez, megteremtett világokhoz, és kiadói elvárásokhoz alkalmazkodnia, kizárólag a saját, kiapadhatatlan fantáziájában, és szokatlan hangulatvilágában barangolhat. Elő is vettünk most néhány alkotást, mely tökéletesen definiálja, miért olyan fontos alakja ő a modern képregényiparnak, és milyen lenyűgöző és maradandó alkotásokat tett le az asztalra.
Frank Miller és Stan Lee Forrás: digitaledition.chicagotribune.com
Miller első komoly, önálló, szerzői képregénye, mely egyetlen univerzumhoz sem kapcsolódott, és bár rajzstílusában még csak nyomokban tartalmazza a később, főleg a Sin City-vel véglegesen a képregényalkotók elitjéhez csatlakozó szerzőt, a jellemzői, különösen a történetszövés terén, elsőre is felismerhetők. A feudális Japánban egy kiváló szamuráj feláldozza magát egy, a gazdáját elpusztító démonnal szemben, ám a ráhulló átok miatt újra szembe kell majd nézniük egymással egy alaposan megváltozott, évszázadokkal későbbi világban, egy cyberpunk New Yorkban. Gyakorlatilag Miller első bekezdésben vázolt hozzáállásának is ez a mű a prototípusa, stílusát tekintve tökéletesen egyesítette a japán manga, és a modern amerikai képregény stílusjegyeit, mely ezáltal magával a történettel is megfelelő kohéziót alkot.
Az a fajta radikális, újítási hajlam, mely aztán egész pályáját végigkísérte, itt jelenik meg először. Miller a Ronin esetében jókor volt jó helyen, a DC Comics szerkesztői épp új, eredeti arcokat és ötleteket kerestek, Miller pedig Jenette Kahn szerkesztőnek nyújtotta be az ötletét, amire a kiadó azonnal ráharapott, olyannyira, hogy Dick Giordano főszerkesztő, és Bob Rozakis gyártási részleg vezető még papírminőség, és festés tekintetében is gyakorlatilag Miller kegyeit keresték, miközben ő maga a történet kidolgozásán munkálkodott.
Ronin Forrás: www.dccomics.com
Tudom-tudom, azt mondtam, Miller szerzői képregényeire fogok fókuszálni, ellenben egyetlen Miller-életművet emlegető listáról sem maradhat ki a The Dark Knight Returns, tekintve, hogy olyan markáns és egyedi megközelítése Batman történetének, és olyan mértékű csúcsteljesítménye a modern képregénynek, hogy ennek a két feltételnek rajta kívül talán csak a Watchmen írója, Alan Moore tudott megfelelni A gyilkos tréfával. A történet az immár 55. életévét beöltött Bruce Wayne visszatéréséről szól, miközben bemutatja az új Robin születését, a Mutánsok nevű radikális utcai bandát, valamint újra csatába hívja ősellenségeit, Jokert és Kétarc Harvey-t is, sőt, ez az a történet, ahol maga Ronald Reagan kéri meg Supermant arra, hogy járjon után Batman és Gotham City ügyének.
Millert ezúttal a főszerkesztő Dick Giordano kérte fel a munkára, fő inspirációs forrásaként pedig a szerző a Piszkos Harry-filmeket jelölte meg, a írás szabadságáról pedig sokat elmond, hogy itt Miller már megtehette azt is, hogy részint figyelmen kívül hagyja a kiadó által szabott leadási határidőket a még jobb eredmény elérése érdekében. Miller műve manapság is az egyik leginkább tisztelt Batman történet, 2005-ben a Time magazin beválasztotta a valaha írt 10 legjobb képregény közé, és a Watchmennel karöltve új irányvonalat szabott a DC-nél addig szokatlannak számító komor hangulatával.
The Dark Knight Returns Forrás: hollywoodreporter.com
A Hard Boiled egy Geof Darrow kiváló rajzaival ellátott, de Miller által írt három kötetes sci-fi történet, mely 1991-ben elnyerte a képregények legrangosabb kitüntetését, az Eisner-díjat. Rendkívül szürreális, és sűrűn szőtt képi világgal bíró alkotás, mely egy biztosítási nyomozó harcát mutatja be, aki felfedezi, hogy ő valójában egy gyilkos kiborg adószedő, Nixon, aki mellesleg az utolsó reménysége a rabszolgaként tartott robotoknak a szabadulásra.
A Hard Boiled igen eredeti egyveleg, ugyanúgy táplálkozik a sokat látott sci-fi toposzokból, valamint a 80-as évek agresszív akciófilmjeiből, meglehetősen egyszerű, de vizualitásában szemet gyönyörködtető erőszakorgia, és pont amennyire primitív, olyannyira zsigerien szórakoztató. Geoff Darrow rajzai valóban szemet gyönyörködtetően részletesek, ezzel bizonyos pontokon hangulatban megidézik a korabeli francia sci-fi képregények világát is, melyet Miller elmebeteg története foglal keretbe. A Hard Boiled igazi rétegmű, valódi trash-gyönyör, úgyhogy aki még csak most ismerkedik Miller életművével, ezt a darabot érdemes inkább a sokadik olvasmányélmény helyére sorolni, mert nem egy könnyed, délutáni szuperhőssztori.
Hard Boiled Forrás: www.cuartomundo.cl
Miller talán leghíresebb műve, amit a belőle készült Robert Rodriguez és Quentin Tarantino, valamint maga a szerző által felügyelt mozifilm juttatott el igazán széles közönséghez. A képregény erejét és egyediségét jól jelzi, hogy a film gyakorlatilag még látványvilágában is tökéletesen fedi és megidézi az alapanyagot, lényegében változtatás nélkül ültetve át azt a szélesvászonra. A Basin Cityben játszódó, epizódokból összeálló erősen noir hangulatú, minimalista színvilágú alkotás valóban a bűn, és a mocsok legmélyebb bugyrait tárja fel deviáns szereplőin keresztül. Miller elmondása szerint az 1950-es filmek bűnügyi noirjai inspirálták leginkább, de ő még mélyebbre akart ásni az emberi lélek förtelmeibe.
A széria összesen 7 különböző Eisner-díjat, és 2 Harvey-díjat hozott az alkotónak, mára igencsak széles és rétegzett univerzummal bír, nem hiába azonosítják sokan Millert éppen ezzel az alkotásával, lényegében mindent magában foglal, amiért a szerző olyan fontos része a modern képregényiparnak, arról nem is beszélve, hogy azóta is hány különböző író, vagy filmrendező nevezte ihletadójának. Nem kétséges, hogy a Sin City mind történetvezetését, mind képi világát, mind annak szimbolikáját, sőt narrációját, karaktereit, és azok összefűzését, valamint nézőpontját tekintve is igazi bravúr.
Sin City Forrás: www.hobbyconsolas.com
Ahogy Miller újraértelmezte a Ronin esetében a szamurájok legendáját, a The Dark Knight Returns-nél Batman történetét, vagy a Sin City esetében a film noirok szürkeségét és bűnnel átitatott atmoszféráját, úgy teszi ezt az ókori történelemmel is a 300 esetében. A sztori a thermopülai szorosnál hősi halált halt 300 spártai katonáról, és vezetőjükről, Leonidász királyról mesél, némileg kiszínezve, és fantasy köntösbe ültetve a jól ismert történelmi epizódot. Miller szerint a fő inspirációs forrása Rudolph Maté 1962-es A 300 spártai című filmje volt, noha a szerző ezúttal is szélesítette, és mélyítette némileg az alapanyagot.
Millertől megszokott módon kifacsart és kiszínezett mese ez, mely rajzstílusában hasonló vonalat képvisel, mint a Sin City, ám színösszetételét tekintve természetesen eltér attól. 1999-ben az 5 részes sorozat 3 Eisner-díjat hozott el, 2007-ben pedig megkapta a maga, egyébként meglehetősen hű és igen élvezetesre sikerült filmadaptációját. Bár Miller több kortársa, mint Alan Moore, vagy épp a sci-fi író David Brin élesen kritizálta a mű egyes részeit, leginkább az ábrázolt spártai társadalom történelmi pontatlanságai kapcsán, a kíméletlen szavak egyáltalán nem befolyásolták a mű fogadtatását, és manapság csak az Egyesült Államokban több mint 120 ezer példányban talált gazdára.
300 Forrás: wallur.com
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
1962 nyarán jelent meg először Peter Parker a Marvel paneljei közt.
Bestsellerszerzők a kilencedik művészet képviselői közt.
Avagy ilyen egy közel tökéletes adaptáció.
Avagy a cserkész, aki a képregénytörténet egyik legnagyobb sikerét aratta.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
